A Wikiforrásból Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Mikor az első cserebogár végigkeringél a füvek és virágok fölött, mindig azt gondolom: íme a vőfély. Mert cserebogár a természet nagy menyegzőjének a vőfélye. A zöld szín uralkodik már síkon és halmon mindenütt. Egyes fák tetőtől talpig hófehér csipkében. Azok a menyasszonyok. Más fák halavány piros selyemben. Azok a vőlegények. A lábuknál finom puha fűszőnyeg. És éjjelenkint susognak, izengetnek egymásnak, egymás felé terjesztgetik a karjaikat; egymásnak virágot küldenek; a levegőt telelehelik édes sóhajtásokkal. Óh, ha két ilyen virágos fa megindulhatna és azzal az ezer fodros-bodros virágos karjával átölelhetné egymást. Epedő szerelem sóhajtozása hallatszik erdőn és réteken, patakparton és domboldalon. A virágok egymás felé hajladoznak. A kék álom – Wikiforrás. A fűszálak egymáshoz simulnak. A pipacsok remegve hajlanak át egymás vállán. A folyókák átfonják a búzavirág derekát százszorosan és a szívalakú kis zöld levelek bizonyára azt rebegik: - Én szép, kedves kék búzavirágom, én szerelmesem!
Milyen furcsa, mikor az iskola csendes! Csak egy pók költözött ide a nyitott ablak vasrácsára. - Mit akarsz itt, pók barátom, talán bizony tanulni akarsz? Dehogy is akar tanulni őkigyelme; vadászterületet csinált az iskolából. Úgy ül ott a hálója közepén, mint a lesipuskás az erdőben. Sokszor elnézem, hogyan vadássza a szúnyogokat meg a legyeket. Egyszer egy kis aranyzöld légy akad a hálójába. Úgy sírt ott, mint az ember. Kiszabadítottam. A zsebembe tettem egy ábécés könyvet és elindultam ki a mezőre. Az én tanítványaim mind odakünn vannak most a szabad ég alatt. Az aprók libát legeltetnek. A nagyok a lovakat őrzik. Egy csipet szerelem videa. A Balog gyerek úri pályára lépett: csizmadiainasnak adta az apja a városba. Az Ábris gyerek meg a nagyapját vezetgeti, aki vak szegény és koldul. Tíz-tizenöt falu a kerületük. Hol imádkoznak, hol énekelnek: A mennyei szent városnak Gyöngykapui mind megnyílnak. Üdvözlégy, óh Mária! Ábris persze csak gyerekhangon fújja és a nyakát nyújtogatja hozzá, az öreg meg brúgózik mellette.
Ezek elfinomult embervirágok s ha többen volnának, szebb és illatosabb volna a föld. A férfiakról úgy vélem, hogy idegbajosak lehettek. Fiatalok mind a hárman, de olyanok, kiknek már volt joguk álomszigeten kikötni. Itt hát, Münchenben, a kék álom szigetéig eveztek. Mindnyájan a nagy élet elől kívántak elrejtőzni. Valószínű, hogy a férfiak a nők elől is szöktek. Szándékosan fölbujtották magukban a művészt, hogy elnélkülözhessék a szerelmet. Ez már régi és sokszor fölsült védekezése a gyöngébb és érzelmesebb férfifajtának. És mivel a férfiak nők elől szaladtak és férfiak elől a nők: találkozniok kellett. A nagy szerelmi harcban még a menekülés is a másik nemhez vezet. Boldogság lakozott a kék álom szigetén. Minden gyöngédségét adta minden másiknak az öt ember mindegyike. És soha úgy még el nem aludt az a bestia, ki csókokat fal, mint az öt ember körében. Tavasz hozta őket össze: az Isar partján vagy a nagy angol parkban együtt bolyongtak úgy alkonyatig. Nyáron együtt rándultak ki hűvös tájakra.
