Nem tudom, hogy a post címe a hívő MZP <> ateista "kampány lelke" közti konfliktust próbálta-e valóban kiemelni, de itt van egy kis gondolatindító ennek kapcsán: Tegyük fel, hogy létezik Isten, és a mennyek országában várja a nyugovóra tért lelkeket. Vajon kit vár jobban: egy hívőt, aki azért hitt benne, hogy az élete végén ne a pokolba kerüljön, és azért imádkozott hozzá, hogy saját magának jobb legyen, illetve megvetette azt, aki nem azt hitte, mint amit ő, vagy egy ateistát, aki kijelentette, hogy nem hisz Istenben, de az életét úgy élte le, hogy a köz javát tartotta szem előtt, és az embereket, akikkel találkozott nem az alapján ítélte meg, hogy mit hisznek vagy mit nem, hanem az alapján, hogy mi rejlett a bőr, a hús és a csontok alatt?
Okos ember ha beszél, mindig másnak beszél. Az ostoba mindig magának beszél, mikor másnak beszél is. Mikor valamit megköszöntök, szavatok legyen dúsan aranyozott. Mikor elégedetlenséget fejeztek ki, - ha nem használhattok vele sem ügynek, sem embernek, akkor csak magatokban beszéljetek. A köszönöm olyan bankó, amelyre nincs írva szám. Egyiknek sokat ér, másiknak keveset, de mindenki szívesen elfogadja. Olyan figyelmesek, finomak legyetek a férfiak iránt is, mintha azok is nők volnának. A nők iránt legyetek olyan egyszerűek, mintha férfiak volnának. Életbölcsesség: Bolond ember az, aki láncot tesz magának kezére, lábára. Az ígéret - lánc. Minden ajánlatnak meg van cukrozva a teteje. Micsoda aranydió a majd! Hogy megkopik mikorra most lesz belőle. De valami láthatatlan angyal nyomban ad megint az embernek, - az örök gyermeknek, - másik és másik aranyozott diót. Ne vitatkozzatok soha mélyen senkivel. Az erdőn is sok a görbe fa. Oktalan vállalkozás a görbe fákat kiegyenesíteni. Én azt szoktam tenni: hogy a félszeg véleményre mondok egy felvilágosító megjegyzést.
Sokszor láttam már társas összejöveteleken embereket ülni vagy állani, akik nem foglalkoztak senkivel s velök se foglalkozott senki. Ti ezt ne cselekedjétek. Abban a percben amint se ti nem mulattok, se veletek más, megszűnt a jogotok tovább ott maradni. Gyakran halljátok, vagy mondjátok magatok is: - Nem tudom magamat kifejezni. Rám úgy hat ez, mintha azt mondanák: - Sok a gyöngyöm az indiai oceán fenekén, - de nem tudom felhozni. Embertársaink iránt úgy kell viselkednünk, mintha Krisztus második parancsa így volna felirva a szívünkbe: - Szeresd felebarátodat jobban, mint magadat. Minden gondolat agyi izgalom. Az ember agya ilyen izgalmak raktára. Ezen izgalmak úgy rakodnak el, mint ahogy az orgona-sípokat állítja sorba az orgonacsináló. Mikor beszélsz egy-egy sípot érintesz a veled beszélő emberben. Beszélhetsz a bányászszal bármiről, ő neked az aknázásról fog szólani. A földműves a gazdálkodásról. A tenorista a hangról. A színész a színpadról. Az okos embert éppen az különbözteti meg a nem okostól, hogy nem a saját orgonáján játszik, hanem hadd szóljon kinek-kinek a maga sípládája.