Az idegtudományi és kötődéselméleti kutatások eredményeinek felhasználásával tanulmányozta és dolgozta ki a traumatikus stressz kezelésének lehetőségeit. Olyan terápiás módszerekkel és eszközökkel dolgozik, melyek a traumatizált személyekkel folytatott munka során hatékonynak bizonyultak, mint az EMDR (szemmozgásokkal történő deszenzitizálás és újrafeldolgozás), a jóga, valamint az utóbbi években a neurofeedback (agyműködés optimalizálása az agyhullámok monitorozásán és azok kognitív befolyásolásán keresztül). Van der Kolk volt az első kutató, aki az SSRI-ok (szelektív szerotonin visszavétel-gátlók, depresszió és szorongás kezelésére irányuló gyógyszercsoport) hatását vizsgálta a PTSD-vel diagnosztizált betegek körében. Tagja volt az első kutatócsoportnak, mely neurológiai képalkotó eljárással vizsgálta a trauma agyi folyamatokra gyakorolt hatását. Másik kimagasló eredménye, hogy elsőként kutatta a borderline személyiségzavar, a szándékos önsértés, valamint a kora gyermekkori trauma és elhanyagolás kapcsolatát, melyet mára már ismert jelenségként kezelünk.
Az egyik dolog, amit figyelembe kell venni, csak azt kell tennie, ami kényelmessé teszi. Tudja, hogy rendben van, ha nem "rendben". Ha inkább egy-egy-egyről beszélget, nem pedig csoportos környezetben, az egyéni tanácsadás nagyon hasznos lehet. Függetlenül attól, hogy helyi mentálhigiénés szolgáltatót vagy online tanácsadói szolgáltatást kíván igénybe venni, döntő jelentőségű a lépés a tanácsadás megkezdése érdekében. Azok számára, akik szeretnének egy-egy tanácsadást, de idő és pénzügyi korlátok vannak, az online tanácsadás hatékony megoldás. Az online tanácsadásnak köszönhetően nincs szükség ülésre a forgalomban vagy a napja idejéből az időbeosztáshoz. A BetterHelphez otthona kényelméből és magánéletéből (vagy bárhol, ahol van internetkapcsolat) hozzáférhet. Olvassa el az alábbiakban néhány, a BetterHelp tanácsadókról szóló áttekintést, hasonló problémákkal küzdő emberek részéről. Tanácsadói vélemények "Debbi szó szerint kihúzott engem a fekete lyukból, amelybe a PTSD behatolt. Alig néhány hónapon belül nagy előrelépést tettem a szorongás megértésében, kezelésében és csökkentésében!
Ezek úgy működnek, akár egy orvos agya: a már meglévő orvosi tudásbázisokat egy helyen gyűjtik össze, miközben felhasználóik számának, illetve ebből keletkező "tapasztalataik" növekedésével egyre pontosabb diagnózist képesek nyújtani. Ezek olyannyira reménykeltő technológiák, hogy a jövőben a háziorvosi látogatások nulladik lépcsőjeként szolgálhatnak – kiszűrhetik ugyanis az egyszerű, akár otthon is kezelhető panaszokat mutatókat, így időt és energiát takaríthatnak meg a háziorvosoknak. Dr. Algoritmus kéri a következőt Nem csupán a betegek helyzetét, hanem az orvosok munkáját is jelentősen megkönnyítheti a mesterséges intelligencia. A neves amerikai Massachusetts Institute of Technology (MIT – Massachusettsi Műszaki Egyetem) egyik kutatócsoportja olyan okos algoritmussal felszerelt robotot épített, amelyik a szülőszobában segíti az orvosokat és a nővéreket, elsősorban szervezési és adminisztratív feladatok (például a műtétek ütemezésének) elvégzésével. [3] Ez csak egy példa, viszont számos esetben láthatjuk, hogy az algoritmusok mennyire hatékonyak lehetnek a betegutak menedzselésében, az egészségügyi személyzet adminisztratív teendőinek automatizálásában és a hatékony időgazdálkodásban.
