- a Feneketlen tónál József Attila a Dunánál /Bp. / József Attila a Liszt Ferenc téren /Bp. / Ady Endre a Liszt Ferenc téren /Bp. / ZELK ZOLTÁN Varázskréta Ismerek egy öregasszonyt, - igazat mondok, nem tréfát - aki egyszer a tavasztól elkérte a varázskrétát. És azóta, mint a tavasz, hegyre – dombra és mezőre, ő is virágokat rajzol kemencére, terítőre. Lehet ősz is, jöhet tél is, olyan csudát tud e kréta, szarkaláb és gólyahír nő, sárgállik a margaréta. Mondóka-tár: Zelk Zoltán: Ákombákom. Hadd súgok egy titkot néktek, nagy titkot egy kicsi szóban: benne lakik e varázslat, benne, minden tolltartóban. Minden színes ceruzában, vízfestékben és ecsetben – ha akarod, rózsa nyílik, fa ágára levél lebben. Amíg odakünn a tél majd fehér jégvirágát írja, mi idebenn, a szobában, tavaszt írunk a papírra! vissza a címoldalra
Mint cella falát a rabok, kopogtatom e kőlapot, verem, miként a fergeteg, ráhullok, mint a levelek. Hogy bekiáltozom veled a mindenséget, az egek vásznára vetítem neved –: te Szemérmes, nem sértelek? De értsd meg, ha kiáltozok — Irén! Irén! nincsen jogod a földbe ásni homlokod, tekinteted, mozdulatod! Mért vártad másfél éven át kinyílni cellám ajtaját, ha nem tudod, hogy nyitva már? Vak szemgödör. Hát jöjj! és hívjad holt ebed! és hozd a vézna kerteket! és hozd a Rákospatakot! a zuglói alkonyatot! Mert mind elföldelték veled… Micsoda poggyászt vitt kezed! Hogy bírtad el? hogy bírtad el? — Jaj, istenem, hogy bírjam el? Ha az a perc! Csak azt ha még! Zelk zoltán összes verse online. Már este van… Lámpád sem ég… Csenddé alvadnak a neszek… Én állok kint… Én csengetek. Csengő sikolt. Aztán az a másik, a lélek sikolya… Aztán a száj, a szó, az a,, Haza jöttél? " —,, Haza… Haza! " Aztán halj meg, ha jobb neked arcod a sárba rejtened, ha iszonyatos gyöngysorok, szép melleden hólé csorog. Halj meg, de karjaim között! hallgassam én is a rögök deszkán didergő dobszavát — megértem én már a halált!
Azt hittem, nékem nincs anyám, hiába is szeret, ki szép, ki víg, ki fiatal az anya nem lehet. Az anya kicsiny és öreg, gondoltam, hittem én, és mindig, mindig szomorú és kendőt hord fején. Az anya este ágyra ül és fésüli haját és nem is alszik sohasem csak nézi a fiát. Az élet, az bizony, nehéz, mondták az öregek, hát akkor mért nem szomorú! hát akkor mért nevet? Kisöccsétől, Szeptembertől búcsút vesz és útra kél, paripája sűrű felhő, a hintója őszi szél. Sárga levél hull eléje, amerre vágtatva jár, félve nézi erdő, liget, de ő vágtat, meg se áll. Hová, hová oly sietve, felhőlovas szélszekér? Azt hiszed tán, aki siet, aki vágtat, messze ér? Dehogy hiszi, dehogy hiszi hiszen nem megyen ő messze, csak addig fut, míg rátalál, a bátyjára, Novemberre. Van az asztalfiókban egy könyve is apának, egy költő írt abba verset: József Attilának hívták azt a költőt. Zelk zoltán összes verse 2019. Meghalt. Mosni járt az anyja. Kisebb volt, mint én, amikor elveszett az apja. Apa szokta elmesélni ezt nekem vasárnap, ilyenkor aztán én nagyon szeretem az apámat.
