A következő mondatok a magyar fordítás révén szemléltetik a különbséget, mert nem mindegy, hogy milyen esetben mit használunk, ugyanis félreértésekhez vezethet. Egyszerű mondatok [ szerkesztés] Leggevo un libro Olvastam egy könyvet. (A múltnak valamely szakaszát azzal töltöttem, hogy ezt a könyvet olvasgattam. Lehet, hogy már kiolvastam, de lehet, hogy csak a második oldalnál tartok. ) Ho letto il libro Kiolvastam a könyvet. (A cselekvés lezárult, nem számít, hogy meddig tartott, a lényeg az, hogy minden fejezetet elolvastam. ) Összetett mondatok [ szerkesztés] Parlavo di politica quando Pietro mi ha chiesto il tempo (egy múltbéli folyamatos cselekvés egyik pillanatában (beszéltem) volt egy pillanatig tartó másik cselekvés (megkérdezte). Past progressive használata en. A mondat nem fejezi ki, hogy zavart-e, amikor Pietro megkérdezte az időt, vagy egyáltalán figyeltem-e rá. Éppen a politikáról beszéltem, amikor Pietro megkérdezte (tőlem), hogy mennyi az idő. Parlavo di politica mentre Pietro telefonava. A politikáról beszéltem, miközben Pietro telefonált (a két cselekvésnek arról a pillanatáról beszélünk, amikor egyidejűleg történt a kettő.
Yesterday at 5 we were watching TV when the neighbour knocked on the door. – Tegnap 5 órakor éppen tévét néztünk, amikor a szomszéd kopogott az ajtón. A múlt egy adott pontja itt a tegnap öt óra, és azt mondom el, hogy akkor éppen mit csináltunk (milyen cselekvés volt folyamatban az adott időben). Nyugodtan tedd bele a magyar mondatodba azt, hogy "éppen", és ha illik bele, akkor ez az igeidő lesz (többnyire)! I was having a bath when the phone rang. – Éppen fürödtem, amikor megszólalt a telefon. Ebben a mondatban ugyanaz történik, mint az előbbiben: megjelölöm a múlt egy időpontját, ami nem más, mint az a pont, amikor a telefon megszólalt, és azt mondom meg, hogy abban a pillanatban milyen cselekvés volt éppen folyamatban. A mondatokból láthatod, hogy a múlt egy adott pontját vagy szakaszát nem csak időhatározószóval fejezheted ki, hanem egy mellékmondattal is (pl. Past Continuous - azaz a folyamatban lévő múlt idő - Ingyenes Angol online nyelvtanulás minden nap. amikor a telefon megszólalt, amit egy when vezet be, és Past Simple igeidőben lesz az ige utána). A Past Continuous másik, nagyon fontos használata az, amikor a Past Simple igeidővel együtt használva egy történetet mesélünk el.
A Past Simple -t egy történet egymás után következő eseményei kifejezésére használjuk. Hogyan jön akkor a Past Continuous a történet mesélésbe? A Past Continuous -t a Past Simple igeidővel együtt használva sokkal árnyaltabban tudunk történeteket elmesélni, ugyanis a Past Simple -ben lévő cselekvések adják a történet eseményeit, míg a Past Continuous -szal háttér-információkat, leírásokat, az egyes megtörtént események közben hosszabb ideig tartó eseményeket, párhuzamos szálakat tudunk a történethez adni. I was walking my dog in the park when I saw my friend, Mark. – Épp a kutyámat sétáltattam a parkban, amikor megláttam a barátomat, Markot. Zoltán Erika: Angol igeidők (Corvina Könyvkiadó, 1997) - antikvarium.hu. Ebben a mondatban a "megláttam a barátomat, Markot" tagmondatban van az "esemény" ( Past Simple), míg a "miközben sétáltattam a kutyámat" tagmondat tartalmazza az esemény körülményeit ( Past Continuous). Bob was painting the walls when he fell off the ladder. – Bob épp a falakat festette, amikor leesett a létráról. Itt az "esemény" az, hogy "Bob leesett a létráról", az "éppen festette a falakat" tagmondat pedig a háttér-információt adja.
'. Past progressive használata 10. Fontos megjegyezni, hogy míg az újlatin nyelvekben a folyamatos múlt kifejezhet múltbeli szokásos, ismétlődő cselekvést, addig az angolban erre a célra nem a folyamatos múltat, hanem az egyszerű múlt időt (Past Simple), illetve a used to szerkezetet használják. Például: Télen sokat olvastam: olasz: D'inverno leggevo molto. (Imperfetto) angol: In winter I read (vagy: I used to read) a lot. (Past Simple)
A folyamatos múlt (lat. imperfectum, olasz imperfetto, spanyol imperfecto, francia imparfait, angol Past Continuous stb. ) bizonyos nyelvekben olyan múltbéli cselekvést vagy történést kifejező igeidő, amely hosszú időn át tartott, a múltban rendszeresen ismétlődött, illetve kezdete és vége a szövegkörnyezetben ismeretlen vagy a beszélő számára nem bír jelentőséggel. A folyamatos múltat gyakran egy másik eseményhez viszonyítva használják, amely azt fejezi ki, hogy mialatt A esemény megtörtént (vagy tartott), B esemény éppen folyamatban volt (vagyis nem tudjuk, hogy B esemény a múltban mikor kezdődött és mikor ért véget, csupán az a fontos, hogy A esemény megtörténte alatt folyamatos volt). A folyamatos múlt leginkább az indoeurópai nyelvek, azokon belül is a latin, az újlatin, illetve a germán nyelvek jellemzője. Megtalálható volt a régi magyar nyelvben is (például vár vala, ír vala), azonban mára kiveszett. Képzése történhet egyszerű, illetve összetett igealakkal is. Angol és Német tananyagok. A latinban [ szerkesztés] A latinban az imperfectum jellegzetes képzője a -ba-, amely az indoeurópai alapnyelvi *bhu- tőre vezethető vissza (vö.