Eredeti cím: 12 years a slave A 12 év rabszolgaság egy szabad ember történetét mondja el akit 1841-ben eladnak rabszolgának egy Louisiana-i ültetvényre. A főhős Northup-ot Chiwetel Ejiofor alakítja akinek az életét a szadista ültetvényes Michael Fassbender teszi pokollá. Az egyik jelenet állítólag annyira brutálisra sikerült, hogy többeknek el kellett hagyniuk a nézőteret. Az alkotás a 38. Torontói Nemzetközi Filmfesztivál közönségdíjasa lett. A film Solomon Northup 1853-as visszaemlékezésein alapul, megtörtént eseményeket dolgoz fel. Northup egy 1841-ben New York-ban élő színes bőrű szabad hegedűművészt, akit kétes életű munkaadója elkábít, majd elrabolja a családjától, Louisiana-ba szállítja, és eladja rabszolgának. Az összevert Northup nehezen alkalmazkodik az embertelen körülményekhez, és az életben maradáshoz szükséges új életmódhoz. Belőled is lehet rabszolga. Helyzete még kilátástalanabbá válik, mikor eladják őt egy szadista ültetvénytulajdonosnak, a Michael Fassbender által alakított Edwin Eppsnek. Bemutató: csü., 2014/01/02 Rendező: Steve McQueen Szereplők: Chiwetel Ejiofor, Sarah Paulson, Paul Dano, Brad Pitt, Lupita Nyong'o, Benedict Cumberbatch, Alfre Woodard, Paul Giamatti
563 videó - 2012 Videójáték előzetesek, bemutatók, ajánlók
Ám ehelyett McQueen - és a forgatókönyvíró John Ridley - meglehetősen leegyszerűsítő módon azt állítják, hogy az univerzális értékek nem képviselhetik vita tárgyát, és aki ezek szerint él, az jó, aki meg nem, az rossz, és kész. Forrás: Pro Video Film & Distribution Kft. De nem ez az egyetlen jelentősnek induló, mégis elmismásolt kérdésfelvetés a 12 év rabszolgaság- ban. Az egyik jelenetben Solomonra ráparancsol a kegyetlen földesúr, hogy ő korbácsolja meg az egyik rabszolgatársát - ami szinte felfoghatatlanul súlyos erkölcsi dilemmát is jelenthetne: hogyan befolyásolja Solomon emberségét, önképét, ha megteszi? Film 12 év rabszolgaság ilm. Mi a rosszabb: az ellenkező esetben kilátásba helyezett büntetés, vagy a parancs teljesítése? (Megint csak Az ötödik pecsét rémlik fel: abban a nyilasok által elfogott raboknak a szabadulást kínálják, ha hajlandóak megütni kikötözött rabtársukat. ) Azonban McQueen egyrészt túlontúl fekete-fehérré teszi a kérdést azzal, hogy az úr fegyverrel és abszolút kényszerítő erővel tucatnyi másik rabszolga megölésének képével fenyegeti Solomont, másrészt végül minden következmény nélkül hagyja, hogy a rabszolga végül kitáncoljon a feladat alól.
– A Benedict Cumberbatch alakította egykori gazdát, William Fordot a film egy kicsit szigorúbban mutatja be, mint egykoron maga Northup. – Ugyan nehéz elképzelni, de Northup leírásában Edwin Epps gazda még annál is visszataszítóbb és gonoszabb, mint amilyennek a filmben láthattuk a zseniális Michael Fassbender alakításában. Film 12 év rabszolgaság ort. – Ami a meggyötört Patsey és Epps furcsa és kegyetlen viszonyát illeti: ezt a könyv nem elemzi olyan részletesen, mint a film. A mozi szerzői által kitalált jelenet továbbá a Patsey és az egyébként létező fekete földbirtokos feleség közötti beszélgetés is, valamint Patsey azon kérése Northup felé, hogy szabadítsa meg szenvedéseitől a meggyilkolásával (utóbbi kritikusok szerint a filmkészítők legnagyobb félreértése). – A Brad Pitt alakította kanadai abolicionista azonban – bármennyire is hihetetlennek tűnik figurája – megfelel a könyvben leírtaknak. Sőt, erőfeszítései Northup felszabadítására csak sűrítve jelennek meg a moziban: a valóságban több levelet is írt, és még személyesen is New Yorkba utazott az ügy érdekében.
Nem csak családját és szabadságát, de nevét, sőt múltját és a műveltségét is (ha ezekről beszélne, legjobb esetben is megkínoznák). Az emlékiratait 1853-ban megíró Solomon Northup azonban soha nem adta fel a küzdelmet, hogy egyszer majd hazakerülhessen - ahogy a film fogalmaz: nem túlélni, élni akart. 12 év rabszolgaság - Filmhét 2.0 - Magyar Filmhét. Az angol rendező újszerű nézőponttal jelenik meg az Amerikai Egyesült Államok történetének két leggennyesebb szégyenfoltjának nem éppen befejezett filmes feldolgozási folyamatában (a másik, az amerikai honfoglalással és identitáserősödéssel évszázadokig együtt járó őslakos-népirtás sem túl gyakori filmtéma). Egyúttal pedig a világ minden korszakának és művészeti ágának egyik legfontosabb mondandóját kívánja nyomatékosítani: akárhogyan is próbál megtörni a hatalom, akármilyen sikeresen kényszerítenek is arra, hogy lehajtott fejjel engedelmeskedj, akkor sem szabad soha beletörődni az elnyomásba. És bár utóbbi gondolatot szinte hibátlanul végigviszi a film (az utolsó percek tömény giccse kellemetlen meglepetésként cukormázat locsol a néző arcába), mégis az a fő problémája, hogy - nincs rá jobb szó: - mégsem elég okos.