Aztán elválasztották tőlünk, de mégsem veszett el, mert maradt még néhány magyar ember, akik keblükhöz ölelik, s lankadatlan őrzik Árpád örökségét…
Az első világháború idején, 1914 -ben az osztrák–magyar csapatok súlyos harcokat vívtak a hágónál az orosz cári csapatokkal. A második világháború idején szintén súlyos harcok voltak a hágó környékén (az Árpád-vonal völgyzáraihoz tartozó erődítmények ma is láthatóak). 1980 -tól az országút elkerüli a Vereckei-hágót. Emlékhelyei [ szerkesztés] A hágón a valóban lenyűgöző természeti szépségen kívül kevés a látnivaló. Vereckei-hágó - Időkép Képtár. Az 1896 -ban, a millennium évében állított honfoglalási emlékmű a csehszlovák korszakot ( 1920 – 1939) még átvészelte. Az 1940-es évek második felében azonban a rajta elhelyezett emléktáblákat leverték, majd az 1950-es évek közepén az egész emlékművet szétbontották. A felső részét alkotó obeliszket később a közeli Tuholka faluban a községháza előtt állították fel mint szovjet hősi emlékmű. Az obeliszket a 2010-es években Magyarországra szállították és az Ópusztaszeri Emlékparkban helyezték el, ahol az újjáépített emlékművet 2015-ben avatták fel. [1] A hágón több ukrán emlékmű is található.
A Vereckei-hágón álló emlékmű A Vereckei-hágó fogalom a magyar történelemben. Az Ukrajnában, Kárpátalján található hágó ma az Északkeleti-Kárpátok egyik legjelentősebb átjárója, és az volt a történelemben is. A magyar törzsek többek között itt keltek át a Kárpátokon és foglalták el későbbi hazájukat, a Kárpát-medencét. A későbbiekben többször tört itt ellenség a magyar népre, pl. a 13. században a tatárok vagy az I. világháború idején az orosz cári erők, de súlyos harcok folytak itt a II. világháborúban is. A 18. század elején többször járt erre Rákóczi Ferenc is. A 841 m magasan fekvő hágóra ma rossz minőségű út visz fel, s felérve különféle partizán-emlékművek és a szovjet időket idéző "förmedvények" fogadják az arra járókat. Vereckei-hágó látnivalók fotókkal - Magyarságunk hungarikumunk. Az országúttól távol eső helyen áll egy emlékmű, ahonnan csodás panoráma tárulkozik ki. Ez nem más, mint az évtizedek óta épülő magyar honfoglalási emlékmű, amelyről sokat lehetett hallani a híradásokban. Már állt itt emlékmű 1896-ban is, amelyet a II. világháború után leromboltak.
Szállásunkra visszatérve Munkács történelmi óvárosát keressük fel. Utunkat a Munkács belvárosában található Rákóczi kastélynál, más néven a Fejér háznál kezdjük, amelyben jelenleg a Munkácsi Mihály Művészeti Iskola működik, majd Munkács főterével és környékével ismerkedünk meg. 4. nap Szolyva – Felsőgereben – Gemba-hegy – Sipot-vízesés – Szinevéri-tó Elsőként a Szolyvai emlékparkot látogatjuk meg, ahol megemlékezünk a "malenkij robot" áldozatairól, majd Felsőgerebenben betekintést nyerhetünk az Árpád vonal bunkereinek világába. Később a felhők felé emelkedtünk libegővel a Gemba-hegyre, ahonnan gyönyörködünk a havas hegycsúcsok látványában. Visszafelé felkeressük a gyönyörű Sipot-vízesést, majd a napot a festői szépségű Szinevéri-tónál zárjuk, amely a Szinevéri Nemzeti Park legelbűvölőbb természeti szépségű helyszíne. Vereckei millenniumi emlékmű maradványai. 5. nap Vereckei-hágó – Csetfalva – Szatmárcseke Utolsó nap a Vereckei-hágót keressük fel, ahol a honfoglalási emlékművet ünnepélyesen megkoszorúzzuk, elénekeljük a nemzeti himnuszt, majd gyönyörködünk a bennünket körülölelő hegyek látványában.
A látvány gazdagon kárpótol a több órás döcögésért. A hegyoldalban marhapásztorok hasalnak a fűben, mögöttük a környező hegyek tornyosulnak. A Vereckei-hágó tetején Vereckei-hágó, kilátás a környező hegyekre Viszontagságos utunk végét a hágó tetején lévő félkész szálloda jelzi. Innen már csak pár száz méter, és gyalogosan kell folytatnunk a túrát. Kisvártatva kettéágazik az út. Jobbra az egykori lembergi út folytatása, balra pedig az emlékműhöz vezető meredek emelkedő vezet. Az elágazásnál találunk kisebb ukrán emlékműveket is, elsősorban partizánok és háborúban elesettek előtt tisztelgő kegyhelyeket. A szovjet időszak emlékét egy havasi pásztort mintázó szobor őrzi. A Latorca forrása A meredek ösvény végén végre megpillanthatjuk az 1996-ban, Matl Péter munkácsi szobrász által alkotott, és a sajnálatos ukrán ultranacionalista rombolások miatt 2008-ban újjáépített, a magyar honfoglalás millecentenáriumára állított emlékművet. Vereckei emlékmű Az emlékmű tövében Az alkotás bonyolult, többrétegű szimbólumrendszert foglal magába: a hétágú virágforma az ősi vallásokból vett életfamotívum, a hét ág egyben a hét magyar törzsét, az alsó kő pedig a vérszerződés kelyhét is jelképezi, amelybe a hét vezér a vérét összefogta, s ebből született meg a Magyar Nemzet.