Hasznos ötletek egy kis udvar elrendezéséhez - Home, lovely home Az Új EU Általános Adatvédelmi Rendeletnek (GDPR) megfelelően, kérjük, fogadja el a sütik használatát a következő célokra: a Vivre felület megfelelő működése, a Vivre felület használatának mérése, speciális funkciók, például az ajánlott termékek és más típusú funkciók, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy a különböző marketingcsatornákon keresztül a legmegfelelőbb ajánlatokat hozzuk Önnek. IGEN, ELFOGADOM További részletekért kattintson ide.
Ha sajnálatos a helyzet, akkor jobb, ha megtagadja az erkély használatát a lakótér részeként. Nagyon ajánlott, hogy ne takarítson meg az erkély üvegezésén. A kiváló minőségű szigetelésnek köszönhetően ez egy további, bár kicsi, de meglehetősen teljes értékű helyiséggé válik. A lakásban lévő loggia tervezési ötletei is nagyon változatosak lehetnek.
A nyugati kereszténységben január 6. vízkereszt, avagy a háromkirályok, másképpen a napkeleti bölcsek ünnepe, a katolikus egyház egyik legfontosabb és egyben egyik legrégibb ünnepe. A szenteltvíz mágikus ereje A 4. századig ezen a napon ünnepelték Jézus születésnapját és az évkezdetet is. Ekkor emlékezik meg az egyház a napkeleti bölcsekről és Jézusnak a Jordán vizében történt megkeresztelkedéséről. Ez utóbbi emlékére kezdetben az egyház e napon szentel vizet a templomban. A szenteltvíznek mágikus ereje, gyógyító, gonoszűző, rontást megelőző szerepe volt, írja a Netfolk. Vízkereszt, Jézus Krisztus megjelenésének ünnepe | Magyar Kurír - katolikus hírportál. Használata végigkísérte az emberi élet fontos eseményeit is a születéstől a halálig. Getty Images A víz és tömjén szenteléséből alakult ki a házszentelés. Az ajtóra a megszentelt krétával felírták az évszámot és a három királyok nevének kezdőbetűit, védendő a házat villámcsapás, a boszorkányok rontása ellen. Ilyenkor a hívek élelemmel, pénzzel adakoztak. A parasztság innentől ért rá szórakozni Vízkereszt a karácsonyi ünnepek zárónapja, ezután kezdődik a farsangi időszak.
114 JANUÁR 6. VÍZKERESZT Vízkereszt vagy háromkirályok napja a karácsonyi ünnepkör zárónapja és a farsang kezdőnapja. A keleti egyház ezen a napon ünnepli Jézus születését. A Gáspár, Menyhért, Boldizsár néven emlegetett napkeleti királyok az utasok, útonjárók, vendégfogadósok védőszentjei voltak. Január 6-án a katolikus falvakban országszerte szokás volt a víz- és házszentelés. A szenteltvizet a bölcsőtől a koporsóig felhasználták. Január 6.: vízkereszt ünnepe | Miskolci Egyházmegye. Nagy szerepe volt az ember- és állatgyógyításban is. A víz tisztító erejébe vetett hit az alapja, hogy ezen a napon néhol ősibb formája is megmaradt a vízzel való mágikus eljárásoknak. Például Jászdózsán léket vágtak a Tarnán és lelocsolták egymást az emberek, hogy egészségesek legyenek – "ne legyenek se himlősök, se rühesek". A jószágokat is levitték a folyóhoz ugyanilyen célból. A vízkeresztkor szentelt vízzel még aznap beszentelték az állatokat, ittak és a kútba is öntöttek belőle. Az Ipoly menti községekben a kelenyeiek a ház földjét meglocsolták a szenteltvízzel, hogy a gonosz szellem ne ártson, és Isten áldása legyen a házon, a gyerekeknek is adtak egy-egy kortyot, hogy egészségesek legyenek.
"Ha vízkeresztkor megcsordul az eszterhéj, az íziket rakjátok el, mert hosszú lesz a tél" – hangzik a rigmus hegyközi változata. Az ízik (takarmánymaradék, nádtörmelék, kukoricaszár) fűtésre is szolgált. Hideg idő esetén a korai tavaszban reménykedtek. Volt ahol a nyári csapadékmennyiségre jósoltak: "Ha a pintyőke ilyenkor itt (ivott) a kerékvágásból, akkor lett elig esső a nyáron. " Más tájegységek szerint, ha ezen a napon süt a nap, hosszú lesz a tél. (Berényi Kornélia/Felvidé)
Az ünnephez tartozott a háromkirályok megjelenítése, a háromkirályjárás szokása. A házról házra járó fiúgyermekek, ritkábban leányok jellegzetes viseletdarabja volt a díszes süveg, fontos kellékük a többnyire kiugratható szerkezetre szerelt csillag. A lejegyzett szokásváltozatok egy részében már csak a szereplők elnevezése sejteti, hogy a háromkirályjárás valamikor dramatikus jellegű játék volt. Többnyire már csak az adománykérő, ünnepköszöntő háromkirályjárás változatait ismerjük. Általában vízkeresztkor, vagy karácsonykor és újévtől vízkeresztig jártak. Történeti adatok a 16. század óta szólnak a csillagének ről és a csillagozás ról. A 17–18. századi betlehemes szövegekben még szerepel a háromkirály jelenet a pásztorjátékkal és a Heródes-jelenettel együtt. Újkori népszokásainkban a háromkirály jelenet a vízkereszti csillagozáshoz kapcsolódott. Egyetlen állandó szövegmotívuma az ún. csillagének: Moderato 1. Három királyok napján dicsérjük énekekkel, országunk egy istápját vigadozó versekkel: szép jel és szép csillag, szép napunk támad, támad.