Mikor az eritritol megolvadt, botmixerrel pürévé aprítjuk. A maradék eritritolt elkeverjük a pektinnel és mikor az egres forr, akkor hozzáadjuk és 1-2 percig főzzük. Hűtőbe tesszük és addig elkészítjük a krémet. A krémhez az almát szintén kicsumázzuk, hasábburgonyanyomón átnyomjuk és szintén rátesszük a citrom héját és levét. A fügecukrot karamellizáljuk és mikor elérte a kívánt színt, hozzátesszük a vajat, ill. az almát és enyhén puhára pároljuk. Miután kész, leszűrjük és a leszűrt léhez hozzáadjuk a kikapart vaníliarúdat és feltesszük főni és a tojássárgájával 83 °C-ra befőzzük. Miután megvan, hozzátesszük a már vízzel összekevert zselatint. A kihűlt alaphoz hozzátesszük az olvasztott csokoládét, pörkölt diót és végül a habbá vert tejszínt. Szabolcsi almás máktorta - paleo | Receptkirály.hu. A töltésnél az egrespürét a három lapra szétkenjük és a karamellkrémet a három lap közé töltjük. A tetejét szintén megkenjük krémmel, az oldalát is. Ha a tortánk kifagyott, az oldalát pörkölt dióval panírozzuk és almachips-szel Forrás /foto: Zila kávéház, Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete
század közepén megjelent Tiszaháti népélet Bereg megyében című könyvében írja:"Almájukat, s a körtét többnyire a Nyírre viszik ki, miket a Nyír éhes kíváncsisággal vár, gabonát s más életműveket adva cserébe nekik … Van takarékos pór gazda, ki gyümölcséből ezer forintot is bevesz, egyszerre levitetvén almáit a makrancos Tiszán, talpakon. " Az almatermesztés jelentőségét mutatja, hogy például Anarcs, Gyüre, Nyírtass, Sényő község címerében is megtalálható az alma. Az 1895-ös gyümölcsfaszámláláskor már 159 ezer almafát írtak össze. A XX. század elejének fellendülése főleg a Felső-Tisza-vidék irányába tolta el az almatelepítést. Az 1930-as években a Tisza és a Szamos völgyében jelentősebb télialma-telepítéseket végeztek, és ennek eredményeképp az alma aránya az 1895-ös 17%-ról 1935-re 32, 5%-ra módosult (a megye a 1O, 5%-os almafaállományával az ország legjelentősebb hazai termőtájává vált). A fellendülés az 1980-as években megtorpant, 1980-1985 között több mint 8000 hektár nagyüzemi gyümölcsöst vágtak ki.
Elég sűrűn és szembetűnően pontozott, rozsdafoltok és alakzatok leginkább csak a szármélyedésben fordulnak elő, némely vidéken és némely időjárással azonban sűrűbb vagy ritkább rozsdahálózat is látható a gyümölcs felületén. Húsa sárgásfehér, finom, gyöngéd, meglehetős tömött, leve bő, finoman savanykás, kellemes fűszeres ízű. Minden talajon elég jól díszlik, de mégis inkább nyirkosabb talajban érzi magát a legjobban. Hibája, hogy ilyen helyen szigorú télen könnyen elfagy. Gyümölcsei nem hullóak. Batul (Mosolygó Batul) Hazai eredetű kitűnő fajta. Neve állítólag a "patul" (románul boglya-vagy kalangyafenék) szóból származik. Népies tarolási módja elterjedten a boglyák alján történt (Mohácsy Mátyás). Erdélyben már a XVII. században is ismert és elterjedt volt. Későn, október elején szedhető (száraz területen már szeptemberben) novembertől januárig érik, hűvös helyről származva a meleg tavaszig is fonnyadás nélkül eltartható, nem kényes alma. Igen jól tárolható, nemcsak hűtőházakban, hanem egyszerű módon szobában vagy veremben is, viszont gyümölcshéja tárolás közben hajlamos a barnulásra.