Jöjjön Várnai Zseni: Úgy megnőttél, szinte félek verse. Amikor még piciny voltál, olyan nagyon enyém voltál, engem ettél, engem ittál, rám nevettél, nekem sírtál. Mikor később nagyobb lettél, mindig messzebb, messzebb mentél, először csak a kiskertbe, aztán a nagy idegenbe. Ha itt vagy is, csak elnézel, akkor is nem engem érzel, nem anyádat, nem apádat, valami más csillagtájat. Úgy megnőttél, szinte félek, már a válladig sem érek, alig-alig hihetem már, hogy ölbéli bubám voltál. Én voltam-e óriási, vagy Te lehettél parányi? Sosem voltál nehéz nékem, nem éreztem gyöngeségem. Melletted most kicsiny lettem, ágaskodik háta lelkem, nőni akar, hogy elérjen, hegyormodig hogy felérjen. Húzol engem Te fölfelé mint a napfény maga felé fát, virágot, lombos ágat – fölemeled az anyádat. Köszönjük, hogy elolvastad Várnai Zseni költeményét. Mi a véleményed az Úgy megnőttél, szinte félek írásáról? Várnai Zseni: Úgy megnőttél, szinte félek | Napi Lélekmelengető Versek | Megoldáskapu. Írd meg kommentbe! The post Várnai Zseni: Úgy megnőttél, szinte félek appeared first on. Hirdetés
Várnai Zseni versek – íme 12 remek költemény. Várnai Zseni költészetében a politikai mondanivaló mellett megjelentek a lírai témák is, például az anyaság érzése. Kései verseinek fő témája az öregedés, az elmúlás fájdalma, bizalom a szeretetben és a munka öröme. Jöjjenek a Várnai Zseni versek – íme 12 remek költemény. Várnai zseni úgy megnőttél. Várnai Zseni: Katonafiamnak! Én magzatom, szép katonafiam, szíve vérével ír neked anyád. Mióta a császár kenyerét eszed, vörösbe fordult itthon a világ. Most készülünk a döntő, nagy csatára, s ti lesztek ellenünk majd a sereg, ha ráuszítnak önnön véreidre: ne lőj, fiam, mert én is ott leszek! Az anyaföldnek most zsendül a méhe, már lesi a munkás szolgahadat, hogy szűz ölébe termő magot hintsen, várja az erőt, mely életet ad, most megmérjük irdatlan, nagy erőnket s nem ringatnak majd kalászt a szelek; a termőföld lesz a mi lázadásunk: Fiam, ez öreg, reszkető sorokban én sírok, ki méhemben hordtalak, ki eggyé tettem órát, napot, éjet, hogy etesselek, hogy dajkáljalak; hús a húsomból, vér a véremből, hogy emelhetnél te akkor kezet, ha én zokogom, sokoltom feléd: A Krisztusunk vagy, a mi Messiásunk, a reménységünk, mindenünk: az Élet!
Sosem voltál nehéz nekem, nem éreztem gyöngeségem. Melletted most kicsiny lettem, ágaskodik hát a lelkem, nőni akar, hogy elérjen, homlokodig, hogy felérjen. Húzol engem Te fölfelé, mint a napfény maga felé, fát, virágot, lombos ágat, - fölemeled az anyádat. Kép: Internet (Eredeti: Claude Monet - Anya és gyermeke)
Az ünnepi szentmisén a pálos szkóla, a Schola Sancti Pauli végez liturgikus énekes szolgálatot Fodor Gabriella vezetésével. Eső esetén a program elmarad. * * * A pálosok pécsi jelenlétének gyökerei a 13. század első felére, 1225 tájára nyúlnak vissza, amikor Bertalan püspök a Mecseken élő remeték számára kolostort építtetett a patacsi birtokán lévő Irugh (Ürög) hegyen, az egykori földvár területén. A püspök nemcsak otthont adott, hanem rövid szabályzatot is írt a szerzeteseknek, ezzel jogilag rendezett és egyházilag szabályozott életet biztosított számukra. Bertalan püspök a kolostort Szent Jakab apostol oltalmába ajánlotta. A püspök különös tisztelete az apostol iránt azzal magyarázható, hogy olyan vidékről származott, ahol fontos zarándokutak haladtak a szent sírja, a spanyolországi Santiago de Compostela felé, sőt, szinte bizonyos, hogy ő maga is elzarándokolt oda. Szent jakab kolostor ii. Az oszmán hódítók megjelenésével, legkésőbb 1543-ban, Pécs török kézre kerülésekor a pálosoknak el kellett menekülniük a Jakab-hegyről, de a török kiűzése után szinte azonnal visszatelepültek a városba, a püspök hívására.
