Ezernél kevesebben voltak azok, akik elmentek Toroczkai László szombati tüntetésére. A városban való vonulásra végül nem kaptak engedélyt, így a Hősök terén maradt a tömeg. A "kezdet napja" néven meghirdetett demonstrációval kapcsolatban már eljárás folyik: a Nemzeti Nyomozó Iroda lázadás előkészülete gyanújával vizsgálódik. Békésen lezajlott és hat óra előtt véget ért a tüntetés a Hősök terén, melyet Toroczkai László jelentett be. A mintegy 500-800 fős tömeg oszlani kezdett, a rendezők is hazaindultak, és elhajtott a hengosítóberendezéssel felszerelt autó is - jelentette tudósítónk a helyszínről. A téren több volt az árpádsávos zászló, mint a nemzeti színű. A Hősök tere egy részét kordon vette körül, az Andrássy út felé eső része le volt zárva. A tömeg előtt Toroczkai László szónokolt. Az összegyűltek között megjelent mintegy száz eltakart arcú fiatal is: egy részük fekete betyárruhában, más részük pedig zöld, "Mindig Újra Kezdjük! Hősök tere másképp | National Geographic. " feliratú pólóban. Utóbbiak kivétel nélkül gázálarcot viseltek.
© Technológia: Véget ért a Hősök terén a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) kezdeményezte tüntetés, amelyhez több szakszervezet is csatlakozott. Hősök tere tüntetés ma. A nagygyűlésre meghívták Pintér Sándort és Kásler Miklóst is, azonban egyik miniszter sem vett részt a demonstráción, viszont mindketten levélben válaszoltak a megkeresésre. Nemcsak egészségügyi dolgozók vettek részt a szombati demonstráción, hanem a Hallgatói Szakszervezet és a pedagógusok is ott voltak azon a nagygyűlésen, amelyet a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) kezdeményezett. A demonstrációra hiába várták Kásler Miklós emberierőforrás-minisztert, Pintér Sándor belügyminisztert, valamint Jenei Zoltánt, az Országos Kórházi Főigazgatóság elnökét, végül egyikük sem jelent meg vagy szólalt fel a nagygyűlésen, de a két miniszter levelét felolvasták a jelenlévőknek. A döntéshozók nem hallgattak meg bennünket a tárgyalóasztalnál, ezért a Hősök teréről kell üzennünk a fizikai és lelki terheinkről és a felelősségteljes munkánk alulfinanszírozottságáról – mondta korábban az Indexnek Balogh Zoltán, a MESZK elnöke.
A csoport a kötelező oltás ellen tiltakozott. A tüntetés vége felé két kisebb csoport "összeveszett" egymással, miközben az egészségügyi dolgozók azt kérték az oltásellenes csoporttól, hogy menjenek el, távozzanak a demonstrációjukról. A nagygyűlés a beszédeket követően csendes főhajtással ért véget – a demonstrálók így emlékeztek meg a járványban elhunyt egészségügyi dolgozókról. Miért tüntettek az egészségügyi szakdolgozók? A kezdeményező kamara elnöke az Indexnek korábban azt mondta, hogy nem politikai demonstrációról van szó, a döntéshozók figyelmét kívánják felhívni a problémákra. A döntéshozók nem hallgattak meg bennünket a tárgyalóasztalnál, ezért a Hősök teréről kell üzennünk a fizikai és lelki terheinkről és a felelősségteljes munkánk alulfinanszírozottságáról – mondta korábban Balogh Zoltán. A MESZK elnöke ezzel a még tavaly elfogadott, de idén életbe lépett új szolgálati jogviszonyra utalt, amely jelentősen megreformálta a hazai egészségügyi viszonyokat. A törvény nemcsak a hálapénz büntethetőségét mondta ki, de az addigi közalkalmazotti jogviszonyt is átalakította, jelentős bérkompenzációval megtoldva.
