Nagy lépések egy fenntartható olimpia felé Az újrahasznosított elektromos eszközökből készült érmektől kezdve, a szén-dioxid kibocsájtás csökkentésig számtalan területen mutat komoly fejlődést a 2020-as tokiói játékok fenntarthatóságát vizsgáló tanulmány. Attention! – a francia kormány megkezdi az olimpiai helyszínek felújítását A Párizsban, illetve a környező Ile-de-France régióban 13 sportlétesítményt épít vagy újít fel a francia kormány a 2024-es nyári olimpiai játékok előtt. Versenyzők bőrébe bújtak a tokiói kabalafigurák A tokiói olimpia szervezői olyan képeket hoztak napvilágra, melyeken az olimpia és a paralimpia kabalafigurái, Miraitowa és Someity különböző sporthelyzetekben pózolnak, bemutatva ezzel az olimpiai játékok 33, és a paralimpiai játékok 22 sportágát. A magyar Beckenbauer Az egyik legtisztábban játszó magyar hátvéd volt, pályafutása alatt sosem kapott sárgalapot. Akkor került be vidékről a válogatottba, mikor azt túlnyomó többségében csak fővárosi csapatokból toborozták.
Volt workforce solutions tucson az Mikor volt az első nyári olimpia Volt staffing phoenix az A játékokon 13 ország (a rendező görögökön kívül Nagy-Britannia, az Osztrák-Magyar Monarchia, Németország, Olaszország, Franciaország, Nagy-Britannia, Dánia, Svájc, Bulgária, Svédország, az Egyesült Államok, Ausztrália és Chile) 295 férfi sportolója állt rajthoz 9 sportág (atlétika, torna, birkózás, vívás, kerékpározás, lövészet, úszás, tenisz, súlyemelés) 43 versenyszámában. Nők csak a következő olimpián, 1900-ban Párizsban nevezhettek, Törökország a görögökkel való ellenséges viszonya miatt maradt távol az első játékoktól. Az újkori olimpiák első bajnoka az amerikai James B. Connolly lett, aki a nyitónapon nyerte meg a hármasugrást. Az első magyar aranyérmet Hajós Alfréd szerezte, aki a 100 méteres és 1200 méteres gyorsúszásban is győzött. A görögök számára a legnagyobb sportsiker honfitársuk, Szpiridon Luisz győzelme volt a maratoni futásban, s a görög tornacsapatban indult az eddigi legfiatalabb olimpiai részvevő is: Demetriosz Lundrasz 10 éves és 218 napos korában lett bronzérmes.
Sikersportágak Természetesen rengetegen tisztában vannak vele, hagyományosan mely sportágakban szerez hazánk érmet, érmeket az olimpiákon, és ez a várakozásokon is megmutatkozik. A válaszadók négyötöde az úszóktól vár érmeket, a képzeletbeli dobogó második fokán a kajak-kenusok állnak. Harmadik sportágként, hatvan százalékkal annak ellenére a vízilabda áll, hogy az utóbbi időszakban nemzetközi szinten viszonylag szerényebb az eredményesség ebben a korábbi aranysportágban. A vívás szakághoz 43% fűz érmes reményeket, a kézilabda pedig a válaszadók közel egyharmada szerint esélyes az éremszerzésre. Nézzük majd? Nem lehet mondani, hogy nagyon sokan tervezik rendszeresen követni az eseményeket (18%), de a férfiak közel fele (42%), a nők több, mint harmada (35%) legalább alkalmanként követni tervezi a sportközvetítéseket. A válaszadók átlagosan egyharmada nem tervezi, hogy követné az olimpiát, míg 6%-uk csak a kedvenc sportágaiban fogja nyomon követni a fejleményeket. A leginkább a diplomások fejezték ki érdeklődésüket, míg a nyolc osztályos végzettségűek esetében a legnagyobb az elutasítás a közvetítések követése iránt.
A tokiói nyári játékok megnyitója eredetileg 2020. július 24-re volt kitűzve, a versenyek pedig a két nappal korábbi rajttól augusztus 9-ig tartottak volna. A 2019 végén elindult és 2020 tavaszára világméretűvé vált koronavírus-járvány miatt fokozódtak az aggodalmak, a NOB azonban igyekezett minél távolabbra tolni a végső döntés idejét, majd végül mégis a vártnál hamarabb született határozat a halasztásról. Miután számos sportág legtöbb eseményét törölték, leálltak a nemzeti és nemzetközi bajnokságok, versenysorozatok, márciusban már egyre több helyről azt lehetett hallani, hogy az olimpiának új időpontot kellene keresni. Erre vonatkozó döntést sürgetett több nemzeti olimpiai bizottság, illetve nemzetközi sportági szövetség is. A NOB eredetileg azt kommunikálta, hogy nem érdemes kapkodni, és május környékére ígért állásfoglalást, március 22-én viszont már azt közölte, hogy négy héten belül döntést hoz a tokiói játékok sorsáról, egyúttal jelezte, hogy a koronavírus-járvány terjedése miatt számításba veszi a seregszemle esetleges elhalasztását is.