Ha készen van, elkészítem a mártást. A mártás alkotóelemei: 50 dkg paradicsompüré, véletlenül sem sűrített paradicsom 1 dl víz fél húsleveskocka 2 dl száraz vörösbor 2-3 evőkanál FRISS, apróra vágott bazsalikomlevél egy rozmaringágacska 1 tört fokhagymagerezd só, bors (én egy leheletnyi cukrot is szoktam tenni bele) A fentieket összeöntjük, felforraljuk, a lángot mérsékeltre vesszük, a körbepirított gombócokat belerakjuk a mártásba, és nagyjából 30-35 percig főzzük. Közben tésztát főzünk (tetszés szerint választhatunk a rengeteg olasz tésztából, én leginkább spagettivel szoktam tálalni). A tányéron még megszórhatjuk reszelt parmezánnal (kerüljük messzire a hiperekben kapható kartonhengerben kapható fűrészport, ha egy mód van rá), nem haragszik meg érte a húsgombóc. Akkor jó a kaja, ha a mártásban érződik a vörösbor zamata, nem savanyú, és elég sűrű. Többször is lehet melegíteni, tán még jobb is másnaposan, mint frissen.
A puha, omlós húsgombócnak három titka van. Az egyik a darált hús. Ezt receptet gyakorlatilag bármiből megcsinálhatjuk, marhából, sertésből, pulykából. Viszont minél zsírosabb a hús, annál kevésbé kell félnünk, hogy kiszárad. Viszont, mivel itt egy szószban fő a hús, ezért a sovány húsoknál sem leszünk veszélyben. A másik titok az, hogy a kötőanyagokkal - ami egyébként is összetartja majd a gombócokat - is adhatunk plusz nedvességet, de ez a magyar konyhában nem újdonság: a tojás, a tejbe áztatott zsemle vagy zsemlemorzsa is ezt a kettős célt szolgálja. Végül a harmadik titok: nem kell túlgyúrni a húsos masszát. Épp csak annyira kell összedolgozni a darált húst a többi összetevővel, hogy egyenletesen elkeveredjenek, utána már nem kell gyúrogatni. A keverést talán a legkönnyebb kézzel intézni: akkor érezzük, hogy állnak az összetevők. Ha nem szószos ételre vágytok, ugyanezt a húsgombócot sütőben is megsüthetitek, ekkor egy finom fasírt lesz belőle. Előnye, hogy a megsülő külső réteg plusz ízt ad az ételnek, viszont könnyebb túlsütni, ezáltal kiszárítani, rágóssá tenni a falatokat.
168-169. oldal - A Pál utcai fiúk (Móra, 2004) Sárhelyi_Erika I >! 2011. május 29., 21:59 És amikor Boka János, a tábornok, szétnézett az utcán, és látta, hogy egyedül van, akkor úgy összeszorult a szíve, hogy Boka János, a tábornok, nekidőlt a kapu félfájának, és keservesen, szívből, amúgy istenigazában sírvafakadt. […] – Kis barátom… édes jó barátom… édes jó kis kapitányom… 155. oldal (Móra) Sárhelyi_Erika I >! 2011. május 26., 20:41 S akkor előkerült Boka zsebéből a színházi gukker, mely már szerepelt egyszer a Füvészkertben. A vállára akasztotta a szíját, s e percben alighogy némi csekély külsőségekben különbözött a nagy Napóleontól. Hadvezér volt, annyi szent. 134. Boka jános jellemzése 9. osztály. oldal (Móra) Nocharity >! 2013. július 6., 20:04 Boka érezte, hogy most minden tőle függ. Tőle függ ennek a kis társaságnak a jóléte, a jövője. Tőle függenek a vidám délutánok, a labdázások, a különféle játékok és mulatságok, melyeket itt űzni szoktak a pajtásai. És Boka most büszke volt, hogy ilyen szép feladatra vállalkozott.
Az olvasópróbán is azt éreztem, hogy Bokát játszani nagyon fontos és jó lehetőség. Ez egyébként az összes szerepre elmondható, hiszen tényleg olyan értékek vannak a darabban is, amelyekre vigyázni kell. Egy kincs van a kezükben, s azáltal, hogy mi megkaptuk ezt a feladatot, nagyon sokat tudunk adni az embereknek. Ami a karaktereket illeti Áts Feri és Boka János két ellenpólus. Mindketten nagyon fontos értékeket képviselnek. Például Áts Feri sem bántja a gyengébbet, Boka pedig szabályosan védi, oltalmazza Nemecseket. Maga a vezetői magatartás különbözik bennük. Boka problémákat akar megoldani. Felnőttesebb a korosztályánál, igyekszik mindent elsimítani. Igyekszik következetes lenni, az egyik kezével ad, a másikkal elvesz: a Gittegyletet például beszünteti, de ad más feladatot a fiúknak, azzal hogy posztokat oszt nekik a háborúban. Minden dolgot kordában tart, ő nem úgy vezető, hogy megmondja, ki mit csináljon, hanem együtt lélegzik a csapattal. Irodalom - 5. osztály | Sulinet Tudásbázis. Nekem volt az első olyan olvasmány, amin sírtam, de utána reménytelinek is éreztem magam – nagyon ambivalens érzések voltak bennem, de nagyon szerettem a regényt.
