például Csíky László karikatúraszobrász kortárs életművét Klossowski (2. kiad, München, 1923) Escholier (Paris, 1923) Művészeti lexikon /szerk. Éber László. Budapest: Győző Andor, 1926. Daumier szócikkét ld. 173-174. Rey, Robert: Honoré Daumier (1808-1879). Paris: Flammarion, 1959. ill. Robert Jordan: Daumier. Életrajzi regény. ford. Lontay László. Budapest: Európa, 1976. ISBN 963070692X Honoré Daumier: 1808-1879: Grafikai kiállítás a művész halálának 100. évfordulójára: Szépművészeti Múzeum / [a kiállítást rendezte és a bevezetőt írta Kaposy Veronika] Budapest: NPI, 1979. 11 o., 20 reprodukció. ISBN 9635624972 A művészet története. (Historia del'arte. Magy. vált. főszerk. Aradi Nóra. 8. ) [köt. ] A rokokótól 1900-ig. ([Közrem. ] Gellér Katalin). Honoré Daumier - Ügyvédek Szobor Nagy - Múzeum Kollekció - PeterStore Webáruház. Budapest: Corvina, 1989. 300 o. ISBN 9631328155 Honoré Daumier ld. 191-192., 197., 200-201. Honoré Daumier: [élete, ihletői és művei] = Híres Festők: az életük, ihletőik és műveik, 1999/24. füzet. Budapest: Eaglemos Hungary. 31 o. ISSN 1419-9181 Külső hivatkozások Honoré Daumier festményei -
Nem sokkal ezután két állami megrendelést kap: Magdolna és szent Sebestyén. Gyorsan elszegényedik és ezért kénytelen visszatérni a grafikához. Az ötvenes években olyan szenvedélyesen lát a festészethez és mintázáshoz, hogy elhanyagolja a litográfiát. 1867-től kezdve látása rohamosan gyengül, 1872-ben már gyakorlatilag vakon készíti el utolsó litográfiáit. Közel 4000 litográfiáit, 300 festményt, több tucat szobrot készített, valamint akvarellek és rajzok százait.
Bemutatták a királynak, XVIII. Lajosnak, de gyors kiesése a szívességből - csak két hétig volt híres - mentálisan nem egyensúlyozta ki. Miután nyilvánvalóan sok évig volt bezárva, a charentoni menedékjogban halt meg. Daumier tipikus alsó középosztálybeli oktatásban részesült, de szeretett volna rajzolni, tanulmányai pedig nem érdekelték. Ezért családja egy régi és meglehetősen ismert művésznél helyezte el, Alexandre Lenoir. Lenoir, Jacques-Louis David, a klasszicista festő vezető hallgatója és barátja, inkább esztéta, mint festő volt. Kifejezett ízlése volt Peter Paul Rubens iránt, akinek egyik művét gyűjteményében őrizte. A szobrászat ismerője megmentette a forradalmároktól a legszebb középkori és kortárs szobrokat, amelyek tartós érdeklődést váltottak ki Daumier iránt. Daumier akkor egyáltalán nem volt az a kulturálatlan, autodidakta zseni, amelyet a 19. század végének és a 20. század elejének legtöbb művészettörténésze ábrázolt. Nem emelkedett ki a művészi űrből - a művészek gyermeke volt, bármennyire szerény és sikertelen volt a névszerzés.
A Magyar Népmese napja – szeptember 30 A Népmese napja időpontja: szeptember 30. 2005 tavaszán a Magyar Olvasástársaság felhívással fordult mindazokhoz, akiknek fontos a népmesék fennmaradása és a mesékben élő bölcsesség továbbhagyományozása, hogy csatlakozzon ahhoz a kezdeményezéshez, amely szerint szeptember 30. – Benedek Elek születésnapja – legyen a népmese napja. A népmese napját első ízben 2005. szeptember 30-án rendezték meg. A nap célja, hogy a könyvtárosok, az óvónők, a pedagógusok és a mesével foglalkozó szakemberek, valamint a meseszerető gyerekek és felnőttek ezen a napon megkülönböztetett tisztelettel forduljanak mind a magyar, mind más népek meséi felé. A Magyar Népmese napja története 2005 óta ünnepeljük e sokrétű kincsestár, a gyermeknek és felnőtteknek szóló mesék a gazdagságát, szakmai és kulturális eseményekkel, népmesés programok ösztönzésével. Az együtt mesélés és egymástól tanulás, valamint a szakmai kapcsolattartás a kulcsa a közösségi meseélet fenntartásának, mesekultúránk továbbörökítésének.
