Az ENSZ adatai szerint jelenleg a munkaképes korú (25-64 éves) népesség a teljes magyar populáció 55, 3 százalékát teszi ki, a 65 éven felüliek aránya pedig 19, 7%. Vagyis ma egy nyugdíjasra 2, 8 potenciális dolgozó jut, ez az arány viszont a következő évtizedekben szinte biztosan romlani fog. A népesség összetételét legjobban az úgynevezett korfán lehet ábrázolni, az ENSZ kiadványa szerint így néz ki Magyarország jelenlegi korfája: Látszik, hogy jelenleg a legnépesebb korosztály a 40-45 évesek mind a férfiak, mind a nők körében. De nézzük, hogy alakulhat ez a korfa 2050-ben és 2100-ban! Ezeken már az alternatív forgatókönyveket is feltüntették az ENSZ szakértői. Lesújtó szlovákiai népességstatisztika rémisztő következményekkel - Körkép.sk. A legszembetűnőbb változás, hogy a legfiatalabb korosztályokban a jelenlegi 200 ezer feletti számok elég durván visszaesnek alapesetben, miközben az idősek száma főleg 2050-ig emelkedik majd. Mindez pedig azt jelenti, hogy a most 2, 8 körüli helyettesítési ráta (a munkaképes korúak és a nyugdíjasok aránya) 2050-re 1, 7-re, majd 2100-ra 1, 5-re csökken.
4/4 anonim válasza: Diplomával 4x annyit lehet keresni Nyugaton. Pl. Magyarországon 190 nettó, heti 40 óra diplomával Bécsben Ft-ban 750ezerFt nettó, heti 28 órában +13-14 havi fizetés, sokkal jobb és nyugodtabb munkakörülmények Albérlet Bp-n 180eFt+rezsi=225eFt 1. 5 szoba Bécsben 300eFt rezsivel Kaja kb. ugyan annyi Szakmunkás téren ugyan ezek az arányok, csak a csalás, feketézés, így úgy okosba megoldás szinte egyáltalán nem megy Nyugaton. Migránsokról meg ennyit: [link] Magyarországon meg az egyik legmagasabb az öngyilkosok és az alkoholisták száma, a szegényebb orszagokénál is magasabb. Hivatalos statisztika, h a magyarok 80%nak egy forint megtakarítása sincs. Magyarország korfa 2020. 2019. 20. 23:44 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések:
EAPS Poszter, EPC 2016, Mainz.
Demográfia, 62. 2–3. sz. 199–233. Péti Márton - Szabó Balázs - Szabó Laura (2017): A Kárpát-medence országaiból Magyarországra áttelepült népesség területi mintázata. Területi Statisztika, 57(3), 311–350. 15196/TS570304 Szabó Laura - Kapitány Balázs (2016): Gyermektelen újságírók és nagycsaládos gazdálkodók? Foglalkozásonként eltérő gyermekvállalási kedv a mai magyar társadalomban. Korfa Népesedési Hírlevél, 2016/2. Szabó Laura (2015): Terjed a gyermektelenség Magyarországon. A fővárosi nő k egyötöde gyermek nélkül éli le életét. Korfa Népesedési Hírlevél, 2015/1. Központi Statisztikai Hivatal. Szabó Laura (2005): A közüzemi szolgáltatások piaca az EU-ban. Fogyasztóvédelmi Szemle, 2(1), 27-35. Szabó Laura (2003): A boldogság relatív: fogyatékosság és szubjektív életminőség. Szociológiai Szemle, 2003(3), 86-105. Szabó Laura (2000): Egyedül vagy közösben? Két Hargita megyei község gazdálkodási formáinak összehasonlító elemzése. Szociológiai Szemle, 2000(1), 69-87. Egyéb közlemények Szabó Laura (2007): Morális értékek, normák az európai országokban.
A Találjuk ki Közép-Európát című projekt keretében megjelent online publikáció. Szabó Laura (2006): Dolgozó nők és gyerekvállalás Európában. A Találjuk ki Közép-Európát című projekt keretében megjelent online publikáció. Szabó Laura (2005): Gazdasági vagy jóléti migráció? A Találjuk ki Közép-Európát című projekt keretében megjelent online publikáció. Szabó Laura (2005): Jövedelmi és növekedési szintek Európában. A Találjuk ki Közép-Európát című projekt keretében megjelent online publikáció. Így hal ki Magyarország: mutatjuk mit tehetünk ellene - HelloVidék. Szabó Laura (2005): Magyarország Európában. A Találjuk ki Közép-Európát című projekt keretében megjelent online publikáció. Egyéb Szabó Laura (2017). A Magyarországon élő erdélyiek a statisztika tükrében. Előadás az Erdélyi Gyülekezet hagyományos évi ünnepe alkalmából rendezett, Magyarországon élő Erdélyiek Találkozóján. Reménység Szigete, Budapest, 2017 április 30. Szabó Laura (2019). Termékenységi differenciák foglalkozási csoportokként az 1940–1944, illetve az 1970–1974 között született nők körében.