Olyan megoldást kell találnia, amely egyik felet sem juttatja indokolatlan előnyhöz és mindkét fél jogos érdekét figyelembe veszi. A megszüntetési pert az örökhagyó esetleges halála nem szünteti meg automatikusa, hanem a pert jogutódja folytathatja. Mikor érvényesül a fentieken túl egy öröklési szerződés? Öröklési szerződés esetén jár-e kötelesrész. A szerződés megkötésétől számított két éven belül megnyílt öröklés esetén a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani – egyebek mellett – az öröklési szerződéssel elidegenített vagyon értékének a ténylegesen nyújtott tartás, életjáradék, illetve gondozás értékével nem fedezett részét. Az átruházott vagyon, a nyújtott tartás és a gondozás értékét, valamint az életjáradék összegét az öröklés megnyílásának időpontjában számított értéken kell figyelembe venni. Ennél fogva az öröklési szerződés megkötését követő két év elteltével érvényesül maradéktalanul az öröklési szerződés. -> Ügyvédi kapcsolat -> Főoldal
Mindannyiunk életében eljön az a pillanat, amikor végig gondoljuk, mi legyen vagyonunk sorsa halálunk esetén. Vannak, akik a törvényes öröklés rendjére bízzák ezt a kérdést, mások végintézkedés formájában kívánnak rendelkezni róla ("Hogyan írjunk végrendeletet" c. cikkünkben részletesen bemutattuk ennek szabályait), kevésbé elterjedt megoldás azonban az, hogy öröklési szerződés formájában határozzuk meg, hogy ki örököljön utánunk. Cikkünkben az öröklési szerződés szabályait kívánjuk részletesebben bemutatni. Az öröklési szerződés Az öröklési szerződés a végrendelkezés egyik formája, amely tartalmát tekintve tartási- életjáradéki szerződésnek felel meg, azonban – ahogyan azt majd a későbbiekben láthatjuk – szigorú tartalmi és formai követelmények vonatkoznak rá, így kettős jelleggel bír. Az öröklési szerződés szabályait a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. (Ptk. Öröklési jog, végakarat, kötelesrész örökös | Ügyvéd Bp.. ) törvény hetedik könyve tartalmazza, ami alapján jelen cikkünkben bemutatjuk a legfontosabb tudnivalókat. Az öröklési szerződés lényege, hogy az örökhagyó a vele szerződő felet a magának, illetve a szerződésben meghatározott harmadik személynek nyújtandó tartás, életjáradék, illetve gondozás ellenében – vagyona, annak egy meghatározott része vagy meghatározott vagyontárgyak tekintetében – örökösévé nevezi; a másik fél pedig kötelezettséget vállal a tartás, életjáradék, illetve gondozás teljesítésére.
Nagymamánk 2016-ban meghalt, ami után, mi testvéremmel eladtuk a lakást. Érdeklődnénk, van e jogi alapja annak, hogy ebből édesapánk egyik testvére most még tőlünk kötelesrészt követeljen. Nagymamánk halála után – mivel neki tulajdonában ingatlan nem volt – hagyatéki tárgyalás nem volt. A törvényes örökösök a leszármazók a kérdezett esetben. Örökhagyó testvére nem törvényes örökös. Köteles részre ezért nem jogosult. 3 / 8 oldal « 1 2 3 4 5... » Utolsó »