A két, négy pilonos, jón faloszlopokkal és kővázákkal díszített díszkapu és a háborúban elpusztult melegház is valószínűleg ennek a klasszicista jegyeket hordó átépítésnek az eredménye. A díszkerítés rácsa a 19. század második felében készült munka. A kastélyhoz egykor északról több hektáros angolpark is tartozott, melyet Forgách József létesített a 19. század elején. Forgách-kastély Kubinyi Ferenc Múzeum Szécsény - Napok - ünnep, szabadság, fesztivál. A parkban több ezer növényfaj mellett fácános-kert, dísz-fasor, aranyhalas tó, műbarlang és rom, vízesés, kilátó volt összekötve hangulatos ösvényekkel, sétányokkal. A középkori város illetve végvár észak-nyugati sarkán álló védműből ekkor alakítanak ki romantikus kerti lakot. Földszinti, dór oszlopokkal és szegmens ívű falfülkékkel tagolt kupolás terme megkapó hangulatú, klasszicista centrális tér. Az egyre zsugorodó birtokot és a kastélyt Pulszky Ferenc veszi meg 1846-ban. Az 1848-as közszereplése miatt halálraítélt Pulszkytól a császári kincstár e birtokát is elkobozza, s csak igen sokára, alaposan lepusztulva kapja vissza.
Az avarok eredete - más egykori nagy sztyeppei népekéhez hasonlóan - a múlt homályába vész. Az archeogenetika új perspektívát nyitott az eredetkutatásban ( a kép illusztráció) Forrás: Pinterest Szécsényi-Nagy Anna, a tanulmány másik első szerzője hozzátette: "A domináns kelet-ázsiai genetikai örökség megtalálható a Duna-Tisza közi központi avar települési terület több temetőjében is". Az elsődleges települési régión kívül azonban nagy eltérést tapasztaltak a kutatók az egyének közötti keveredés mértékében, különösen a dél-dunántúli Kölked lelőhelyen. Ez arra utal, hogy egy bevándorló avar elit a heterogén helyi elit segítségével irányította a sokszínű lakosságot. A korai Avar Kaganátus területe és a Kárpát-medence vizsgált helyszínei. A sárga, narancs és zöld körök a különböző Y-haplotípusokat jelzik. A 7. századi Kunbátony csoport piros, a 7-8. századi kiegészítő helyszínek fekete pöttyel vannak jelölve. Horváth Sándor: Határtalan nők (Nyitott Könyvműhely, 2008) - antikvarium.hu. Forrás: "Ezek az izgalmas eredmények rámutatnak arra, hogy mekkora potenciál rejlik a genetikusok, régészek, történészek és antropológusok példátlan együttműködésében a népvándorlás korának kutatásában" - hangsúlyozta Vida Tivadar, az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének igazgatója, a kutatás magyarországi kezdeményezője és vezetője.
Határozott adatokat kaptak a DNS-elemzésből A Kr. 560-as években létrehozott Avar Kaganátus központja a Kárpát-medencében volt. A tudományos viták ellenére eredeti hazájuk és származásuk máig tisztázatlan maradt. A történeti források elsősorban ellenségeiktől, a bizánciaktól származnak, akik az avarok hirtelen európai megjelenése után e félelmetes harcosok eredetén tűnődtek. Szalagfonattal és állatornamentikával díszített korongfibula az avar korból Forrás: Áment Gellért/Áment Gellért A történészek ez idáig azon töprengtek, hogy az avarok vándorlása egy jól szervezett népmozgás volt-e, vagy pedig türkök elől menekülő "szökevények" csoportja telepedett-e le a Kárpát-medencében. Szécsényi nyitott csoport akademia. A régészeti kutatások már korábban rámutattak számos párhuzamra a Kárpát-medence és az eurázsiai nomád leletek (fegyverek, edények, lószerszámzat) között. Például a Kárpát-medencét és Mongólia területét összeköti egy közös hatalmi szimbólum, a nemesfémből készült, lunula alakú mellkasdíszek használata. Lovával együtt eltemetett avar harcos ( a kép illusztráció) Forrás: Wikimedia Commons Az is ismert, hogy a kengyelt az avarok terjesztették el tömegesen Európában.
A korábbi korszakokkal szemben a bronzkori embertani és archeogenetikai vizsgálatokat megnehezíti a hamvasztásos temetkezési rítus széles körű elterjedése is, mert ennek köszönhetően kevesebb felhasználható minta maradt fent ebből az időszakból. A mai Magyarország bronzkorával egykorú európai "populációgenetikai események" Brandt et al. 2014, Fig. nyomán. Szécsény nyitott csoport. Az eddig bizonyított európai migrációk biztosan hatással voltak a Kárpát-medence történetére is. A bronzkor derekán széles körben elterjedt bronz eszközök, ékszerek és fegyverek nyersanyagának beszerzése és a kész tárgyak cserekereskedelme minden bizonnyal felerősítette a mobilitást. Eddig a régészeti leletek mellett az embertani elemzések, valamint az eltemetettek születési helyének meghatározását segítő (stroncium és oxigén) izotópos vizsgálatok segítségével lehetett megkísérelni a feltételezett vándorlások bizonyítását. Ilyenre találunk példát a sárrétudvari kurgán esetében, ahol a kurgánban található számos maradvány nem a környékben született és nevelkedett emberektől származik, vagy a harang alakú edények kultúrájának megjelenése esetében, ahol szintén számottevő migráció érhető tetten (távolabbi példaként ld.