Nógrádszakáli Palóc Grand Canyon Paris patak szurdokvölgye (Nógrádszakáli Palóc Grand Canyon) természetvédelmi területet Nógrádszakál községtől északra találjuk ott, ahol az Ipoly, a közút és a vasút a legközelebb szorulnak egymáshoz. A nógrádi (Grand Canyon) az év nagy részében teljesen száraz. Csapadékos időben és hóolvadáskor viszont szép vízesések képződnek a 15-20 m mély, szinte függőleges falú szurdok-völgyben. Nógrádszakáltól északra, közvetlenül az Ipoly folyó által jelzett magyar-szlovák határ szakaszon egy epiklasztitokból illetve egyéb vulkanoszedimentekből (vulkáni üledék) álló képződménycsoport bukkan a felszínre. Ez a képződménysor a feltehetően a Central-Paratethys idejében, a bádeni korszakban kb. 15 millió évvel ezelőtt a középső miocénben itt kanyargó folyam tengerparti deltatorkolatánál halmozódott fel. A terület szerkezet földtanilag a magyarországi Etesi-árok északnyugati folytatása, melyet dél-Szlovákiában Tőrincsi-ároknak neveznek. A Páris-patak völgye, Nógrádszakál – karancs-medves.info. A táj sajátos geomorfológiáját, azaz a fennsík jellegét a területet felépítő kőzetek adják, a középső miocén korú tufába ágyazódott kemény agglomerátumos és andezites törmelék réteg megvédte az alatta lévő lazább üledékeket a lepusztulástól, így a mostanra feltárt rétegből szinte érintetlenül kerülnek felszínre paleontológai (őslénytani) leletek és földtani értékek.
A szoros védett természeti terület, a Magas-bakonyi Tájvédelmi Körzet része. Kalandvágyóknak kifejezetten ajánlott. Legegyszerűbben Bakonyoszlop felől juthatunk el az Ördög-árokhoz. A templom mellett a piros kereszt jelzésű turistaúton kell haladni, majd egy erdős szakasz után a piros sávot követve érjük el a látványosságot. Útvonal: Csesznek (P+) – Kőmosó-szurdok (Z) – Kő-árok (Z, P) – Ördög-árok (P) – Csesznek. Táv: 16 kilométer. Szint: 520 méter. Időtartam: 4 óra. Páris-patak völgye | Ipoly Erdő Zrt.. Közepes nehézségű kirándulás, végig jól jelzett turistautakon, néhány, nagyobb tapasztalatot kívánó szakasszal. Még több szép és izgalmas szurdokról olvashatnak a cikk második részében. A cikk megjelent a Turista Magazin 2016. júliusi számában. Forrás: Turista Magazin
Minden évszakban látogatható, de leglátványosabb a tavaszi időszakban. A gránittömbök, kidőlt fák és omlásveszély miatt legyünk elővigyázatosak. Néhol bedőlt fatörzsek és mohás, ember nagyságú kőzettömbök között ügyeskedhetjük át magunkat. Világviszonylatban is geológiai kuriózumnak számítanak az országban elsőként itt fellelt fatörzsbarlangok. Ezek az üregek tulajdonképpen a kőzetbe beágyazódott fatörzsek lenyomatai. A Páris-patak völgye védett természeti terület, látogatását megéri egybekötni a közeli, ősmaradványairól híres Ipolytarnóc bemutatóhelyének megismerésével. Megközelítés Érdemes Nógrádszakál-Ráróspuszta irányából Nógrádszakál felé haladva az országútról balra letérni, majd a vasúti sínen áthaladva megközelíteni a szurdokot. A tájékozódást segíti az Ipoly Erdő Zrt közút mellett elhelyezett információs táblája, amely részletes leírást ad a védett területről. Paris patak völgye 10. Túratipp Útvonal: Nógrádszakál (Z) – Páris-patak szurdoka (Z+) – Litke (Z) – Ipolytarnóc. Táv: 15 kilométer. Szint: 560 méter.