Már előjött tanácsadásokon is, hogy sokan évek múltán tudták meg, hogy 2010 óta nagyon sok betegségre lehet adókedvezményt igényelni, évi 80 ezer forintos nagyságrendben. Nem csak a komoly betegségekkel küzdők (rák, immunbetegségek, stb. ), de az olyan sokakat érintő betegségek esetén is, mint laktóz-intolerancia, lisztérzékenység, egyéb anyagcsere-zavarok, mint aminosav-, zsírsav anyagcsere-zavarok stb, cukorbetegség és hasonlóak. Itt a teljes lista, sajnos az emberek negyede-ötöde talál valamit, amire ő is igényelhet vissza évi bő 80 ezer forintnyi szja-t. (Tipp: használd az oldalon a CTRL+F kereső funkciót. Adókedvezmény betegség kódok 2011 qui me suit. Ha tudod a betegség BNO kódját, még könnyebb dolgod van. ) Volt ügyfél, aki utólag igényelt vissza a lisztérzékenységére 300 ezer forint körüli összeget, mert nem is tudott a lehetőségről. (Öt évig tudod ezt megtenni visszamenőleg. ) Most jött szembe egy cikk a pénzcentrumon, úgyhogy gyorsan írok róla, amíg megint el nem felejtem. A témáról bővebb infó a fenti két linken.
Jó hírem van: a fennmaradó 9 hónapnyi kedvezményt az adóbevallás beadásakor vissza lehet igényelni. De csak a levont szja-ból! Fontos tudomásul venni, hogy a súlyos fogyatékosság utáni adókedvezmény nem támogatás és nem segély. Csak az tudja igénybe venni, akinek volt adóköteles jövedelme az adott naptári évben. Adókedvezmény egyes betegségekre – Kiszámoló – egy blog a pénzügyekről. Az adóbevallás beadását követő 30 napra utal a NAV, ezért érdemes az adóbevallás t már februárban beadni, így már márciusban megkapod az adóvisszatérítésedet 🙂 Egy érdekes helyzetet teremt adózási szempontból az, hogy a jövedelmet és az adókedvezményre való jogosultságot egy naptári éven belül kell nézni. Egy példán keresztül tudom a legkönnyebben megvilágítani. János januártól – júniusig dolgozott, majd beteg lett és az év hátralévő részében nem volt jövedelme, orvosi vizsgálatok sora következett. Szeptemberben diagnosztizálták az adókedvezményre jogosító betegségét. Ebben az esetben van 6 havi bére és 4 hónapra jár neki az adókedvezmény. A munkaviszonya és a diagnosztizált állapota nincs átfedésben időben, de az adóbevallásában mégis igénybe tudja venni az adókedvezményt.
(Jelen cikk szerzője NEM orvos, hanem adótanácsadó! ) A jogszabályban nagyon félelmetes neve van ennek az adókedvezménynek. Úgy hívják, hogy: súlyos fogyatékosság adókedvezménye, az szja törvényben személyi kedvezmény néven találod meg. A támogatott betegségek között megtalálható a hallási fogyatékosság H90.. kódok között. Fontos! Nem elég, ha a listában megtalálod a diagnózisod bno-kódját! A halláskárosodás mértéke fogja eldönteni, hogy tényleg jár-e Neked az adókedvezmény! Pontosan idézem a kormányrendeletből: 2. § (1) A Melléklet 1. pontjában meghatározott fogyatékosság annál állapítható meg, akinek hallásküszöbértéke a beszédfrekvenciákon mindkét fülön 60 dB felett van. Milyen jogszabályok vonatkoznak a betegség utáni adókedvezményre? 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról, itt a 40. §-t keresd 335/2009. (XII. Adókedvezmény betegség kódok 2012 relatif. 29. ) Korm. rendelet az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről 49/2009. ) EüM rendelet a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról Külön orvosi igazolást is kell kérned!
