A japánkerteket a hagyományos, ősi kínai kertek ihlették, és a szigetországban már több mint 1000 éve a művészet egyik kifejezőformájaként tekintenek rájuk. A tudatosan felépített kertek célja, hogy harmóniát teremtsenek, ahol tavak, fahidak, kőlámpások, sziklakertek, pavilonok között lehet pihenni, meditálni, akár egy nyüzgő város közepén is. Házak tövében megbújó titkos japán kert Budapesten – Bakancslista Magyarország. Az első hazai japánkert A Budapesten, egészen pontosan Zuglóban található japánkertnek komoly történelme van, hiszen ez volt az első, amit hazánkban építettek. A Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium udvarán található édenkertet Varga Márton – az iskola alapítója – tervezte és építette 1928–ban. A különleges helyszínt még a japán császári család tagja, Takamacu herceg és felesége is felkereste 1931-ben, és látogatásuk alkalmával tetszésüket növények ajándékozásával fejezték ki. Ezek közül még ma is látható a japán ruta (Orixa japonica), a rózsaszín virágú japán díszcseresznye (Prunus serrulata Kansan) utódja, továbbá a kínai lilaakác (Wisteria sinensis), a tűzvörös juhar (Acer ginnala), a (kerti mályvacserje) Hibiscus syriacus és a Prunus nana.
Kaszab Lászlótól megtudjuk, hogy heves politikai-társadalmi problémákkal, polgárháborúkkal tarkított időszak volt ez, amikor a befelé fordulást, lelassulást lehetővé tévő, teaszertartás köré épülő kertek a kikapcsolódást szolgálták. A kert központi magja a tórendszer, melynek tradíciójához a legutóbbi felújításkor is ragaszkodtak: míg ma a kerti tavakat már tófóliával szigetelik le alul, itt az eredeti betonmedert újították fel. A szélét díszítő terméskövek is ugyanazok, amelyeket a húszas években Budáról hoztak át ökrösszekérrel a fogaskerekű villamosítási munkálatainak helyszínéről. A víz az élet "folyását" jelképezi, az útja egy kis vízeséssel kezdődik, ami az ugrabugráló, cserfes, mozgékony gyerekkora utal. " Ahogy folyik tovább, úgy lassul le, csendesedik el; a végén a legmélyebb, a "semmiség óceánjánál " – ismerteti Kaszab László. Hangulatos hazai kertjeink, amelyek a Távol-Keletre varázsolnak minket. Érdekesség, hogy az itt úszkáló mandarinrécék és az indiai futókacsa is-ázsiai fajok. A víz mellett az épített elemek, a lámpások, pagodák is fontos részei a japánkerteknek.
Az itt látható elemek azoknak a másolatai, amelyeket még a kelet-ázsiai kutató és mecénás, Hopp Ferenc nyomán jutottak el hazánkba a japán császári udvarból. A japánkertészetre jellemző még a természet lekicsinyítése és a környezet megidézése, mintha csak egy képet festenének: a Fuji, a japánok szent hegyének kisebb mása is bekerül szinte minden japánkertbe, így ide is. A zuglói kertben a Teknőcsziget és Darusziget jeleníti meg a japánok két mitikus állatát. A mitológia szerint tökéletes lelkeket haláluk után a daru egy szigetre repíti, amelyet a tengerben úszó teknős hordoz a hátán. A Daruszigetre a "Sóhajok hídja" vezet át: aki végigmegy rajta, és kíván egyet, annak vágya valóra válik, amit az iskola diákjai ki is használnak rendesen. A növények A kelet-ázsiai növényzet annyira nem is tűnik egzotikusnak, hiszen számos idehaza ismert növény Kelet-Ázsiából került át az európai kertészeti gyakorlatba, például az ujjas juhar, lilakác, aranyvessző, japánbirs, az árbócfa, páfrányfenyő. A növényzet nagy részét örökzöldek és fenyőfélék teszik ki, a Teknőcszigetnél magasodó szecsuáni mamutfenyő például a kert legnagyobb botanikai ritkasága, egy ősi, kőlenyomatokból ismert faj, amelyet 1940-ben egy eldugott kínai völgyben fedeztek fel újra. Megnyílt a zuglói Japánkert - Budapest Főváros XIV. kerület - ZUGLÓ Önkormányzatának hivatalos honlapja. "
veszi körbe, amely jól kiemeli a pagoda és a híd pirosas színét. További információkat ide kattintva olvashatnak. A kert, melynek ékessége a lótuszos tó Szegeden a Tudományegyetem Füvészkertje a régmúltba tekint vissza. Fennállásának első tíz évében alakították ki a nagy tó medrét, majd a kert a látogatók előtt csak a tónak és környékének betelepítése után, 1932-ben nyílt meg. A lótuszos tó bevonásával alakították ki 2014-ben a japánkertet, s ekkor nyílt meg a tó szigete is. A japánkert két részből, egy lankás, a természetes folyóvölgyeket utánzó vízfolyásokkal tagolt sétálókertből és egy hegyvidéki kertből áll. A síkvidéki rész jellemzője a japán stílusú faföldhidakkal összekötött sétaösvényekkel bejárható kert, a japánkertekre jellemző növényekkel: nőszirmokkal, bambuszokkal, cseresznyefákkal és ázsiai eredetű növényfajokkal. A lótuszos tó szigete a hegyvidéki kertrész, lilaakác pihenővel, tzukubai csobogóval, rhododendronok, azáleák és japán juharok ligetével. további információkat ide kattintva olvashatnak.
