2021. június 09., szerda 19:20 | Hír TV "Az első hullámban a Kamara számos gazdasági javaslata bekerült a kormányzati programba. Hogyan értékeli, a második hullámban tett javaslataikat mennyire sikerült elfogadtatni a kormánnyal, mennyire sikerült segíteni a vállalkozásokat" - kérdezte Velkovics Vilmos műsorvezető "Az első hullám megjelenésekor szinte pánik volt, senki nem tudta, hogy hogy és mit kell reagálni. BEOL - Parragh: erős növekedési potenciálhoz jutnak a dolgozóikat jól megfizető cégek. Sokan hasonlították a 2008-as válsághoz a kialakult szituációt, majd rá kellett döbbennünk arra, hogy ez bizonyos ágazatokat különböző módon ér el - kezdte válaszát Parragh László Teljes beszélgetés: HírTV
Megorroltak a régészek, mert fémkeresővel hadonásztunk a Margitsziget partján. Most leírjuk a magunk okulására is, hogy miért. 2018. október 22., 08:46 A kormányfő szerint az állam kudarcot vallott ezekben az ügyekben. Az új hivatalos doktrína, hogy hisznek az áldozatoknak. 2018. május 15., 11:38 Egy hete hiába várja, hogy a magukból kifordult tüntetők megtegyék ezt, indokolta döntését. 2018. május 14., 18:42 25 másodperccel korábban indult el egy vonat. 2018. április 20., 11:37 Ha már úgyis feloszlatják magukat májusban, 50 év után. 2018. március 2., 10:02 2018. február 22., 21:29 Már bánja, ahogy Michael Jacksonról, a Beatlesről és Marlon Brandóról beszélt. 2018. január 7., 21:57 Nagy a vihar a botránykönyv miatt. Az MTI pedig mintha megint teljesen félreértett volna egy nyilatkozatot. 2017. november 28., 14:53 A francia elnök ezután bocsánatot kért az európai gyarmatosítás bűnei miatt. 2017. november 7., 12:45 A rendező arra hivatkozik, hogy "különleges belső világok felszabadítására törekedett".
Ugyanakkor az ösztönző állam feladata a gazdaság dinamizálásának segítése. Ugyanis ez minél sikeresebb, annál inkább lehetővé válik a költségvetési intervenció visszahúzódása – mondta Domokos László. Borítókép: Palkovics László innovációs és technológiai miniszter előadást tart Az ösztönző állam – a magyar gazdaság újraindítása 2021 című konferencián a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 2021. augusztus 26-án Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
(Lázár Vilmos ezredes volt, de a köztudat őt is tábornokként tartja számon. ) A golyó általi halálra "kegyelmezett" Kisst, Schweidelt, Dessewffyt és Lázárt a vár északi sáncában lőtték hajnalban agyon, a többi elítéltet ezután a vártól délre sebtében összetákolt bitófákra akasztották fel. Elrettentésül a holttesteket estig az akasztófán hagyták, de ezzel éppen az ellenkező hatást érték el, mert a kivégzés helye valóságos búcsújáró hellyé lett. Ma az egykori vesztőhelyen emlékoszlop áll, a vértanúk emlékét a városban a 2004-ben visszaállított Szabadság-szobor őrzi. A magyar kormány 2001. november 24-én nemzeti gyásznappá nyilvánította október 6-át. Ezen a napon az állami lobogót félárbocra eresztik, a középületekre kitűzik a gyászlobogót, az iskolákban megemlékezést tartanak. Forrás: Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának háttéranyaga * * * ADY ENDRE: OKTÓBER 6. Őszi napnak mosolygása, Őszi rózsa hervadása, Őszi szélnek bús keserve Egy-egy könny e szentelt helyre, Hol megváltott - hősi áron - Becsületet, dicsőséget Az aradi tizenhárom.
Az aradi vértanúk az a tizenhárom magyar honvédtiszt, akiket az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után, az abban játszott szerepük miatt Aradon kivégeztek. Bár ezen honvédtisztek száma tizenhat, a nemzeti emlékezet mégis elsősorban az 1849. október 6-án kivégzett tizenhárom honvédtisztet nevezi így, gyakran használva a tizenhárom aradi vértanú, illetve az aradi tizenhármak elnevezést is. A bécsi forradalom évfordulójára időzített kivégzéssorozat a levert szabadságharc utáni megtorlások tetőpontja volt, amiről a magyarság évről évre nemzeti gyásznap keretében emlékezik meg. Az aradi vértanúk A halálra ítéltek mindannyian ugyanazon ügyért harcoltak: a magyar szabadságért és a magyar haza megújulásáért. A végsőkig küzdöttek, mert tudták: a magyar nép régen kiérdemelte már a jogot arra, hogy végre önmagát kormányozza. Harcukat törvényesnek tartották, hiszen 1848 tavaszán az osztrák császári udvar is elismerte a magyarországi reformok szükségszerűségét. Az Udvar meghátrálása azonban csak 1848 nyaráig tartott.
Az előző évektől eltérően szürkületben, a díszkivilágításban tündöklő Szabadság-szobornál tartották az immár estébe nyúló megemlékezést, amelynek végén a Csiky Gergely Főgimnázium diákjai fáklyákkal alkottak élőláncot Zala György monumentális alkotása körül, míg a koszorúkat elhelyezték. Az elrettentés napjából a szabadság szimbóluma lett Kelemen Hunor RMDSZ-elnök beszédében felidézte, hogy a korabeli osztrák császári hatalom példát akart statuálni. "Nem egyszerűen kivégezni az ellenállás vezéralakjait, de holtukban is megalázni őket azzal, hogy nem az abban a korban rangjuknak kijáró golyót, hanem a köztörvényes bűnözők számára tartogatott akasztást tartotta nekik" – mondta. Talán éppen a császári döntés kirívóan méltatlan, elrettenteni kívánó voltának köszönhető, hogy az aradi vértanúkra való emlékezés már a kivégzés napján elkezdődött – tette hozzá. "A boltok és egyéb nyilvános helyek bezártak, az aradi polgárok pedig tömegesen zarándokoltak a kivégzés helyére. Így vált sok-sok évtized alatt az aradi vértanúk napja a magyar szabadság emléknapjává.