Az arca föld, az arca rét, nagy, sárga könnye margarét. És jő a szél s úgy fújja szét, mint szirmokat, a nénikét. Aluszik már a cinege. Röpül a sír, a nénike, a tujabokor, a fenyő — az égre száll a temető. Mert alkonyul. Isten veled. Én is megyek. Hová megyek? Megyek az utcán sehova. Esik. Megyek. Mondják, akkor is így esett. A június-végi eget megszállták őszi fellegek. A kis csapat. A gyászmenet. A néma, néma döbbenet. Barátok. Árva asszonyok. A nyári égen ősz zokog. És zokog és zörög nevem a koszorún: Jelen! Jelen! Nem láthattam holt arcodat — nem láthattam holt arcodat! Most már tudom, miért megyek, most már tudom, hová megyek, most már tudom, hol is megyek — örökkön koporsód megett. És villoghatnak az egek tükrei tavaszt vagy telet: köröttem az az őszi nyár. Kié e kulcs? mit nyit e zár? Zelk Zoltán: Varázskréta - diakszogalanta.qwqw.hu. kié e nélküled-kopár szoba? ez a farkasverem? — nem otthonom, csak fekhelyem. Háltam bokorban én s padon, volt szúnyogzöngés paplanom és ébresztőnek berregett a zápor, hogyha megeredt. S az ágyrajárás, amikor hét égő szájon a pokol horkol-hörög: a nappalok kénköves kínja bugyborog.
2021. júl 24. 7:55 A legendás tévébemondók 1967-ben: Takács Marika (balra) Lénárd Judit, Tamási Eszter és Varga József / Fotó: Fortepan Rádió és Televízióújság 1981 májusának végén Varga József tévébemondó beszélt a stúdióban. Nyugodtnak tűnt és kimértnek. Ahogy szokott. Az a mély, bársonyos hang valahogy megnyugtatta a nézőt. Elég volt becsukni az embernek a szemét, miközben ő beszélt és pillanatok alatt elszállt minden gond, minden stressz. De azon a napon mintha lassabban formálta volna a mondatokat. A kamera mutatta az arcát, ő nézett bele a lencsébe – "nézte" az ország lakóit és nem tudhatta, hogy az élet nevű társasjátékból ez lesz az utolsó kockája. A legeslegutolsó. Ez is érdekelheti: Biztos, hogy ismeri ön is a filmcsillagot, aki kiütött bokszolóból vált sztárrá. Ki az? Varga József 1977-ben / Fotó: Fortepan - Rádió és Televízióújság Zih Zsolt Varga József 1929-ben született Abonyban, majd a fővárosba került, itt érettségizett és újságírónak tanult. Varga József - Sztárlexikon - Starity.hu. A negyvenes-ötvenes években már dolgozott a Friss Újság munkatársaként, majd felfigyeltek a hangjára.
Sajátos műfajt teremtett ezzel. Mintha mini-glosszát mondana a nézőknek, hogy azok tökéletesen megértsék mindazt, ami a zűrzavaros világban történik körülöttük. De ugyanilyen komoly arccal vezette az Intervíziós gálaműsorokat, amelyeket nem csak itthon, de az NDK-ban, Bulgáriában is milliók láthattak. (Még több érdekesség a múltból az Újságmúzeum oldalán. ) Az első férfibemondó, akit csak úgy neveztek, hogy ő a legszebben beszélő tévés, munka közben lett rosszul. Hirtelen, minden előzmény nélkül történt minden: a rendező és az operatőr már látta, érzékelte a bajt, Varga József még utolsó erejével elmondta az előírt szöveget, aztán… Aztán lekeverték a képet. Varga józsef bemondó. És egyszer csak összeesett. Súlyos infarktust kapott, az orvosok, akik viszonylag gyorsan a stúdióba jöttek, hosszasan küzdöttek az életéért. Mindhiába. Varga József szíve 51 éves korában, munka közben dobbant utoljára… – Azon a napon, amikor rosszul lett a stúdióban, én otthon voltam, hiszen rendszerint váltottuk egymást. Mindenkit megrázott a tragédia, pótolhatatlan volt – mondta egykori kollégájáról a másik legendás bemondó, Kovács P. József.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. Varga József, ( Abony, 1929. december 21. – Budapest, 1981. május 28. ) magyar tévébemondó, műsorvezető, kommentátor Tartalomjegyzék 1 Tanulmányai 2 Pályafutása 3 Működése 3. 