Budapest tele van rejtett gyöngyszemekkel, bakancslistás helyekkel. Idegenvezetőként és utazásért rajongó, turizmusban dolgozó emberként kifejezetten imádom azokat a természeti vagy építészeti csodákat, amik nem, vagy alig kapnak nyilvánosságot. Mutatok nektek egy számomra nagyon kedves helyszínt, amit mindenképpen szeretnék a figyelmetekbe ajánlani: ez a zuglói Japánkert, amely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Szakképző Iskola kertjében helyezkedik el, a forgalmas Mogyoródi út egyik keresztutcájában. A zuglói japánkertet a híres kertész és tanár, az iskola alapítója, Varga Márton tervezte és építette 1928-ban. A kertet még a japán Takamacu herceg és felesége is felkereste, az általuk adományozott ajándéknövények utódai pedig máig is élnek. A kert 3000 négyzetméteren terül el, alapja pedig egy nagyjából 200 négyzetméter nagyságú, erősen tagolt partvonalú tórendszer. A távol-keleti parkba 500Ft/fő összegért cserében tudsz belépni hétfőtől vasárnapig 10-20 óra között. Ha szeretnél romantikázni a kedveseddel, vagy csak simán kikapcsolódnál, lelassulnál közel a természethez, akkor ezt a helyszínt mindenképpen tedd fel a bakancslistádra.
Nyírségvíz Zrt. – ügyfélközpont Telefonszám: +36 42 523 623 E-mail: Webolda: Nyitvatartás: Hétfő, Kedd, Csütörtök: 8:00 – 15:00, Szerda: 10:00 – 20:00, Péntek: 8:00 – 14:00 A NYÍRSÉGVÍZ ZRT. Nyírségvíz online ügyintézés kormányablak. Ügyfélszolgálati Központja 2007 februárjától működik Nyíregyháza város szívében, az Univerzum Üzletház harmadik emeletén. A korszerű technikával és ügyfélhívóval felszerelt központban a ZRT. munkatársai a hét munkanapjain a megadott időpontokban segítenek fogyasztóiknak megoldani ügyes–bajos problémáikat, legyen szó számlarendezésről, vízórával kapcsolatos érdeklődésről, vagy akár víz/szennyvízbekötéssel kapcsolatos kérdésekről.
Zárva az ügyfélszolgálat A jelenlegi vírushelyzet miatt a NYÍRSÉGVÍZ a személyes ügyfélszolgálati irodáit – beleértve a műszaki iroda személyes ügyfélszolgálatát is – 2020. november 12-től további rendelkezésig zárva tartja. Az ügyintézés továbbra is elérhető elektronikusan, postai úton vagy telefonon keresztül.
Copyright © 2016, Nyírségvíz Zrt.
Fontos kiemelni – különösen ebben a mindenki számára nehéz időszakban –, hogy a postán való sorban állás könnyen kiváltható, hiszen a NYÍRSÉGVÍZ Zrt. számlái befizethetők elektronikus úton is. A hagyományos banki átutaláson és a csoportos beszedési megbízáson kívül igénybe lehet venni a Magyar Posta iCsekk szolgáltatását. Javasoljuk, ügyintézés előtt minden esetben tájékozódjanak a vízmű honlapján, telefonos ügyfélszolgálatán! Nyírségvíz tájékoztatója - Demecser. Amire azonban mindenképp szeretnénk megkérni Önöket: idős honfitársaiknak a bevásárlás mellett a víz – és csatornadíj számlák befizetésében is segítsenek. Működjenek közre – akár az átutalás, beszedési megbízás, akár az applikáción (például iCsekken) keresztül történő számlafizetés elindításával. Ezzel kivédhető a postán történő sorban állás, valamint a szolgáltatás is folyamatos és fenntartható marad. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy a járvány idején különösen fontos, hogy határidőben térítsék meg a víz- és csatornadíjakat, hiszen ennek hiányában a szolgáltatók nem tudják kifizetni a dolgozók bérét, azoknak a névtelen hősöknek a munkáját, akik többek között az egészségügyi alkalmazottak, takarítók, bolti dolgozók mellett, 0-24 órában Önökért is dolgoznak.