Jól meghatározhatóvá válhat a mohácsi csata helyszíne a Pécsi Tudományegyetem kutatásai alapján - közölte Pap Norbert, az intézmény történetiföldrajz-professzora az MTI-vel. Elmondta: egy 1700-as datálású térkép, más írott források és a közelmúltban elvégzett műszeres vizsgálatok eredményei alapján esély nyílik az 1526-os ütközet helyszínének megtalálására. Index - Tech-Tudomány - Keresik a kutatók, hol volt a mohácsi csata. A PTE Szentágothai János Kutatóközpont Történeti és Politikai földrajzi Kutatási Centruma vezetőjének tájékoztatása szerint a helyszín meghatározásában szerepet játszó, a mohácsi síkságon egykor és ma fekvő településeket érintő földrajzi névelemzés és egy újabb környezetrekonstrukciós vizsgálat is lezárult a közelmúltban. A kutatók között egy évszázada folyik a vita arról, hogy pontosan hol zajlott a sorsdöntő küzdelem. A megoldást hátráltatta, hogy nem sikerült meggyőző bizonyítékok alapján meghatározni a harcmező értelmezése szempontjából kulcsfontosságú, legkésőbb 1704-ben elnéptelenedett Földvár falu elhelyezkedését - mondta Pap Norbert.
Jól meghatározhatóvá válhat a mohácsi csata helyszíne a Pécsi Tudományegyetem kutatásai alapján – közölte Pap Norbert. Jól meghatározhatóvá válhat a mohácsi csata helyszíne a Pécsi Tudományegyetem kutatásai alapján – közölte Pap Norbert, az intézmény történetiföldrajz-professzora. Elmondta: egy 1700-as datálású térkép, más írott források és a közelmúltban elvégzett műszeres vizsgálatok eredményei alapján esély nyílik az 1526-os ütközet helyszínének megtalálására. A PTE Szentágothai János Kutatóközpont Történeti és Politikai földrajzi Kutatási Centruma vezetőjének tájékoztatása szerint a helyszín meghatározásában szerepet játszó, a mohácsi síkságon egykor és ma fekvő településeket érintő földrajzi névelemzés és egy újabb környezetrekonstrukciós vizsgálat is lezárult a közelmúltban. A kutatók között egy évszázada folyik a vita arról, hogy pontosan hol zajlott a sorsdöntő küzdelem. A mohácsi csata | Tabula Hungariae. A megoldást hátráltatta, hogy nem sikerült meggyőző bizonyítékok alapján meghatározni a harcmező értelmezése szempontjából kulcsfontosságú, legkésőbb 1704-ben elnéptelenedett Földvár falu elhelyezkedését.
"Az 1526-os mohácsi csatatér régészeti kutatása" című workshop A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja és a Pécsi Tudományegyetem konzorciuma "Mohács 1526-2026 – Rekonstrukció és emlékezet" címmel támogatást nyert a Magyar Tudományos Akadémia 2017-es Kiválósági Együttműködési Programja keretében. A kutatási terv hat területen irányoz elő vizsgálatokat. Ezek - a csata környezetének történeti földrajzi rekonstrukciója; - az ütközet lefolyása, a kapcsolódó események helyszíneinek rekonstrukciója, a politikai következmények; - a régészeti kérdések tisztázása; - emlékezet és emlékezetpolitika; - a "második" mohácsi csata; - a mohácsihoz hasonló sorsfordító csaták; A workshop, melyet az MTA BTK, a PTE és a JPM rendez, elsődlegesen a régészeti kérdések tisztázásához kíván hozzájárulni. 1526. 08. 29. A mohácsi csata - Történettudományi Intézet. Az 1526-os mohácsi csata kutatásának egyik alapvető problémája, hogy a források – bár szemtanúktól is maradtak fenn – az egyes résztvevők szemszögéből mutatják be az eseményeket, és nem adnak rálátást a teljes eseménysorra.
