Bár gyermekkorától haláláig hithű katolikusnak vallotta magát, mégis fenntartotta a négy vallás rendszerét Erdélyben. A lengyelek legnagyobb királyaik közé sorolják Báthory Istvánt nem kis részben azért, mert a Livónia birtoklásáért vívott háborúban (1579-1582) részben erdélyi segédcsapatok bevetésével jelentős győzelmet aratott IV. Iván orosz cár hadserege felett. Báthory 1586. december 12-én befejezte dicsőséges pályafutását, és mivel gyermeke nem született, birodalma egy csapásra széthullott: a fejedelmi székben unokaöccse, Báthory Zsigmond, míg a lengyel trónon a svéd Vasa (III. ) Zsigmond (ur. 1587-1632) követte őt. Harmat Árpád Péter Felhasznált irodalom: [1] Kovács Gergely István: János Zsigmond, Báthory István, Báthory Zsigmond - Magyar királyok és uralkodók. Duna Kiadó., 2011. [2] Szabó Péter: Az erdélyi fejedelemség Kulturtrade Kiadó, Budapest, 1997 ( 84 – 98. oldal) [3] Tarján M. Tamás: 1586 december 2., Báthory István lengyel király halála Grodnóban. Hírlevelünkre feliratkozás: ITT Regisztráció a fórum használathoz: ITT ------------------------
Az erdélyi rendek 1571. május 25-én Gyulafehérváron vajdává választották, ebben az oszmán szultán athnaméja is megerősítette. Uralkodása első felében Bekes Gáspár trónkövetelő versengését kellett letörnie. Bekes Gáspárt és híveit a Maros melletti Kerelőszentpálnál 1575. július 9-én győzte le, és a kor szokása szerint példásan megbüntette (akasztás a helyszínen, bírósági ítélet, fő- és jószágvesztés, orr- és fülcsonkítás). Államszervező tevékenységével, katonai határozottságával Báthory István tekintélyt szerzett magának külföldön is. 1575-ben a Jagelló-ház kihalása után, bár a lengyel főrendek Habsburg Miksát választották királyuknak, a lengyel köznemesség akarata győzött, akik 1575. decemberében Báthory Istvánt kiáltották ki királynak. Az egész lengyel társadalom behódolt előtte, miután 1576. május 1-én a krakkói Wawelben királlyá koronázták, és feleségül vette Jagelló Annát. Krakkóban erdélyi kancelláriát állított fel, felvette az Erdély fejedelme címet, és bátyjára, Báthory Kristófra, mint vajdára ruházta át a fejedelemség kormányzását, de Erdély ügyeit továbbra is közvetlenül irányította.
Báthory István (somlyói), erdélyi fejedelem, később lengyel király, B. István erdélyi vajda fia, szül. 1533. szept. 27. Somlyón; tanult a paduai egyetemen. Az erdélyi fejedelem udvarából több izben járt mint követ Ferdinándnál és II. Miksánál. 1571. máj. 25. János Zsigmond halála után választatott erdélyi fejedelemmé. 1576. 1. lengyel királylyá koronáztatott. Meghalt 1586. decz. 12. Grodnóban. A kolozsvári akadémiáról és konviktusról szóló alapítványlevelében 1581-ben dicséri a jezsuitákat és nem tűrhette az unitáriusok erkölcsi hatalmát; ez birta a sajtónak korlátozására. A tudósokat pártfogolta; Brutus Mihályt ő bizta meg Magyarország történetének megirásával. Leveleit és beszédét Menckenius adta ki a következő czímmel: Sigismundi Augusti Poloniarum regis epistolae legationes et responsa, nec non Stephani Bátori epistolarum decas et oratio ad ordines Poloniae. E museo H. de Huyssen. Accedunt opuscula duo alia. Lipsiae. 1703. 535–557. lapokon. Mureti (Marci Ant. ) Orationes, eipistolae et poemata.
Báthory Istvánné Telegdi Katalin anyai nagyszülei pelsőczi Bebek György és Héderváry Fruzsina voltak. [7] Báthory István és Telegdi Katalin frigyéből négy fia és négy lánya született: Báthory Erzsébet (1528–1562) Pekry Lajos, majd Kerecsényi László felesége Báthory Miklós (? –? ) Báthory András (? –1563) szatmári kapitány, Báthory András bíboros, Báthory Boldizsár és Báthory István krasznai főispán apja Báthory Kristóf (1530–1581) erdélyi vajda, Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem apja Báthory István (1533–1586) erdélyi fejedelem, lengyel király Báthory Zsófia (? –? ) Csáky Demeter, majd Dóczy Kelemen felesége Báthory Anna (? –1560 után), Drugeth Antal özvegye, ecsedi Báthori György felesége, ecsedi Báthori Erzsébet anyja Báthory Katalin (? –? ) Hivatkozások Források ↑ C. Tóth Norbert: C. Tóth Norbert. "Szapolyai János és ecsedi Bátori István viszonya 1526 előtt". Századok – A Magyar Történelmi Társulat folyóirata 2012, 146. évfolyam (2. szám), 441-463. o. {{bottomLinkPreText}} {{bottomLinkText}} This page is based on a Wikipedia article written by contributors ( read / edit).
[4] Az Erdélyben véghezvitt zsarnokságai miatt a székelyek lázadozni kezdtek. 1493-ban Ulászló Bakócz Tamás közbenjárásával lemondatta. Bukását nehezen viselte és hamarosan meghalt. Utóélete [ szerkesztés] A Kenyérmezőnél szerzett kincsekből Nyírbátorban ferences zárdát alapított, melynek templomában temették el. Itt fennmaradt szépen faragott szarkofágja és reneszánsz lófejpajzsos címere. A nyírbátori múzeum az ő nevét viseli. Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ a b 2017. október 9., Báthory, Stephan, 12629 ↑ 1479. október 13. | A kenyérmezei csata ↑ Schönherr Gyula: Hunyadi Corvin János: 1473-1504, Budapest, Magyar Történelmi Társulat, 1894. ↑ Neumann Tibor: Békekötés Pozsonyban – országgyűlés Budán: A Jagelló–Habsburg kapcsolatok egy fejezete (1490–1492). Századok, CXLV. évf. 2. sz. (2011) 297. o. Források [ szerkesztés] Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. Horváth Richárd–Neumann Tibor: Ecsedi Bátori István. Egy katonabáró életpályája, 1458–1493; MTA BTK Történettudományi Intézet, Bp., 2012 ( Magyar történelmi emlékek.