Gravitációs erő A gravitációs erő a testeket a Föld középpontja felé húzza. ( ezt az irány nevezzük függőleges iránynak) Jele: Ábrázolása: A gravitációs erő támadáspontja a test középpontjában van. Súlyerő Azt az erő, amivel a test nyomja az alátámasztást, vagy húzza a felfüggesztést, súlyerőnek nevezzük. Tehát ezt az erőt a test fejti ki az alátámasztásra, vagy a felfüggesztésre. Jele: (vagy G betűvel is szokták jelölni) A súlyerő támadáspontja a test és az alátámasztás vagy felfüggesztés érintkezési pontjában van. Mennyire erős a gravitáció a Marson? | Constant Reader. Súly és tömeg kapcsolata A nyugalomban lévő test súlya és a ráható gravitációs erő nagysága megegyezik. A Földön 1 kg tömegű test súlya kerekítve 10 N. Tehát egy 65 kg tömegű ember súlya (kerekítve) 650 N. Illetve egy 400 N súlyú ember tömege 40 kg. Tömeg és súly átváltása teszt: Tartóerő Az alátámasztás, vagy a felfüggesztés fejti ki a testre. A tartóerő támadáspontja a test és az alátámasztás vagy felfüggesztés érintkezési pontjában van. Nyugalmi helyzet Ha a test nyugalomban van, akkor a testre ható gravitációs erő és a tartóerő nagysága megegyezik.
[4] A Föld teljes gravitációs erőtere jó közelítéssel gömbszimmetrikus, de egy szobányi térrészben párhuzamos erővonalakkal leírható homogén erőtérnek is tekinthetjük Problémák a Newton-féle elmélettel [ szerkesztés] Newton leírása a gravitációról elegendően pontos a legtöbb gyakorlati esetben, és ezért széles körben használják. Az eltérés kicsi, ha a dimenzió nélküli mennyiségek, φ / c 2 és (v/c) 2 jóval kisebbek mint 1, ahol a φ a gravitációs potenciál, a v, a tárgy sebessége, c, a fény sebessége. Erő munkája (általános iskolai szinten) | netfizika.hu. [5] Például, a Newton-féle gravitációs törvény elegendően pontos leírást ad a Föld/Nap rendszerről: ahol r orbit a Nap körül keringő Föld keringési sugara. Azokban az esetekben, amikor a dimenzió nélküli paraméterek nagyok, az általános relativitáselmélet írja le jobban a rendszert. Kis gravitációs erők és sebességek esetében az általános relativitáselmélet a Newton-féle gravitációs törvényre egyszerűsödik le, ezért azt szokták mondani, hogy a Newton-féle törvény az általános relativitáselmélet kis gravitációkra érvényes határesete.
(Ez a "szabálykönyv" talán kissé szokatlan, hogy 3-féle külön szabály van. Majd később, amikor már birtokában leszünk olyan fogalmaknak, mint a vektrokok skaláris szorzása, szinusz- és koszinuszfüggvény, akkor majd lesz egy "egységes" precíz definíció, amiből gyönyörűen kiadódik ezen 3 eset mindegyike, és minden más, ennél bonyolultabb eset is. ) Nézzünk ezekre a speciális esetekre példákat! 1. Az $F$ erő és az $s$ elmozdulás párhuzamosak és azonos irányúak Ilyen például, amikor egy kavicsot kezdősebesség nélkül elejtünk, és a nehézségi erő hatására lefelé zuhan. A rá ható $m\cdot g$ nehézségi erő iránya függőlegesen lefelé mutat, és a kavics $s$ elmozdulása ezzel azonos irányú. Ilyenkor a munkavégzés pozitív, ami azt jelenti, hogy a nehézségi erő a munkavégzése révén energiát ad a kavicsnak, emiatt a kavics sebessége a zuhanás során egyre növekszik. Másik példa, amikor egy asztalon állandó vízszintes erővel elkezdünk tolni egy nyugvó játékautót. Ilyenkor a tolóerő és a játékautó elmozdulása azonos irányú, ezért a munkavégzés pozitív; a tolóerőnk révén energiát adunk a játékautónak, ami a játékautó mozgási energiája formájában fog megjelenni; a játékautó egyre nagyobb sebességre gyorsul fel.
Ezzel szemben a test súlya a testnek a környezetére gyakorolt hatása, és nagysága változhat a körülményekkel. Jól látható, hogy ez a hétköznapi életben gyakran összekevert két erőhatás mennyire különbözik egymástól. Bizonyos esetekben azonban találhatunk kapcsolatot a nehézségi erő nagysága és a súly nagysága között. Ha egy vízszintes asztallapra leteszünk egy vázát, akkor ott az egyensúlyban van. A vázára ható nehézségi erőt asztal nyomóereje ellensúlyozza, tehát a két erő egyenlő nagyságú. Az asztal nyomóereje viszont erő-ellenerő kapcsolatban van a váza súlyával, tehát ez a két erő is egyenlő nagyságú. Megállapíthatjuk tehát, hogy egyensúlyban a vázára ható nehézségi erő nagysága egyenlő a váza súlyával. Ez az alapja annak, hogy a két fogalom időnként - nem túl szerencsésen - összekeveredik a szóhasználatban. Súlytalanság Ha egy test az alátámasztását nem nyomja és a felfüggesztését nem húzza, akkor a súlytalanság állapotában van. A szabadon eső testek súlytalanok, mert nincsenek sem alátámasztva, sem felfüggesztve.
tippek A bevezető fizikában, amikor a gravitációs problémák felkérésére kérték fel magukat, beleértve a szabad esést is, figyelmen kívül kell hagyniuk a légállóság hatásait. A gyakorlatban ezek a hatások számottevõek, mivel megtudhatja, ha mérnöki vagy hasonló szakterületet folytat.
Az erő munkája alatt általános (általános esetben) egy bonyolult dolgot értünk. De most nekünk első körben elég a legegyszerűbb esetekben definiálni, hogy mit értünk erő munkája alatt. Az egyszerűség jegyében csak olyan esetekkel foglalkozunk, amikor a testre ható erő a folyamat során mindvégig állandó nagyságú és állandó irányú. Ilyen például a nehézségi erő, ha a test függőlegesen nem sokat mozdul el. Vagy amikor egy szánkót húzunk egyenletes nagyságú és állandó irányú erővel. Vagy amikor egy autó szélcsendes időben állandó sebességgel halad, akkor a rá ható légellenállási erő mindvégig állandó.