A közmondásos egyszerűséggel megfogalmazott életmagatartást az újszerű, egyéni hasonlatok emelik a művészet magasába: "a széljárta havasok" hófehér érintetlensége, a "pöttömnyi gyermek Jézusok" ártatlan bája, "a sok sebtől vérző, nagy farkasok" kemény elhatározottsága. – A vers szövegösszefüggésében új értelmet kap a "farkas"-motívum. A Mint a bika címűben a "farkascsorda" a humánum értékeit pusztító erők jelképe volt, itt a lélek szabadságát a végsőkig védelmező ellenállásé. Radnóti Miklós - Járkálj csak, halálraítélt! by Ferenc Gábor Tari. Az utolsó két sor egyben utalás Petőfi Sándor híres párversére (A kutyák dala; A farkasok dala). Radnóti klasszicizmusát az antifasiszta küzdelem etikája határozta meg. A Járkálj csak, halálraítélt! (1936) ismét hangsúlyos helyen, a kötet legvégén szerepel – kiemelve a szerkesztéssel is jelentőségét. A címet nem csupán afféle költői jóslat magyarázza, sokkal inkább az a történelmi tudatosság, mely tisztában volt a fasizmus természetével. 1933 óta nem lehetett kétsége saját sorsa felől, s a haláltudat beépült mindennapjaiba, költészetébe.
A 20. század egyik legnagyobb klasszikusa, a mártírhalált halt nagy magyar költő, Radnóti Miklós 1909. május 5-én született Budapesten. Rajongva szeretett és verseiben oly gyönyörűen megénekelt szülőföldjén saját honfitársai a származása miatt ölték meg alig 35 évesen. Soha nem felejtjük el. Radnóti Miklós huszonegy éves volt, s már apátlan-anyátlan árva, amikor 1930-ban az első, Pogány köszöntő című kötete megjelent, s ekkor szinte semmi sem utalt arra, hogy ennek a művelt, olvasott, nyelveket beszélő, vissszafogott és halk szavú bölcsész-költőnek mindössze 14 év van hátra az életéből. Szívszorító belegondolni, hogy milyen kevés idő adatott neki. Nem lehet mit kezdeni a "mi lett volna, ha? " típusú kérdésekkel, de azt azért ne felejtsük el: ha ennek a fiatalon meggyilkolt mártírnak nem az a sors adatik osztályrészül, amire saját szülőhazája szánta, akkor sokan még akár személyesen is ismerhettük volna: hiszen 1989-ben lett volna 80 esztendős. Felesége, Gyarmati Fanni – akivel 1934-ben kötött házasságot – azonban közöttünk élt és közöttünk járt, minden percben emlékeztetve arra, hogy hol élünk.
Megjelennek a műben bibliai utalások is, de eszünkbe juthat Petőfitől A farkasok dala is a hasonló képek miatt. A mű alapellentéte a bűntelenség és a halálraítéltség között feszül. Ez az ellentét adja a vers feszültségét (hasonló József Attila utolsó verseinek gondolataihoz). A prófétáló hangnemről eszünkbe juthat Petőfi Mózese, Ady Illése vagy Babits Jónása. Próféta és költő, pap és írástudó, ezek rokonságban állnak a költészeti hagyományban. A cím felszólító tartalmú mondatcím. A cím és az első sor is a siralomházat asszociálja, ahol az elítélt rab szorongva várja a végzetét. Utal a korra, önmagára a költőre, jövőjére és a kilátástalanságra, tehetetlenségre. Szerkezetileg három ötsoros és egy kétsoros versszakból áll. Két egységre bontható. Az 1. egység (1-2. strófa) (ön)megszólítással kezdődik és a baljós, az embert fenyegető környezetet jeleníti meg. A világban eluralkodó erőszak, a veszély, a szorongás, a félelem jelenik meg benne. A hangulat komor és vészjósló. A szorongás, a félelem kivetítődik a tájra is, amely szintén rémületet és fenyegetettséget tükröz.
2007. július 1-én városi rangot kapott. Látnivalók Maglódon Római katolikus templom Evangélikus templom – késő barokk, kereszt alaprajzú, torony nélkül Wodianer-kastély – 1870-ben, klasszicizáló stílusban épült kúria A gyömrői gyilkosságok emlékparkja – Az 1945-ben kivégzett áldozatok emlékére Petőfi-emléktábla Petőfi-szobor Trianon-emlékmű és országzászló Történelmi sétány Forrás:, A szöveg bővítés alatt, még több fotó – később!
Talán emlékeznek még az olvasók arra is, hogy a lap tudósítójaként 1989 nyarán részt vettem a barguzini ásatásokon, ahol megtaláltuk Petőfi földi maradványait. Bejelentésünket hosszan tartó vita, vagy inkább politikai és tudományos csatározás követte, olykor krimibe illő fordulatok kíséretében. A szibériai témát egy ötszáz oldalas könyvben két éve megírtam. (P. S. – Titkok a barguzini csontváz körül – A szerk. Petőfi Zoltán – Wikipédia. ) Most pedig a rokonok következtek. – Miért tartotta fontosnak, hogy róluk is szülessen könyv? – Azért, mert érdekes családtörténetek rajzolódnak ki. Most még nem késő, mert az idősebb rokonok élnek, de úgy látom, utódaik is őrzik tovább a múltjukra vonatkozó históriákat és legendákat. Nagyon sok segítséget kaptam tőlük, nem csak az emlékek felidézésében számíthattam rájuk, hanem rengeteg megsárgult fotót kaptam tőlük és adatokkal szolgáltak a családfák összeállításában. Mintegy száz fénykép került be a kötetbe, és tizenhárom családfavázlat, némelyik olyan terjedelmes, hogy csak kihajtható formában lehet áttekinteni, de ettől még érdekesebbé vált formailag a könyv.
Adakozás 182 1922. Katona Géza kutatásai 186 1923. Emléktábla-leleplezés 187 1928-34. B. Tóth Sándor előadásai 188 1939. Sándor József kutatásai 196 1946. Tóth Sándor kutatásai 197 1947. 48-as Ifj. Bizottság megalakulása és működése 199 1948. Emlékműavatás 209 1972. Felkészülés a jubileumi évre 215 1973. Emlékünnepség és kiállítás 218 1986. Petőfi Baráti Kör megalakulása és működése 228 Felhasznált irodalom 231 Utószó 233 Jegyzetek 235 Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Petőfi sándor születési helye. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
Forrás: Magyar Nemzet Ajánlotta Raffay Ernő