Horváth N. János 1774. május 10-én született Ráckevén. Az anyakönyv tanúsága szerint Piringer Jánosként látta meg a napvilágot. Apja Piringer Pál, édesanyja Gáspár Magdolna volt. A ráckevei nádfedeles házból hamarosan az égiek mezejére távozott az édesapa, akiről a kis Jánoskának nem is maradt emléke. A megözvegyült édesanya — hogy a kisfiú apa mellett nőhessen fel — a gyászév letelte után férjhez ment nemes Horváth János megyei perceptorhoz azzal a kikötéssel, hogy adjon nevet a kis Jánosnak. Így lett Horváth. Jánosból Horváth Nepomuki János Az új házasság sem volt hosszú életű. Az édesanya szülésben hamarosan meghalt. A kis Jánost rövid ideig mostohaapja nevelte, aki italozó lett, elverte csekélyke vagyonát, és az árvát magára hagyva elköltözött Ráckevéről. Ekkor a gyermeket atyai nagybátyja, Piringer György vízimolnár vette magához, akinek volt már egy kislánya, Juliska. A két gyerek, Jancsi és Juliska együtt nevelkedett Piringer György házában. Az oktatási intézmények átadásáról tárgyalt a képviselő-testület. Jancsi gyerek Ráckevén járt iskolába, Szőnyi Pál szabómesternél lett inas, majd később segéd.
A 72 éves Szentatya az Alpokon átvezető havas útszakaszon didergett. János saját köpönyegét és mentéjét terítette az alvó pápára. Ezt a jelenetet a vatikáni könyvtár folyosóján ma is látható falfestmény örökíti meg, amelyen a hintóban alvó VII. Piust fehér huszárköpennyel letakarva ábrázolja. Az egyházi vezetők és Róma lakossága hálás tisztelettel fogadta a magyar huszárokat. A pápa díszlakomát adott tiszteletükre. Őszentsége az ezrednek zászlót adományozott, Ferenc császár pedig az újjászervezendő pápai hadseregnek száz magyar csikóval, száz lovasfegyverzettel és kétezer gyalogsági felszereléssel fejezte ki elismerését. Horváth N. János pápát kísérő küldetése a nemzetközi nagypolitika részévé vált. Megkapta az ezüstsarkantyús csizmát, majd Nápolyban a királytól átvehette a Szicíliai Aranykereszt kitüntetést. (1845-ben megfogalmazott végrendeletében az ezüstsarkantyús csizmát hajdani Juliskája fiának hagyományozta, a kitüntetésekkel kapcsolatban pedig úgy rendelkezett, hogy síremlékére véssék fel a Krisztus- és a Szicíliai Keresztet, az Ármádia Keresztjének másolatát).
A képviselők ezt követően tértek rá az önkormányzati szolgáltatások díjait szabályozó rendelet megtárgyalására. A szemétszállítás 4, 2%-os emelésével kapcsolatban Knapp Tibor nehezményezte, hogy az előterjesztés szerint a díjemelés egy jelentős részéért a kormány a felelős. Szalay László jelezte, hogy ebbe a kérdésbe most nem kíván mélyebben belemenni, mert a hulladékszállítás a későbbiekben még téma lesz. A testület döntött arról, hogy a KisDuna Tv-vel kötött műsorszolgáltatási szerződést 2014. december 31-ig meghosszabbítja. Knapp Tibor felvetette, hogy a televízió műsora lehetne politikailag kiegyensúlyozottabb, meghívhatnának ellenzéki képviselőket is. Hajdú Zsolt megkérdezte, hogy a tévé miért nem kér támogatást más önkormányzatoktól is, ha már ott is sugároz és velük is foglalkozik. Fülöp László, a televízió vezetője elmondta, hogy csupán dunaharaszti témákkal nem lehet kitölteni a műsort. A 2013. évi költségvetés előkészítésének tárgyalásakor Kücsön Sándor megjegyezte, hogy ilyen nehéz dolgunk még nem volt, nagyok a változások, új a rendszer.