Az ábra C oldalán láthatóak az ismertté vált emberi Lyme-kór megbetegedések. Láthatóan ezek nem követik a kullancs előfordulását, Floridában például szinte mindenhol gyakori a kullancs, az emberi megbetegedések pedig kifejezetten ritkák, ellenben New Jersey -ben a kullancsok és az emberi megbetegedések is gyakoriak. Újra, forrással: Oltás - orbánisták és fidesz szavazók előre? : hungary. A kirakós első darabját a B ábra rejti: Azt mutatja, hogy a térképen jelölt mintavételi pontokon gyűjtött kullancsok mekkora hányada fertőzött a Lyme-kórt okozó baktériummal ( Borrelia burgdorferi). Meglepő módon míg a New Jersey területén gyűjtött kullancsok héttizede fertőzött a Lyme-kór okozójával, addig a floridai kullancsok elhanyagolható arányban hordozzák ezt a baktériumot. Ez meg is magyarázza a megbetegedésekben észlelt különbséget, hiszen bár a kullancs elterjedt mindkét helyen, de a kórokozó baktérium csak északon. Vélhetőleg a kullancsok éppen úgy szívnak vért az emberekből Floridában és New Jersey -ben is, csak a floridaiak nem fertőzik Lyme-kórral a gazdaszervezetüket.
8855 típusú, vízkivételre, elsősorban tűzvédelmi célra viziközmű hálózatra csatlakoztatható föld feletti tűzcsap. Beépítése függőleges helyzetben, vízszintes vezetékekre törtétörésbiztos a tűzcsap, ha kidöntése esetén a tűzcsap föld alatti része - megfelelő csőtakarás és előírás szerinti kitámasztás esetén - sértetlen marad, nem történik vízkiáramlás. Méretek: A (1 m), B (1, 25 m), C (1, 5 m).... Tovább
230513 Ft + ÁFA 292 752 Ft Termékleírás További információk Föld feletti tűzcsap NA100-1000 ALKALMAZÁSI TERÜLET: Vízvételre, elsősorban tűzvédelmi célra, a közműhálózatra kapcsolva. Anyagai: Orsó és anya: sárgaréz. Elzárószerkezetek: Gumi és műanyag. Egyéb főbb alkatrészek: MSZ 8280 ISO 185 ÖV. 200 vasöntvény. Tömeg 55 kg Méretek 050000000001 × -12 cm Kapcsolódó termékek Föld feletti tűzcsap NA80-1000 Föld feletti tűzcsap NA80-1000 259 344 Ft Kosárba
" 270. § (1) Föld alatti és föld feletti tűzcsapok esetében az épületek, építmények használatba vételi eljárása során a kérelem benyújtása előtt legfeljebb fél évvel korábban készült, a legkedvezőtlenebb fogyasztási időszakban végzett, a tűzcsapok vízhozamának méréséről felvett vízhozammérési jegyzőkönyvvel igazolni kell az előírt oltóvíz mennyiség meglétét. A mérést az épület, építmény 100 m-es körzetén belüli tűzcsapok egyidejű működésével kell elvégezni. Ha az oltáshoz szükséges oltóvíz víztározóról és vízhálózatról együttesen került biztosításra, akkor a vízhozammérés csak a vízhálózatból kiveendő vízmennyiségre vonatkozik. (2) A föld alatti és föld feletti tűzcsapokat legalább félévenként a gyártó előírásai és a 268. §-ban meghatározott általános feladatok alapján kell felülvizsgálni, és évenként teljes körű felülvizsgálatot kell végezni.
