A Magyar Bankholding Zrt. márciusban elfogadott stratégiája újabb állomásaként két felső vezető kezdte meg munkáját a bankcsoportban: Ginzer Ildikó a standard, Szabó Levente pedig az egyedi kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettesként csatlakozott a menedzsmenthez – tájékoztatta a pénzintézet az MTI-t. A közleményben felidézték: a Bankholding idén márciusban hirdette meg ötéves stratégiáját a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarék Csoport egyesítésére. A kormány embere lett a Takarékbank új elnöke. A bankcsoport stratégiájának központi eleme, hogy az új nagybank a teljes piaci spektrumot és minden ügyfélszegmenst kiszolgál a jövőben, miközben jelentős hangsúlyt kap a lakossági, mikro-, kis- és középvállalati, valamint agrárügyfeleinek nyújtandó modern termék- és szolgáltatási paletta. Ginzer Ildikó jelenleg az MKB Nyrt. általános és üzleti vezérigazgató-helyettese is egyben. Feladata a bankcsoport élén a lakossági, valamint a mikro- és kisvállalati ügyfelekkel kapcsolatos termékfejlesztés és kiszolgálás, valamint a létrejövő nagybank digitális transzformációjának üzleti oldali irányítása lesz.
Ha valahol nincs nagy nyerő, akkor pedig megáll a folyamat, mindenki kivár, vereséggel nem szívesen értékesít tovább. Érdekesség, hogy a B3 Takarék (ennek az elnöke Vida József) más fázisban kapcsolódik a rendszerhez, mint a többi 11 szövetkezet, vagyis nem a közös szövetkezethez, hanem a kereskedelmi bankhoz integrálódik, Vida József szerint ennek az az oka, hogy a B3 már előrébb tart, mint a többiek, és így legalább kicsit keveredik a banki és a takarékszövetkezeti tudás. Biztosan lehet majd racionalizálni is, a több mint ezer fiók között, ezzel kapcsolatban Vida józsef megkülönböztette a fiókokat és a kirendeltségeket, ami vélhetően arra utal, hogy a vezető hálózati egységeket nem bolygatják, de azért bizonyos egységeknél lehet áramvonalasítás. A Budapest Bank potenciális eladását nem kommentálta Vida József, aki szerint, ha az állami bank valóban eladó lesz, meg fogják vizsgálni, hogy részt vegyenek-e az akcióban. Borítókép: Sebestyén István, Egerszegi Ádám, Vida József, Szabó Levente és Görög Tibor.
Az ügyfeleknek számos előnnyel jár a takarékok egyesülése: egységesített, versenyképes termékeket vehetnek igénybe, a bevezetendő közös, modern informatikai rendszer egyszerűsíti és gyorsítja a kiszolgálást. A bank termékei minden csatornán elérhetőkké válnak: hagyományos ügyintézéssel, telefonon és interneten, illetve ezek személyre szabott kombinációjával. Az egyesült Takarékbank a közösségek és generációk bankja lesz, amely tipikus élethelyzetekre kínál komplex, innovatív megoldásokat családok, fiatalabb és idősebb nemzedékek, fővárosi és városi lakosok számára egyaránt. Tovább erősíti pozícióit a kkv-k körében és az agráriumban, emellett nyit a fiatalabb és a városi, fővárosi lakosok, vállalkozók felé is. A közösségek bankjaként a helyi közösségek és vállalkozások fejlődését, egymás közti szerveződését, együttműködését, a helyi start-upok piacra lépését segíti elő. Az országban messze a legnagyobb fiókhálózata révén továbbra is biztosítja a fővárosi és vidéki lakosok, vállalkozások és intézmények korszerű pénzügyi termékekkel való ellátását, hozzájárul az esélyegyenlőség megteremtéséhez és a vidék felzárkóztatásához.