A Pál Utcai Fiúk nyomán Boka János. A név, melynek hallatán minden olvasó másra gondol. Egyesek talán a Grund "urát" látják benne, míg mások csak egy kölyköt, aki katonásdit játszik a többivel. Boka - fordítások, szinonímák, nyelvtan, statisztikák. Elmondom hát én, szerintem ki is ő valójában, s mekkora értéket is képvisel. A regényben Boka egy csendes, komoly, érett gyermekként van jelen, aki nem ugrál, kiabál, sikítozik, mint a többiek, viszont komoly jelleme nem tette őt borongóssá, durvává – szelíd és kedves fiú volt. A többi gyerek a saját feje után ment, hirtelenek voltak, érzelmeiktől vezérelve fejjel mentek a dolgoknak, s Boka volt a nyugalom, a megfontoltság, az ész, a többiek úgymond "póráza", mely visszafogta, lecsillapította ő büszke volt, hogy tőle függött a Grund sorsa és jövője, megtisztelőnek érezte ezt a hatalmas feladatot. A csata hatására elkalandozott, eltűnődött, vajon mindig katona marad-e, vajon igazi, felnőtt hadsereget fog-e vezetni egy nap, egy igazi csatatéren, nemcsak egy kis darab földért. Vajon a benne lakó harcos háborúban küzdő katonává, vagy betegségek ellen küzdő orvossá teszi-e. De most igazából nem egy személyiségelemzést szeretnék bemutatni, hanem a Boka által képviselt utat, melyet mindnyájunknak végig kellett járni egyszer.
Kapcsolódó szavak: boka boka tetoválás, boka jellemzése, boka angolul, boka vizesedés, boka jános, boka kar index, bokaficam, boka zúzódás, boka gumicsizma, bokadagadás, dagadt boka, boka fájdalom, boka csizma, bokaszalag
Boka a lehető legnehezebb úton tanulta meg ezt a leckét. Teljes erejéből küzdött a Grundért, a csapatáért, a "hazájukért", közben pedig nem tagadta meg magát, nem csalt, nem hazudott, nem lopott, igazságos akart maradni, s próbált vigyázni Nemecsekre is. Végül aztán mindez semmit sem ért. A csatát ugyan megnyerték, de a Grund végül elveszett, az a sok harc értelmét vesztette, nem volt végül győztese a háborúnak. S veszteségeiket tetőzte még Nemecsek halála is. Pál Utcai Fiúk Boka / Pál Utcai Fiuk Boka Tulajdonságai. Nem volt kihez menniük panaszra, sem a föld, sem pedig a halál miatt. Ilyen a való világ is: lehet az ember becsületes, jólelkű és céltudatos, néha az élet igazságtalansága győz, s ez ellen semmit sem lehet csoda tehát Boka? Ő a felnőtté válás útja. Ő a kikerülhetetlen ösvény, a kötelező változás, a szükséges "rossz". Viszont, ha már fel kell nőnünk, ha búcsút kell intenünk gyermeki valónknak, ha meg is kell változnunk, hát olyanok legyünk, mint ő: szelídek, kedvesek, okosak és legfőképp becsületesek.
(a július 20-i előadásé) és július 23. (a július 22-i előadásé) Molnár Ferenc világhírű regénye alapmű az emberi társadalom természetéről, a hősiesség, az árulás, az esendőség és a hazaszeretet fogalmáról. Nemecsek, Boka, Áts Feri és a többiek örök példák, örök kortársaink. Az előadásban döntő szerepet játszik a tárgyi világ akusztikus megszólaltatása, a színészek zenei-ritmikai kreativitása, a fiatalság ereje, humora, az eredeti mű katartikus üzenete.
Gyermeklelke már nem csak a Grundon tűnt el, húzódott vissza a tábornok erős, határozott, felnőtt személye mögé, hanem már a való világban is száműzetésbe került. Boka kezdte megérteni az élet igazi rendjét, azt, ami a Grundon és az iskolán kívül történik, a halál és élet törvémecsek halálos ágyán apának szólította Bokát – itt vált ő felnőtté, míg kis barátja gyermekként halt meg. Mindannyiunk életében történik valami, aminek a hatására fel kell nőnünk. A szerencsésebbeknél ezt a fokozatos változást az iskola, az egyre több és nehezebb kötelezettségek hozzák el, míg a kevésbé szerencsések úgy járnak, mint Boka: szembe kerülnek egy olyan tragédiával, súlyos, érzelmi csapással, mellyel egy törékeny, gyermeki lélek nem tud megbirkózni, így hát annak vesznie kell. Vajon hányan jártunk úgy, hogy idő előtt kellett felnőnünk? Hogy a gyermeklét egyszer csak megszűnt létezni, nincs több gondtalan nap, nincs több önfeledt játszás, mert már értjük, hogy az élet nem erről szól? Szembesülünk a ténnyel, hogy a való világ mily rideg, kegyetlen és igazságtalan tud lenni, hogy tetteinknek mind következményei vannak, hogy néha hiába harcolunk valamiért teljes erőnkből, azt soha el nem érhetjük.