A Facebookon elérhető ismerősök között kell kiválasztani egy személyt, családtagot, vagy közeli barátot, aki gondozza a fiókot akkor, ha történne valami. Ennek a személynek felnőttnek (18 éven felettinek) kell lennie. A feladatot egy emberre bízhatjuk, nem lehet egyszerre több felhasználót is hozzáadni. Fontos megjegyezni, a beállított kapcsolattartó a jövőben még törölhető, helyette más állítható be. A beállítás során lehetőség van arra, hogy küldjünk egy előre megírt üzenetet a kiválasztott személynek. Ebben értesül a hagyatéki kapcsolattartónak választásról, illetve kap egy linket, amelyről elindulhat ha egyszer szükség volna betölteni ezen szerepét. Az üzenet kiküldése nem kötelező. Digitális hagyaték | ÉLETVÉGI TERVEZÉS ALAPÍTVÁNY. A kiválasztás során két másik opció is megadható. A megjelölt személynek adható adatarchiválási engedély. Ennek birtokában halálesetet követően a megbízott letöltheti a közzétett bejegyzéseket, fényképeket, videókat, valamint az adatlap Névjegy területén található információkat, azonban az üzeneteket nem.
Most már felírtam az egyikre azt is, hogy kezdjek valamit a digitális örökségemmel. És akkor ott vannak a nyilvánosan megosztott adatok Eddig beszéltünk azokról a felhalmozott digitális tartalmakról, amit a saját eszközeinken és nem a nyilvános fiókjainkban gyűjtögettünk, de ott vannak a nyilvános profiljaink is. Persze az alap a Facebook és az Instagram (esetleg a Twitter, bár az Magyarországon nem jellemző). Emellett a Spotify-on gyűjtött playlisttől kezdve a LinkedIn-profilon át számtalan tematikus oldalon lehetünk jelen – és hagyhatunk magunk után nyilvános adatokat. A Facebook-profilt lehet akár ismerős kezdeményezésére emlékoldallá alakítani, de mindenki előtt ott a lehetőség, hogy megadjon egy úgynevezett "hagyatéki kapcsolattartót" (Beállítások/A fiók tulajdonosi szerepköre és kezelése/Emlékoldallá alakítás beállításai/Hagyatéki kapcsolattartó kiválasztása) vagy azt, hogy törlődjön a fiókod a halálod után. Mi történik a digitális lábnyomunkkal a halálunk után? - Levéltitkok, fotók, adatok, amivel valakinek majd meg kell birkóznia - WMN. A kapcsolattartónak nem lesz mindenhez jogosultsága, de tud posztolni az oldaladra, később lementeni a tartalmaidat, és akár törölni a fiókodat (viszont a beállításokat nem tudja módosítani, csak ha erről is rendelkezel).
Ha az utóbbi mellett dönt, a profilon a személy neve mellett megjelenik az emlékére szó, s az elhunyt által megosztott fényképek, bejegyzések láthatóak maradnak a Facebookon azok számára, akikkel eredetileg is megosztotta. (De ezek az oldalak többé nem jelennek meg olyan nyilvános helyeken, mint például a "Kit ismerhetek? " ajánlások és a születésnapi emlékeztetők között. ) A hagyatéki kapcsolattartó nem tud a nevében bejegyzést írni, és nem tudja megnézni az üzeneteit. Már fejlesztik az emlékoldalt, csak kicsit furán A Facebook bejelentette, s egyes felhasználói csoportoknak be is vezetett egy új funkciót. Lényegében arról van szó, hogy lehetővé teszik az ismerősöknek, hogy üzeneteket hagyjanak az eltávozott oldalán az elkülönített, "Tributes" (tiszteletadás) szekcióban. Itt a "barátok és a család megoszthatja emlékeit a szeretett személyről". Ez így, első hallásra kissé ízetlennek, sírba írt posztolásnak tűnhet – bár a közösségi oldalnak kétségkívül valamiképpen kezelnie kell a helyzetet.
A halottak adatkezelésének kérdése még ugyancsak gyerekcipőben jár, ami önmagában is nyugtalanító. Minél több időt töltünk online, annál több hátborzongatóan informatív nyomot hagyunk magunk után, márpedig így teszünk minden egyes nap. A Google és a közösségi oldalak jobban ismernek minket, mint a legközelebbi hozzátartozóink: tudják, mikor hol jártunk, mit vásároltunk, mi az, amit csak megnéztünk, de nem vásároltuk meg, rendelkezésükre állnak akár pontos adatok az egészségünkről, a kedvenc ételeinkről és a világnézetünkről. Ezzel nagyjából mindannyian tisztában vagyunk és leginkább igyekszünk mindent megtenni azért, hogy az adataink, ha már rábíztuk őket a cybertérre, biztonságban legyenek. Na de mi történik a halálunk után? Mi lesz a digitális adathalmazzal, amit magunk után hagyunk? Bárki megtudhatja életünk minden apró intim részletét? Vagy tehetünk valamit azért, hogy megvédjük magunkat, azt, akik vagyunk? És fontos-e számunkra egyáltalán, hogy mi mindent tudnak rólunk mások, ha már úgysem vagyunk az élők sorában?
A hirdetés csak egyes pénzügyi szolgáltatások főbb jellemzőit tartalmazza tájékoztató céllal, a részletes feltételeket és kondíciókat a bank mindenkor hatályos hirdetménye, illetve a bankkal megkötendő szerződés tartalmazza. A hirdetés nem minősül ajánlattételnek, a végleges törlesztő részlet, THM, hitelösszeg a hitelképesség függvényében változhat.
Egy olyan közösség vagyunk, ahol vásárolhatsz, eladhatsz vagy cserélhetsz ruhákat Vétel - eladás
Értékelés: 142 szavazatból Látszólag békés és nyugalmas kisvárosba érkezik az ifjú Jeffrey Beaumont. A mezőn sétálva levágott emberi fület talál. Beviszi a rendőrségre, de ott senki nem jelentette be, hogy hiányozna a füle. Jeff beül a bárba, ahol elbűvöli az énekesnő hangja és szépsége. Kiderül, hogy Dorothyt bizarr viszony fűzi az öntörvényű helyi hatalmassághoz, Frankhez. Az ördögi férfi ugyanis, aki embereivel rettegésben tartja a kisváros lakóit, elrabolta a nő kisfiát. Kék bársony. Így zsarolja, hogy minden kívánságát teljesítse. Jeff és a jó szándékú Sandy segíteni akar Dorothyn. Rémálomszerű kaland veszi kezdetét. David Lynch korunk egyik legeredetibb filmrendezője, akinek talán legjobb filmje a Kék bársony. Ebben a nyomasztóan erotikus, lenyűgöző látványvilágú moziban sűrűsödik össze a rendező későbbi filmjeinek összes alapeleme: erőszak, félelem, szex, szerelem és a bágyasztóan idillikus amerikai álomvilág ellentmondásai. Stáblista: Díjak és jelölések Golden Globe-díj 1987 Legjobb forgatókönyv jelölés: David Lynch Legjobb férfi mellékszereplő Dennis Hopper Oscar-díj 1987