76. § (1) A tűzcsapok a védendő szabadtéri éghetőanyag-tároló területétől, építménytől a megközelítési útvonalon mérten 100 méternél távolabb és – a tűzcsapcsoportok kivételével – egymáshoz 5 méternél közelebb nem helyezhetők el. (2) * A létesítményben nem szükséges tűzcsapokat kiépíteni, ha a közterület tűzcsapjai és a 73. § (4) bekezdése szerinti tűzcsapok az oltáshoz szükséges vízmennyiséget biztosítják és az (1) bekezdés követelményei is teljesülnek. (3) A tűzcsapoknál a tűzoltó gépjárművek részére úgy kell felállási helyet biztosítani, hogy azok mellett legalább 2, 75 méter közlekedési út szabadon maradjon. 77. § (1) A gyártói előírás szerint telepített föld feletti tűzcsap felső kifolyócsonkjai középvonala magasságának a talajszinttől mérve 650 és 900 mm között kell lennie. (2) A föld feletti tűzcsap szelepének működtetését a vonatkozó műszaki követelménynek megfelelő föld feletti tűzcsapkulccsal kell biztosítani. (3) A föld feletti tűzcsapok kifolyócsonkjait 2 db meglazulás, elfordulás ellen biztosított, legalább 65 mm belső átmérőjű, a 8. melléklet 1. ábrája szerinti 75-B méretű csonkkapoccsal kell szerelni.
(4) A föld alatti tűzcsapok féléves felülvizsgálatakor a 268. §-ban meghatározott általános feladatokon felül a felülvizsgálatot végző személy elvégzi a) a tűzcsap környezetének tisztítását, b) a tűzcsapszekrény nyithatóságának ellenőrzését, c) a tűzcsapszekrény kitisztítását, d) a fejszerelvényt védő fedél vagy menetes záró- vagy védősapka állapotának és föld alatti tűzcsapkulccsal történő nyithatóságának ellenőrzését, e) a ház és a szelep szivárgásának ellenőrzését, f) a víztelenítő rendszer ellenőrzését és g) a csatlakozó menet zsírozását. (5) A föld alatti tűzcsapszekrények esetében a nyitott fedél nem akadályozhatja a tűzcsap működtetését. (6) A föld alatti tűzcsapok éves teljes körű felülvizsgálata során a féléves felülvizsgálat feladatain felül a felülvizsgálatot végző személy ellenőrzi a) csatlakozófej állapotát, illeszkedési próbával a menet épségét, a tömítő felület állapotát, b) üzempróbával a tűzcsap működését, c) a tűzcsapban mérhető statikus nyomást, d) a tűzcsap kifolyási nyomását 200 mm2 kiáramlási keresztmetszetnél vagy a tűzcsap vízhozamát és e) a víztelenítő rendszer működését.
Egy helyiségen belül 5 méter vízsugár figyelembe vehető, ha azt építményszerkezet vagy beépített bútor, berendezés nem akadályozza. 80. § (1) A fali tűzcsapok elhelyezésénél figyelembe kell venni, hogy a fali tűzcsap csak az adott tűzszakasz védelmét biztosíthatja, másik tűzszakasz védelmére nem tervezhető be. (2) A fali tűzcsapok létesítésekor a kifolyási nyomás szempontjából legkedvezőtlenebb helyen lévő fali tűzcsapnál ellenőrzésre szolgáló nyomásmérőt kell elhelyezni. (3) * A fali tűzcsapok használatbavétele előtt a kivitelező köteles nyomáspróbát és teljesítménymérést – az egyidejűség figyelembevételével – végezni vagy végeztetni és annak eredményét a tűzvédelmi hatóság részére igazolni. (4) A száraz felszálló tüzivízvezetéket időszakosan továbbra is felül kell vizsgáltatni, azt elbontani csak akkor lehet, ha helyette nedves falitűzcsap-hálózat épül ki. 81. § (1) A meglévő száraz felszálló tüzivízvezeték a tűzvédelmi hatóság engedélyével átalakítható. (2) A meglévő száraz felszálló tüzivízvezeték átalakítása során a) a vízkivételi helyet csak a hatodik és fölötte minden második emeleten kell biztosítani, b) a vízkivételi helyeket zárt szekrényben elhelyezett csatlakozócsonkokkal kell biztosítani, a nyithatóság módját a tűzvédelmi hatósággal kell engedélyeztetni és c) az átalakított száraz felszálló tüzivízrendszert a bejáratoknál – a csatlakozó szintek feltüntetésével – és az adott szinteken biztonsági jellel kell megjelölni.