Eredeti külsejét valószínűleg a 15. századig megtartotta, ekkor festették meg a falait freskókkal. A 16. században került a reformátusok birtokába. A freskók ma már nem léteznek. A helyi tanító a miskolci múzeum akkori igazgatójához, Leszich Andorhoz fordult intézkedések kérése céljából, aki 1928. július 2-án adott jelentést a falfestmény-töredék vizsgálatáról. Ebben arról ír, hogy a freskótöredékek erősen megrongálódott és hiányos állapotuk miatt nem értelmezhetőek, és nem lehet megmenteni azokat. Az előtűnt részletek erősen töredékesek, színüket vesztették, a fal ott annyira hepehupás, Két alakról szól a leírás, a z egyik dicsfényes szent, a másik talán egy kezét csípőre tevő páncélos, de erősen töredékesek "Az álló alakból csak a bal váll, a kar és a láb felső része volt meg nagyon halvány színezésben, úgy, hogy alulról alig vehető ki, és még nedvesítésre is alig tűnt ki a környezetből. Az alak mellett egy N betű van festve. Dobozi református templom | A Váli-völgy és a Szent László völgy információs portálja. A templom védszentje Szent Miklós. Lehet, hogy Nikolaus akar lenni.
Aki katolikus vallásúakat telepíttet be, számukra templomot építtetett (1752-ben provinciális barokk stílusban, amelyet az 1780-as földrengés miatt 1792-ben át is építették), s rendszeresen zaklatta a protestánsokat. A reformátusok az eredeti fából épült templom helyére kőből készült templomukat harminc éven át saját kis jövedelmükből készíttették el 1740-1770 között, a földrengés okozta károk miatt 1796-97-ben ujjá kellett építeni. Ami azért is szükségessé vált, mivel már az 1769-es vármegyei bizottság azt jelentette a templomról, hogy igen rossz állapotban van, zsindelyes teteje rozoga, fa harangtornya elhanyagolt. Az 1838-as dunai árvíz megrongálta a templom falait, a hibák kijavításával együtt a födémet is kicserélték. 2. Debreceni református nagytemplom – MiniMagyarország Szarvas. Nagyobb felújítások voltak még 1940-ben, 1970-ben és 1996-ban. A kelet-nyugat tengelyben, késő barokk stílusban épült templomnak nyugati, 23, 5 m magas homlokzati tornya van, melynek enyhén előrelépő rizalitos, egy-egy mélyített faltükörrel kiképzett homlokzatának középtengelyében füles, lapított-törtíves, záróköves, kőkeretes bejárata van.
Fölötte mélyített fülkében szegmensíves ablak, a homorú főpárkány fölött ívelt, mélyített mezős és újabb sarokvázákkal díszített oldalháromszögek között, mélyített faltükrös, négyzetes szellőzővel ellátott toronyteste van. A toronyban egy 241 kg-os (1939) és egy 125 kg-os (1926) harang lakik. Felül minden irányban félköríves záródású harangház-ablakok vannak, valamint órakörök párkánnyal. A kettős párnatagból alakított nyolc élű sisak vörösrézlemezzel van fedve (1990). A templom keleti vége egyenesen záródik, a hosszanti oldalakon három-három mélyített falmezőben szegmensíves záródású ablakok vannak. Az épület sima lábazattal, homorú ereszpárkánnyal és nyeregtetővel készült. A 8×17 m-es, 250 ülőhelyes belső teret sík, vakolt mennyezet fedi, középen négy-karéjos stukkórozettával. A torony alatt, a hajó felé félkörös ívekkel nyíló pilléreken nyugvó, áttört-mellvédes karzat található a babaszobával (2003). A belső tér keleti végében két oszloppal támasztott, mellvédes karzat készült, amelyen egy egymanuálos, 8 regiszteres pneumatikus orgona kapott helyet (1959).
A belső berendezés a gyár asztalosüzemében készült. A templom tetőszerkezete 1956-ban beomlott, amit 1959-ben acél rácsos szerkezetekkel megerősítve építettek újjá. A nem megfelelő minőségű szerkezetek miatt 1973–1974-ben újabb rongálódások következtek be. A Márkus György által tervezett teljes felújítási munkálatokkal a templom fennállásának ötvenedik évfordulójára, 1978-ra készültek el. A templom Diósgyőr-Vasgyár északkeleti szélén, a mai Vasgyári úton áll, az ott épült tiszti lakóházak szomszédságában. Tájolása nyugat-keleti, stílusa szecessziós neobarokk. Falazata a kolónia másik két templomától eltérően vakolt homlokzattal készült. A hosszhajós kialakítású templom teteje oikosz tetőszerkezettel készült. Leírása [ szerkesztés] A templom főbejáratához lépcsősor vezet, melyet pofafalakkal szegélyezettek, rajtuk ezüst színű kandeláberekkel. A torony keleti felén nyílik a templom félköríves kapuépítménye. Lelkipásztorai [ szerkesztés] Nádházy Bertalan lelkész, a borsodi egyházmegye esperese [1] Virágh Sándor (1956–1959) lelkész, a borsodi egyházmegye esperese [2] Képek [ szerkesztés] A templom építése 1927-ben Az elkészült templom 1928-ban (mellette a paplakkal, mögötte a gyárkéményekkel) egy korabeli képeslapon Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Olajos Csaba: A Diósgyőr-vasgyári kolónia.