Megjelent a Nádihegedű című kötetben (1927), később – az eredeti szöveget modernizálva, részben módosítva – beválogatták a szerző több elbeszélés-gyűjteményébe, így például a Tápéi furfangosok (1962) vagy Az ember feje nem füge (1981) című válogatásokba is. Az alábbi szöveg őrzi az eredeti írásmódot, csupán az értelemzavaró nyomdai hibák kerültek kijavításra. A herepfedényről mindenki tudja, hogy... Nem, ez így nem jó lesz. Mi az ördögnek mondjam el a herepfedényről, amit úgyis mindenki tud róla? Inkább azt mondom el, amit tán még azok se tudnak, akik a herepfedényből élnek. Legalább egyszer már olyant is írok, amiből tanulni lehet. Mit jelent a géométrie variable. Mikor én kis deák voltam, minden tanárom szeretett és mind jövendölgetett rólam valami szépet. Baksay tanár úr azt mondta, költő lesz belőlem, mert szép nagy fejem van és abban sok ész elfér, Zólyomi tanár úr pedig akadémikusnak szánt, mert szép kis fejem van és abban nem szalad szét az ész. Mi tagadás benne, olyan tanárom is volt, aki képviselőt nézett ki belőlem – akkor még nagyon tiszteletreméltó pálya volt az, – Trungel tisztelendő úr pedig arra biztatott, hogy legyek misszionárius és menjek el Kínába vértanúságot szenvedni az igaz hitért.
Aztán elképedtem, mert jó sok olyan könyvet, cikket és egyebet olvastam, amely radikálisan új és szerintem legtöbbször teljesen torz értelmezést javasolt [... ]. Azonban az értelmezése körüli káosz egyszerűen nagyon irritál. És ez sajnos azóta is folytatódik. Jó néhány könyv jelenik meg, amelyek lényegében mind azt mondják, hogy "Előttem mindig mindenki félreértette Fregét. " Azt hiszem, ez ostobaság. Egyszerûen nem tudom elhinni, hogy ez igaz lehetne. Persze megláthatnak olyasmit, amit a többiek nem vettek észre. De az, hogy eddig mindenki teljesen félreértette, hogy Frege valójában mire gondolt... Mit jelent a geometria en. Hát ez egyszerûen túlságosan valószínűtlen ahhoz, hogy foglalkozzunk vele. De az emberek sajnos folytatják ezt. Nem tudom, miért éppen Frege vonzza annyira az efféle értelmezôket. Russell-lal nem csinálják ezt. De azt hiszem, még Kanttal sem, vagy tévednék? Michael Dummett [1] Linkek [ szerkesztés] Idézetek (német) hasonló Külső hivatkozások [ szerkesztés]
Ezt a Módosítás menü Alakzatok pontjában lehet elérni. Az az objektum körvonal és kitöltés szempontjából a döntő, amelyik legalul van. Betűbűvész [ szerkesztés] Nem vicc, a Formátum menü utolsó előtti pontja ez. Ha rákattintunk, akkor megjelenik egy úszó ablak. Heraldikai lexikon/Henry Peacham – Wikikönyvek. Ennek a segítségével lehet egy szöveget tetszőleges ívre görbén ráilleszteni különböző módon, gyakorlatilag két-három egérkattintással. Itt lehet körbeírni, pecsétszerű írást alkalmazni, illetve tetszőlegesen dönteni az íven a betűket. A kiválasztott görbe természetesen szerkeszthető a Körvonal nyomógomb segítségével. Úszó keret [ szerkesztés] Ez a menüpont a Beszúrás menüben található. A Tartalom részbe egy internetes webcímet beírva annak tartalma egy keretbe letöltődik és megjelenik a rajzterületen. Így ágyazhatunk be weboldalakat közvetlenül az internetről. Gyakorló feladatok [ szerkesztés] Jó lenne ilyen is...
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Henry Peacham (1570 [más források szerint 1576 k. ], North Nimms, Herefordshire - 1643 k. ), angol író, heraldikus. Az apja lelkész volt, egy ideig a Lincolnshire-i Leverton rektora. Peacham iskoláit a szülőhelyéhez közeli St. Albans-ben, majd Londonban kezdte. Már fiatalon is szeretett rajzolni. Tizenhét évesen lett a Cambridge -i Trinity College hallgatója. 1595-ben baccalaureusi, majd 1598-ban mesteri fokozatot szerzett. Kedvenc tantárgyai között a történelem és a kozmográfia szerepelt. Sok időt töltött a térképek, emblémák és anagrammák tanulmányozásával. A századforduló táján a norfolki Wymondham "szabad iskolájának" iskolamestere lett. 1612-ben a londoni St. Martin parókián élt, ahol fiatal urakat készített fel az egyetemre és megkísérelte magát beajánltatni az udvarhoz. Mit jelent a geometria espacial. 1606-ban bemutatták a fiatal Henrik walesi hercegnek, a művészetek nagy pártfogójának, kihez a Basilicon Doron című emblematikus művét írta, majd amikor a herceg 1613-ban meghalt, a The Period of Mourning című elégiával búcsúztatta.