Miután II. József 1786-os rendelete a remetéket szétoszlatta, a kolostor berendezéseit és bútorait elárverezték, a lakatlanná vált épületek pusztulásnak indultak. 1819-ben a falai közt tanyázó rablók miatt a helyi földesurak a kolostor tetőzetét leszedették, és a templomot lerombolták. A Pécsen élő pálosok 1947-ben a kolostor romjaitól 200 méterre zarándok-kápolnát építettek, mely a 20. század második felében romba dőlt. Bakancslistás helyek a Balaton körül - Szent Jakab-kolostor, Sáska - balaton.hu. A kolostortemplom falait kivéve napjainkban nagyobbrészt mindössze 1-2, 5 méter magas falmaradványok láthatók az egykor hatalmas épületegyüttesből. A történelmi források arra utalnak, hogy a kolostorépület kialakulása több fázisban történt. A régészeti feltárás megállapította, hogy az épület magja, legkorábbi része egy – a mai templomhajó helyén állt – kisméretű, román-kori templom. Félkörös apszisa a mai (részben újkori) diadalív vonalától indult, hajószélessége megegyezett a maival, s nyugati zárófala a hajó közepe táján volt. Az eredetileg zarándoklati céllal épült kisméretű templom környezetében szervezte meg Bertalan püspök az első remeteséget.
Visszaköltözésük után néhány évre, 1351-ben Pók nembeli Tadenkai Luchardi fia Apor mester szőlőt adományozott nekik. 1371-ben Demeter tímár fia Ferenc fiai adóssága, valamint a néhai Jakab bíró özvegyének lefizetett 8 márka fejében az Ürög-patakon egy malom felét vették meg a szerzetesek. Balázs valkói főesperes, pécsi kanonok 1512-ben a pécsi káptalan előtt a szerzeteseknek ajándékozta az Ökörvize-patakon álló kétkerekű malmát. A kolostorban a török hadak megjelenésekor, 1543-ban szűnt meg az élet. Spaso Yakovlevsky Szent Jakab Kolostor Vízforrása Feletti Kápolna Szent Jakab — Stock Fotó © antmos #354528104. A hódoltság után a pálosoknak nem sikerült visszaszerezniük egykori jakabhegyi területeiket és a romosodó rendházat, helyettük másutt kaptak birtokot, és Pécsett telepedtek le. Jakabhegy a pécsi székeskáptalan birtokába ment át 1736-ban, ahol Fonyó Sándor nagyprépost a még használható állapotban lévő templom mellett a középkori alapokon újjáépíttette a kolostort. Ennek lakói már nem pálos szerzetesek voltak, hanem világi remeték, kik kezük munkájával tartották fenn magukat, továbbá nyugalomra vágyó világi és a püspök által penitenciára utalt egyházmegyei papok.
A hajó északi falán megtalált nyílás a kolostorba vezető egykori ajtó helyét jelölte. A templomban több oltár is lehetett, a főoltár alapozása a keleti zárófal előtt helyezkedik el, míg egy további oltáralapozás az északi diadalív pillér előterében került felszínre. Szent Fülöp és Jakab kolostor, Regéc-Óhuta ⋆ A pálos rend építészeti emlékei. Az omladékban talált több száz zsindelyszög valószínűsíti, hogy a tetőt fazsindellyel fedték. " A feltárt leletanyag – a romterület mérete és az épületek elhelyezkedése arra utal, hogy 4-6 pálosrendi remete élte itt világtól elzárt életét. Valószínűleg nélkülözéstől mentes mindennapokat; hiszen az írásos emlékek szerint három malmot, több földet és szőlőt tulajdonolt, valamint vámmentességet is élvezett a Szent Fülöp ás Jakab kolostor. A miskolci Herman Ottó Múzeum és Háromhuta önkormányzata közösen próbálja elérni, hogy mihamarabb lehetőség legyen a középkori falak védelmére, majd a hitelesített pálos szentély egészének feltárására, rekonstrukciójára. A kiásott falak és az építészeti részletelemek alapján nemcsak a feltételezett, hanem a valós képe is kirajzolódhat a pálosok eddig föld alatt rejlő óhutai templomának.