179 Egy nap; rendező: Szilágyi Zsófia; szereplők: Szamosi Zsófia, Füredi Leo, Barcza Ambrus; magyar dráma, 99 perc, 2018 Az életed egy film Szilágyi Zsófia megmutatja, hogy mi is lehetnénk egy film szereplői. Az Egy nap ugyanis tényleg arról szól, ami körülvesz bennünket a mindennapokban. Ismerjük meg Annát: 40 körüli határozott nő, nyelvtanár, háromgyerekes anyuka. Most pedig vegyük végig egy átlagos napját (vagy, ha teljesen pontosak akarunk lenni akkor másfelet): Küzd a gyermekei nevelésével és szeretésével, az állásával, a kevés pénzzel, a lakáshitellel, a spórolással vagy éppen az elromlott vízvezetékkel. Rohangászik fel-alá Budapesten, hogy az összes családtagjának rendben legyen az élete és mindenki eljusson a csellókoncertjére, lehetőleg csellóval együtt. Ám van, amit ő se tud megakadályozni. Mit lehet tenni egy házasság megmentéséért és hogyan hat a komoly érzelmi feszültség a minket körülvevőkre? Film: Egy nap | ARTMozi.hu. Vajon mennyit éreznek a gyerekek a szüleik problémáiból és a felnőttek mennyire veszik észre, ha gyermekük el szeretne nekik mondani valamit?
Bemutató dátuma: 2018. november 8. Forgalmazó: Vertigo Média Kft. Stáblista:
Ezek néha egész falvak termésének levágását elvállalják és bérül a negyedik, ötödik, hatodik vagy hetedik keresztet kapják. A nekik járó részt nagy hirtelen csépekkel kiverik, a szalmát otthagyják. Búza aratás ideje fond za nauku. Azt azonban kikötik, hogy a gabonát haza szállítsák nekik". A régi leírások gyakran emlegették például ugyancsak a Felső-Tisza-vidékén a ruszin aratómunkásokat, kiket az 1930-as évek közepétől 1944 nyaráig még nagy számban foglalkoztattak a magyar gazdák. A feljegyzések szerint például Lónyára Volóc, Munkács és Nagyberezna környékéről jöttek, Fehérgyarmatra Léczfalva, Bábakút, Iváskófalva ruszinjai jártak aratni, míg Penyigére Jalova, Beregsziklás (Serbóc) és Vezérszállás aratói jártak dolgozni, és a magukkal hozott gazdasági szerszámok közül a gereblyét a magyar gazdáknál hagyták. Rozsályon pedig arra emlékeztek, hogy a ruszinok sarlóval és kaszával is arattak. A beregi Tóhát falvaiba pedig Galíciából Polyákok jöttek aratni, kiknek asszonyai sarlóval vágták a gabonát, míg a férfiak csépeltek.
A sarlós aratás fejlettebb munkaszervezetében az aratást asszonyok, a kötözést férfiak végezték. Kis parcellákon vagy ott, ahol nem tudták biztosítani a megfelelő munkaerőt, megmaradt a régi forma, a férfiak és nők egyaránt arattak és ki-ki kévébe kötötte, amit levágott. A sarlós aratás termelékenyebb módja a nyugat Magyarországon elterjedt, széles pengéjű kaszasarlóval folytatott munka volt, melynek során az arató nem fogta meg a szálakat, hanem a tövükre suhintva a földre fektette őket. A sarlós aratásnál minimális volt a szemveszteség és gyommagvak is ritkán kerültek a tiszta szem közé, de maga a munkafolyamat hosszadalmasabb volt, gyakran a nyár végéig is eltartott. Aratás kaszával [ szerkesztés] Európában először a 15. Búza aratás ideje hr. században a Németalföldön terjedt el a kaszával való aratás, néhány évtizeddel később a 15. század második felében például már Magyarországon, a Dél-Alföldön is arattak kaszával. A kontinens egész területén azonban csak a 20. század elejére terjedt el ez az aratási mód, mely fokozatosan szorította ki a sarlós aratást, de csak a 19. század második felében a gabonakonjunktúra idején jutott túlsúlyra a Kárpát-medencében.
A munka kézierő igénye szinte teljesen megszűnt, a technika teljes egészében átvette a szerepét. A gépszemlék sem olyanok már, mint régen, amikor frissen meszelt vonalra katonás rendben állították fel a teljes aratásban résztvevő gépparkot, a jellemzően SZK-4, -5, Don és E-512, -516 kombájnok, IFA-k, MTZ-k alkotta szocialista relációból származó gépek szerelői pedig kezeiket tördelve a háttérből figyelték/várták a szemle eredményét, amely kedvező esetben némi prémiummal járt. Ma már más dimenziókban jár a felkészülés az aratásra, a gépek műszaki tartalma messze meghaladja a fent említettekét, és az aratást körülvevő korábbi izgalom is eltűnt a búzatáblák, a magtárak, a szárítók környékéről. Látszólag leegyszerűsödött az egész aratási folyamat, mondhatni, hogy hétköznapi munkává devalválódott. A búza aratási ideje mettől-meddig tart?. Érzelmektől mentes, száraz ökonómiai gyakorlattá vált, ahol kizárólag az elérhető nyereség nagyságrendje uralja az egész munkafolyamatot. Már alig-alig kérdezik a tulajdonosok a magtár/labor vezetőjét a minőségről, jobbára a mérlegelés eredménye, a táblaszintű mennyiség és a víztartalom lényeges.