1 Hír- és külpolitikai műsorok bemondója 3. 2 Ismeretterjesztő sorozatok narrátora 3. 3 Konferanszié 4 Díjai 5 Forrás Tanulmányai Szülőhelyén, Abonyban végezte el az általános iskolát, majd Budapesten megszerezte a gimnáziumi érettségit. 4 tragikus sorsú magyar bemondó, akiket sosem feledünk: imádta őket az ország - Hazai sztár | Femina. Újságírói tanulmányokat folytatott, s ilyen végzettséget szerzett. Pályafutása 1949-1952-ig a Friss Újságnál működött újságíróként. Szép orgánuma miatt a Magyar Rádió bemondója lett 1952-1960-ig, majd a Magyar Televízió hőskorának egyik közkedvelt bemondója lett (1960-1981), s ugyancsak itt hírolvasó bemondó is volt (1960-1970). A TV Híradó munkatársaként belpolitikai kommentátor, műsorvezető, főmunkatárs (1970-1981) volt. A TV Híradó felfedezte benne az egyedi, sajátosan fanyar személyiséget, amivel szinte új műfajt – "a hétköznapi történések tévé-jegyzetét" - teremtett meg a hírmagyarázataiban.
For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for Varga József (bemondó). Connected to: {{}} A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ez a szócikk a tévébemondóról szól. Hasonló címmel lásd még: Varga József (egyértelműsítő lap). Varga József Varga József 1972-ben Született 1929. december 21. Abony Elhunyt 1981. május 28. (51 évesen) Budapest Beceneve Savanyú Jóska Állampolgársága magyar Nemzetisége magyar Foglalkozása tévébemondó, műsorvezető, kommentátor, újságíró Kitüntetései Kazinczy-díj Halál oka szívinfarktus Sírhely Farkasréti temető (36/1-1-59) [1] A Wikimédia Commons tartalmaz Varga József témájú médiaállományokat. Varga József ( Abony, 1929. – Budapest, 1981. MTVA Archívum | Média - Televízió - Varga József bemondó. ) magyar tévébemondó, műsorvezető, kommentátor. Tanulmányai Szülőhelyén, Abonyban végezte el az általános iskolát, majd Budapesten megszerezte a gimnáziumi érettségit. Újságírói tanulmányokat folytatott, s ilyen végzettséget szerzett. Pályafutása 1949-től 1952-ig a Friss Újságnál működött újságíróként.
A TV Híradó felfedezte benne az egyedi, sajátosan fanyar személyiséget, amivel szinte új műfajt – "a hétköznapi történések tévé-jegyzetét" - teremtett meg a hírmagyarázataiban. Sokoldalúságát az 1960-as, 1970-es évek szilveszteri szórakoztató műsoraiban is bizonyította. Munka közben lett rosszul, s rövid szenvedés után infarktusban halt meg 51 évesen. Működése [ szerkesztés] Hír- és külpolitikai műsorok bemondója [ szerkesztés] A TV jelenti Fórum Parabola TV Híradó Ismeretterjesztő sorozatok narrátora [ szerkesztés] Haladás Integrál Iskolatévé Képes krónika Képzőbűvészet ( Rodolfo bűvésziskolája) Logika és az automaták Szovjetunió Konferanszié [ szerkesztés] Intervíziós gálaműsorok és szilveszteri műsorok állandó konferansziéja volt. Ismerős hangok ( Kovács Katival együtt) Sztárparádé – paródiafesztivál (1968) Táncdalfesztivál (1966; 1967; 1968) Filmjei [ szerkesztés] Álljon meg a menet! (Játékfilm, önmagát alakította benne. ) A százegyedik szenátor III (1967) Díjai [ szerkesztés] Kazinczy-díj több kormánykitüntetés Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Televíziós Művészek Társasága Internet Movie Database További információk [ szerkesztés] Magyar televízió bemondói a '60-as években
A TV Híradó munkatársaként belpolitikai kommentátor, műsorvezető, főmunkatárs (1970-1981). MTI FOTÓ, készítette: Friedmann Endre. Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-878598 Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 308 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.