Az agorafóbiák közé tartozik a közlekedési fóbia, mikor a beteg nem mer tömegközlekedési eszközöket használni, inkább családtagjaira támaszkodik, azokkal "viteti magát", de nem száll buszra, villamosra, vonatra, metróra, hajóra, repülőgépre. Kezdetben gyakran csak az egyik járműféle vált ki már előre félelmet (előrevételezett szorongás) és elkerülő magatartást, de kezelés nélkül, előbb-utóbb a többi közlekedési eszközre is kiterjed a szorongás, mely szinte megbénítja az ember önálló életvitelét (munkába, boltba, stb. menetel). Az agorafóbia 3. alcsoportja a klausztrofóbia, a bezártságtól való félelem. Az ettől szenvedő Betegek nem szállnak liftbe, kerülik a bezárt ajtajú, szűk helyiségeket. Pl. otthon, használatközben is nyitva tartják a WC, fürdőszoba, hálószoba ajtaját. Az agorafóbiák közé sorolható még az akrofóbia (magasságtól való félelem), repülési fóbia, gefirofóbia (hidakon való átmeneti átkelési képtelenség) is. Alkoholizmus kérdőív (19) Bevezető gondolatok Az alkoholbetegség, illetve a túlzott mértékű alkoholfogyasztás, napjaink egyik legnagyobb népegészségügyi problémája.
Az Athéni Inszomnia Skála alapos, részletekbe hatoló kiértékelése szakember feladata. Azonban értelemszerűen: minél alacsonyabb pontértékeket kap a kitöltés után, annál enyhébb lehet az alvászavara... Jó esetben nincs is! Beck Depresszió Kérdőív (9) A Beck Depresszió Kérdőív a pszichiátriai szakirodalomban az egyik leggyakrabban használt depresszió önértékelő kérdőív a depresszió súlyosságának megállapítására és követésére. Rendszeres, visszatérő kitöltésével jól követhető a hangulat változása, így hasznos eszköze a depresszió pszichoterápiás és gyógyszeres kezelése hatékonyságának nyomonkövetésének. Depresszió (leegyszerűsítve): mentális zavar, amikor a beteg elveszti az örömre való képességét, a motivációit, indokolatlanul bűntudatot érez egy csomó dolog miatt, a nap nagy részében rossz a hangulata, akár gondolhat öngyilkosságra is. A Beck Depresszió Kérdőív a depresszió ( major depresszió, klinikai depresszió) szakszerű diagnózisának felállítására önmagában nem alkalmas! Nem diagnosztikai célzattal készült.
Kate Broderick, az Inovio egyik kutatásfejlesztési alelnöke azt mondta, a cég lelkesen várta, hogy a koronavírus genomszekvenciáját feltegyék az internetre. [14] Amikor a kínai hatóságok január 10-én ezt megtették, az Inovio kutatói azonnal betáplálták a szekvenciát programjukba, és az algoritmus három órán belül kidobott egy teljesen megtervezett és optimalizált, DNS-alapú vakcinajelöltet, amely 83 napon belül már a klinikai tesztelés fázisába került. De nemcsak ők, hanem valamennyi koronavírus elleni védőoltást fejlesztő gyógyszergyár bevetette az okos algoritmusokat a küzdelemben. Ez csak néhány példa a mesterséges intelligencia jelenlegi, egészségügyi alkalmazására, viszont a következő néhány évben ez a lista egészen biztosan exponenciálisan bővülni fog. Betegként, orvosként, gyógyszerkutatóként, kórházak fenntartóiként és egészségügyi rendszerek tervezőiként pedig az algoritmusok minden korlátja ellenére csak örülhetünk a technológia efféle, rohamos fejlődésének. Hivatkozások [1] " Egy magyar férfi állítja, az Apple Watch mentette meg az életét ",, Letöltés: 2020.