Konferenciánk a találkozás, a tanácskozás, a támogatás és a szakmaközi összefogás helye, ahol az egymást tisztelő szakmai közösség a közönség számára közel hozza a meseműveltség kincseit. Mesebeli szellemi, lelki és kulturális örökségünk egyik jeles példája Mátyás királyunk alakja, aki csalafinta, igazságos és kalandos események hőse lett meséinkben. Hozzá alakítottak vagy alkottak meséket, melyek szerint nyitott szemmel és szívvel járt a nép között, ahogy napjaink mesemondói is. A Mátyás-történeteket – legyen az monda vagy mese – ma is játsszuk, meséljük, éljük. Az idei konferencia témája a mese sokszínűsége – a bábos, a drámapedagógus és a történetmesélő mesemondónk szemével. Konferenciánk segítői az Ipolyi Arnold mesemondó verseny mesemondói. A konferencia második napja módszertani nap, élményműhely és közösségi tapasztalat elhivatott kollégák számára. Kérjük az intézmények, kis- és nagy közösségek vezetőit, a családokat, hallgassanak, mondjanak, olvassanak, játsszanak népmesét! A Magyar Népmese Napja szokásos programok, események A népmese napja immár határokon átívelő mozgalom.
Dátum: 2017. szeptember 28. A Magyar Olvasótársaság kezdeményezésére 2005 óta Benedek Elek születése napján ünnepeljük a Magyar Népmese Napját. Célja nemzeti értékeink megőrzése, továbbadása az utókor számára. Pedagógusként fontos feladatunk a hagyományok átörökítése, erre a mese az egyik legalkalmasabb eszköz. Óvodában és iskolában is foglalkozhatunk velük, számos módon feldolgozhatjuk, beszélgethetünk róla. 1859. szeptember 30., a Kovászna megyei Kisbaconban megszületett Benedek Elek, a nagy magyar mesemondó. Már igen korán kiderült, hogy érdeklődik az irodalom iránt, így az érettségi után a budapesti egyetem bölcsészkarán tanult tovább magyar-német szakon. Egyetemi évei alatt megjelentek versei az Üstökösben, de ő az újságírás felé kacsingatott. 1882-ben megjelent első ballada-és népmese-gyűjtése a Magyar Népköltési Gyűjtemény harmadik részeként (Székelyföldi Gyűjtés). Nem sokkal később megjelent a Magyar mese és mondavilág című műve, mely öt kötetben foglalja össze nemzetünk meséit.
Mindamellett, hogy a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője volt, ő az első író, aki ennek ügyét a magyar művelődéspolitika fontos kérdésének tartotta. A mese eszköze a világ, a társadalom és az anyanyelv megismerésének. Tehát a népmeséknek, a szórakoztatáson kívül lélektani jelentősége is van. Minden mese az életünkről szól, a mi utunkról, személyiségfejlődésünkről. A gyermekek a feszültséget, szorongást, félelmet eleinte nem tudják kezelni. Fejletlenségük még nem teszi lehetővé, hogy uralkodni tudjanak érzelmeiken. Azonban a mesék irányt adhatnak ebben. Forrásai lehetnek azon folyamatoknak, amely során megélik és megtanulják belső világuk irányítását. A történetek bemutatnak egy igazságos világot: a jó elnyeri jutalmát, tehát a küzdelem nem volt hiábavaló. A fejlődéshez fontos, hogy a gyermek képzeletben megküzdjön a gonosszal és legyőzze. A könyvtá található Gyermekirodalmi ajánlóban lehetőség van a válogatott magyar nyelvű gyermekirodalomból kiszűrni a népmeséket. Igyekeztünk könnyebbé tenni az irodalom kiválasztását a feltöltött borítóképekkel, az ajánlott életkor meghatározásával és egy rövid leírással.