Az Ecce Homo története, hasonlóan a Krisztus Pilátus előtt című alkotáshoz, zárt térben zajlik. Ez megkönnyíti a tömeg kiegyensúlyozott elrendezését. A festő a hetvenhárom, közel életnagyságú szereplő mindegyikét önálló karakterként, az emberi érzelmek, indulatok gazdag tárházát megmutatva ábrázolta. A festmény 1895-1896-ban készült el, 3 vázlat, 15 tanulmány és 40 ceruzarajz után. Budapesten mutatták be először, a Millenniumi kiállítás területén, önálló pavilonban. A tárlat több százezer látogatót vonzott. A hazai siker után Kádár Gábor külföldön, az egykori sikeres kiállítások helyszínén mutatta be a festményt, 1914-ben szerepelt a budapesti emlékkiállításon is. A művet 1917-ben Déri Frigyes vásárolta meg. 1930 óta a Déri Múzeum Ecce Homo, ma Munkácsy Termében látható. Munkácsytól Kádár Gábor grafikus-nyomdász vette meg, aki később egy angol-magyar konzorciumnak adta el. Déri Frigyes 1917. április 14-én vásárolta meg Ernst Lajos műkereskedő közreműködésével, majd a festmény jelentős művelődéstörténeti értékű hagyatékának részeként a Déri Múzeum gyűjteményébe került.
Nagy megtiszteltetésnek tartom és örömmel tölt el, hogy Munkácsy Mihály művészetét most az Ecce homo 21. századi kiadásával ünnepelhetjük. " (Dr. Harsányi Zsolt)
"Munkácsy élete, a szomorú árvaságtól a sanyarú inaséveken keresztül a huszonhat éves korára elért világhírig szinte kikövetelte a regényes feldolgozást. " Ismét megjelent az Ecce Homo, Harsányi Zsolt Munkácsy Mihályról írt életrajzi regénye. Munkácsy Mihály élete egy különösen izgalmas és érdekes regényhez hasonlítható, hiszen ki ne hatódna meg a szegény asztalosinas történetén, aki 26 éves korára nevet, rangot szerzett Párizsban, és tehetségét az egész világon elismerték. Munkácsy legnagyobb sikerei, világhíre idején is megmaradt magyarnak, így illő, hogy most a haza is ismét magasba emelje a festő nevét. Közel hetven év után ismét kezünkbe vehetjük szüleink, nagyszüleink sokat emlegetett, legendás Munkácsy-regényét, Harsányi Zsol t Ecce homó ját. Egy régi könyv új kiadása, ami azonban mégis az újdonság erejével hat. Képek, fotók teszik élményszerűbbé az egyébként is élvezetesen megírt regény olvasását. Az 1887. január 27-én született Harsányi Zsolt regénye 1934 és 1943 között négy kiadást is megélt, utána azonban nem jelenhetett meg egészen 2010-ig, míg Munkácsy Alapítvány és annak elnöke, Pákh Imre meg nem kereste az ötlettel az Alexandra Kiadót.
Egy zseni kalandjai – 6 történet, amiért látni kell Zichy Mihály szülőházát Öntörvényű tehetség, aki ellenszegült a szülői akaratnak; Szajna-parti művész, akinek Tbilisziben utca viseli nevét; egy remek humorérzékkel megáldott világpolgár, akinek képei a moszkvai Tretyakov... Keleti mese: buja és tartózkodó Életmód-reform és képzőművészet? Első pillantásra meredeknek tűnhet az összekapcsolás, de csak addig, amíg nem láttuk a Műcsarnok "Rejtett életek" című kiállítását. A válogatás a... A nő, aki nagyregény volt – Frida Kahlo "Régen azt hittem, én vagyok a legfurcsább ember a földön, de aztán arra gondoltam, hogy csak létezik valaki más is, aki hasonlóan különcnek és...