2021. aug 23. 7:55 Nemecsek szerepében: Anthony Kemp / Fotó: Youtube Miért angol gyerekek játszották a főszerepeket A Pál utcai fiúkban? Mi lett később a Nemecseket alakító angol gyerekszínészből? Nyolc pontban az 1969-ben bemutatott kultikus filmről, melynek rendezője, Fábri Zoltán ezen a napon, augusztus 23-án halt meg 1994-ban. 1. Molnár Ferenc A Pál utcai fiúkat megrendelésre írta a Tanulók Lapjának. A regényt egy kávéház asztalánál vetette papírra, méghozzá napközben, pedig általában éjjel alkotott. "A körúti művészkávéház karzatán írtam délutánonként az egyes folytatásokat. Szerettem a karzaton dolgozni a nagy csend miatt, mert a szokásos kávéházi zsibongáson és a szünet nélküli katonazenekaron kívül semmi sem zavart meg a munkában. Szóval ezen a nyugodt helyen álmodtam vissza a gyerekkoromat, mikor még a Lónyay utca református gimnáziumába jártam, és valóban megvolt a grund a Pál utcában. Bár a regény fantáziám szüleménye, a figurái azonban éltek" – emlékezett később. ( Ez is érdekelheti: Az István, a király legendás rockoperája, a melynek sikere még a készítőket is meglepte. )
(1934) Columbia Pictures | Dráma | 6. 8 IMDb A film tartalma A Pál utcai fiúk (1934) 74 perc hosszú, 10/6. 8 értékelésű Dráma film, Frankie Darro főszereplésével, Feri Ats szerepében a filmet rendezte Ferenc Molnár, az oldalunkon megtalálhatod a film szereplőit, előzeteseit, posztereit és letölthetsz nagy felbontású háttérképeket és leírhatod saját véleményedet a filmről. A Pál utcai fiúk amerikai feldolgozása: szokatlanul érzékeny bemutatása a gyermekkor fájdalmainak és a háborúskodás értelmetlenségének. Frank Borzage, aki Hollywood egyik első és legeltökéltebb antifasisztája, pályája során mindvégig a háború és az erőszak ellen foglalt állást. Miközben belülről, a résztvevők szemén keresztül mutatja be két iskolai fiúcsapat valóságos harcát a megmaradt egyetlen játszóhelyért, a grundért, általános érvényű mondandót is megfogalmaz a szülőhelyhez való ragaszkodásról, a barátság, a hűség és a tolerancia fontosságáról. Szimbólumokkal és metaforákkal telezsúfolt alkotása ifjúsági film, mégis több annál.
Molnár Ferenc 1907-ben megjelent ifjúsági regényét harmincnál is több nyelvre fordították le, több helyen is kötelező olvasmánnyá vált. Eddig öt alkalommal filmesítették meg, először 1917-ben, majd 1924-ben, készült belőle hollywoodi (Frank Borzage: No Greater Glory, 1934) és olasz verzió is, de mindmáig Fábri Zoltán 1969-es adaptációja számít etalonnak. A megfilmesítési jogokkal Bohém Endre amerikai koproducer rendelkezett, az ő kérésére játszották a gyerekszereplőket angol fiatalok, akiket egy londoni színészképző iskolából válogattak ki. Bohém szerette volna megváltoztatni a történet befejezését, nála Nemecsek nem halt volna meg, de Fábri regényhű adaptációban gondolkodott, és végül az ő akarata érvényesült. A Pál utcai fiúk akár kakukktojásnak is tűnhetne a rendező életművében, de valójában könnyedén beilleszthető legjelentősebb művei közé, amelyek a Hannibál tanár úr -tól Az ötödik pecsét -ig egyaránt a kisemberek, a gyengék kálváriájáról szólnak, és arról, hogy a hatalmasokkal szembeni konfliktusokból ki lehet ép gerinccel, erkölcsileg győztesen kerülni.
színes magyar-amerikai játékfilm, 1968, rendező: Fábri Zoltán író: Molnár Ferenc, forgatókönyvíró: Fábri Zoltán, Bohém Endre, operatőr: Illés György, főszereplők: Anthony Kemp, William Burleigh, Törőcsik Mari, Paál László, Pécsi Sándor, John Moulder Brown, 120 perc, felújítás: 4K restaurált A film adatlapja a Filmkeresőn A teljes film elérhető itt (a Videotóriumon csak oktatási intézmények számára): Miről szól? A századelőn járunk, a budapesti VIII. kerületben két kisdiák csapat vetélkedik egymással. A Pál utcai grundon játszó gyerekek tudomást szereznek róla, hogy a fűvészkertben bandázó vörösingesek, élükön Áts Ferivel (Julian Holdway), támadásra készülnek ellenük. Bokát (William Burleigh) választják vezérnek, mindenki tiszti rangot kap, egyedül a vézna Nemecsek Ernő (Anthony Kemp) marad közlegény, akit ráadásul később igaztalanul árulással vádolnak. Hűségét bizonyítandó, a kisfiú egy később végzetesnek bizonyuló partizánakcióra indul, majd elérkezik a nagy csata napja is. Mitől különleges?
(é. n. Kézirat, MNFA Könyvtára. ) 10., 20. p. Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára. ) 88. p. Csonka Mária: Visszafelé pergetett film. In: Vörös Film, 1919. Bp. 1959. 16. p. Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. 1961. 48, 353. p. Nemeskürty István: A magyar film története (1912-1963). 1965. 46. p. Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1896-1918. 1966. 333. p. Gaál Éva: A magyar film kulturális szférája 1896-1919 között. 1975. ) 53. p. Kőháti Zsolt: Tovamozduló ember tovamozduló világban. 1996. Magyar Filmintézet, 105. p. Szepes Mária: Emberek és jelmezek. 1998. 50. p. Tartalom "A Pál-utcai fiúk, akinek vezérük Boka, ennek hadsegéde pedig Nemecsek, ellenségei a vörös ingeseknek, akik orvtámadásaikkal mindenütt csak ellenszenvet keltenek. A Pál-utcai fiúk sokkal nemesebb eszközökkel dolgoznak, most is elpusztíthatnák a vörös ingesek lapdáit, de ehelyett egy cédulát hagynak azzal, hogy "itt voltak a Pál-utcai fiúk". Kilesik a cédula hatását és eközben Nemecseknek a pálmaház jéghideg medencéjébe kell elbújnia.
4/4 A kérdező kommentje: Tegnap felaldoztam a delutanom, hogy kulcsszavak alapjan keressem (emlekeztem reszletekre is, azokat is beirtam), de semmit nem talaltam. Lehet, hogy le lett torolve😅 Kapcsolódó kérdések:
(Pesti Napló, 1917. december 15) "Molnár Ferenc diákregénye filmen akkora sikert aratott. hogy az Uránia Színház harmadik héten is műsorán tartja. Az U hajók, előre! című páratlanul álló tengerész film mellett tehát hétfőtől kezdve a Pál-utcai fiúk című darab is újra látható az Urániában. " (Budapesti Hírlap, 1917. december 30. )