Édesanyja, Pávai Vajna Krisztina egy domáldi kisbirtokot kapott hozományul, ezt örökölte később Bolyai Farkas. Bolyai Farkas nevét egyaránt jegyzi a matematikatörténet és a magyar irodalomtörténet is. Tevékenysége azonban ennél sokkal szerteágazóbb volt: foglalkozott fizikával, filozófiával, zeneelmélettel, erdészeti kérdésekkel, gyümölcstermesztéssel, borászattal, különböző műszaki problémák megoldásával, gyógyászati és gyógyszerészeti kérdésekkel. [28] Az általa feltalált takarékos főző- és fűtőkemence a korabeli Erdélyben nagy népszerűségnek örvendett. Pedagógusként arra törekedett, hogy az elméleti oktatást lehetőség szerint összekapcsolja a gyakorlattal. Hozzáállására jellemző, hogy 1811-ben örömmel vállalkozott az újonnan bevezetett mezőgazdasági és állatgyógyászati ismeretek tantárgy tanítására. Fő matematikai műve a Tentamen, amelynek két kötete 1832–33-ban saját kiadásban jelent meg. Irányítószám/Pécs/Névadói/Bolyai Farkas – Wikikönyvek. Ebben igyekszik axiomatikus alapokra helyezni és rendszerbe foglalni az aritmetikát és geometriát.
Mikor azt írtuk, hogy »egy részeg huszár rálőtt Tisza Istvánra a parlamentben«, a cenzor nemcsak kitörülte a részeg szót, de még tán bicskával is kivágta. És megüzente, hogy a magyar huszárról nem szabad azt írni, hogy részeg! Erre kaptam magam és lenyomattam vezércikknek az egyszeregyet. No cenzor, erre mit mondasz már. Gottlob Frege – Wikidézet. Hát azt mondta rá, hogy »közvetlenül sérti a hadviselés érdekeit« és kegyetlenül törülte az egészet. Azt hitte a jámbor, hogy most már a kétszer kettő nem négy lesz. Most már aztán én is megharagudtam és írtam egy vezércikket, amelyiknek az volt a cime: Herepfedény. Azon kezdődött, hogy »hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy ember, aki olyan ostoba volt, hogy azt se tudta, mi az a herepfedény«. Hogy miképpen folytatódott, arról jobb nem is beszélni. Tudtam, hogy egy szó se jelenik meg belőle, de legalább a cenzor megtudja, mit gondolok én őróla. A cikk csakugyan alá szállá poklokra, de a címet, meg a két első sort keresztülengedte a vörösplajbászos férfiú, ő meg így adta tudtomra, hogy nem ő az az ostoba ember, aki még azt se tudja, mi az a herepfedény.
Trigonometriából érettségiztem és a trigonometriába semmivel se voltam szerelmesebb, mint a geometriába. Illetékes körök ugyan már fedeztek fel bennem némi fantáziát, de az egész más irányba szolgált, mint a sinus-tétel. – Rajzoljon föl egy mértani idomot – kezdte az inkvizíciót Mihálovits tanár úr. Némi habozás után felrajzoltam egy idomot, amelyet talpával felfelé fordított csizmának épugy lehetett nézni, mint üstökös csillagnak. – A legritkább mértani idomok közé tartozik, – mondta halálos gúnnyal Mihálovits tanár úr. – Meg tudná mondani, miféle idom ez? Éreztem, hogy éjszaka ereszkedik az agyamra. De azt is éreztem, hogy hirtelen belehasít egy fénysugár. Mit? A legritkább idomok közé tartozik? – Herepfedény, – susogtam bátortalanul. – Mi-i? – merészkedett rám döbbenten a tanár úr. – Hangosan, fiam, hangosan! – biztatott harsányan a főigazgató. – Amit tud az ember, azt ne szégyelje. Már pedig ezt csak tudja az ilyen jeles deák, mint maga? – Herepfedény! – csattant a hangom akkorát, hogy a professzor mathezeosz összerezzent bele.