Pap Norbert kutatótársaival földrajzi névelemzéssel, írott források, történeti térképek, a térség gazdasági szerkezetének, tájhasználati változásainak, valamint a földrajzi telepítő tényezők elemzésével vizsgálta, hogy hol helyezkedhetett el a település és mivel foglalkozhattak a lakói. Négy lehetséges helyszínt vizsgáltak meg, majd az azokkal kapcsolatos mélyebb elemzések során jutottak arra a következtetésre, hogy az egykori Földvár a mai Sátorhelytől délre, Udvar falutól északra, a Borza-patak mentén, egy átkelőhelynél helyezkedett el. Ezt igazolja a kutatás során elemzett, 1700-ra datálható térkép is. A most beazonosított területen – a patak mindkét partján – 1967-ben folyt már részleges régészeti feltárás, melynek során egy középkori település nyomait találták meg. Az elmúlt évben műszeres vizsgálatokkal sikerült a település kiterjedéséről további információkat szerezni. Mohácsi csata térkép. Pap Norbert szerint indokolt ezeknek a munkálatoknak a folytatása, és a vizsgálatoknak a település épületeinek, különösen a templomának a feltárására kell összpontosítaniuk.
Fotó: Wikimedia Commons Elmondta: egy 1700-as datálású térkép, más írott források és a közelmúltban elvégzett műszeres vizsgálatok eredményei alapján esély nyílik az 1526-os ütközet helyszínének megtalálására. A PTE Szentágothai János Kutatóközpont Történeti és Politikai földrajzi Kutatási Centruma vezetőjének tájékoztatása szerint a helyszín meghatározásában szerepet játszó, a mohácsi síkságon egykor és ma fekvő településeket érintő földrajzi névelemzés és egy újabb környezetrekonstrukciós vizsgálat is lezárult a közelmúltban. A kutatók között egy évszázada folyik a vita arról, hogy pontosan hol zajlott a sorsdöntő küzdelem. A megoldást hátráltatta, hogy nem sikerült meggyőző bizonyítékok alapján meghatározni a harcmező értelmezése szempontjából kulcsfontosságú, legkésőbb 1704-ben elnéptelenedett Földvár falu elhelyezkedését – mondta Pap Norbert. Az egykori település fekvése azért különösen fontos, mert a csata történetének magyar krónikása, Brodarics István püspök visszatekintése e falu elhelyezkedését veszi alapul a helyszín meghatározásakor – tette hozzá.
A történelmi belváros, a szépen kialakított Duna-parti sétány, a város új fürdője néhány percnyi sétával elérhető. Találatok száma: 10 Alibi Bisztró Mohács A mohácsi Alibi Bistro jó áron, jó minőségű ételekkel várja vendégeit. Alapelvük a hagyományoknak megfelelően a bistro három fő szabályát egyesíti: friss alapanyagok - házias ízek – családias, baráti hangulat. Busóudvar Étterem és Kávézó Üzletünkben Mohács jellegzetes ízeit - szerb, horvát, német, sokac - kínáljuk a magyar és török ételek mellett. Mindehhez a Mohács-Bóly Fehérborút kiváló boraiból válogathat. Az ide látogatók olyan tradicionális sokác ételeket fogyaszthatnak, mint a cserepes bab. A hozzávalókat mind friss, saját zöldségekből... Giorgio Pizzéria Mohács A Giorgio Pizzéria Mohács belvárosában, kellemes, nyugodt, mégis trendi környezetben található. A pizzéria magyaros és nemzetközi, főként olasz ízeket kínál vendégeinek. Eberhardt Pincészet A családi pincészet Mohácson készít kiváló minőségű borokat. Fajtáik: zenit, rizlingszilváni, olaszrizling, rajnai rizling, sauvignon blanc, chardonnay, cirfandli, portugieser, kékfrankos, pinot noir, merlot, cabernet sauvignon, cabernet franc.
Most ők szenvedtek súlyos vereséget ugyanezen a vidéken. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Dr. Szita László: A SZÁRSOMLYÓ-HEGYI CSATA (1687) (magyar nyelven), 1987. augusztus 12. (Hozzáférés: 2009. július 23. )