A padlófűtés keverőszelep jellemzői és előnyei: • Kompakt egység, mely gyorsan és egyszerűen szerelhető • Állandó hőmérsékletű kevert vizet biztosít a padlófűtési rendszer számára • Könnyen beállítható vízhőmérséklet tartomány 35°C és 60°C között • Az előremenő vízhőmérséklet-szabályzás pontossága +/-2°C-on belül mozog, még a kazán változó előremenő és visszatérő hőmérséklete mellett is • Nikkelezett kivitel. Bármilyen, akár rozsdamentes acél osztókhoz is alkalmazható • A keverőegység jobbról ill. balról is csatlakoztatható az osztókhoz • Bármilyen 130 mm-es kötéstávolságú 6/4" méretű szivattyúval (nem tartozék) alkalmazható, az osztók tengelytávolsága 210mm. Padlófűtés keverőszelep bekötése fúrt kútra. Nyomásesés diagram: Szivattyús keverőszett: A szelep alacsonyabb vízhőmérsékletet biztosít, mint a radiátoros rendszereké. A keverőszelep a szabályozórendszer szíve, a megfelelő hőmérsékletű vizet, a kazántól érkező forró vízből és a padlófűtés visszatérő vezetékének hűlt vízéből állítja elő. A termosztatikus szabályozót az osztó-gyűjtőhöz csatlakoztatva a padlófűtés előremenő vízhőmérsékletének szabályzására használják.
A cirkulációt itt is valahol középső magasságban lenne célszerű visszakötni a hőcserélőbe, de azt középen nem lehet megcsapolni és cirkulációs csonkkal ellátni. A cirkuláció visszakötésére marad tehát a 3/a. ábra szerint az alsó, hidegvíz csonk. Ez viszont azzal a hátránnyal jár, hogy a cirkulációs hálózatból visszatérő, viszonylag meleg vízzel felfűtjük a hőcserélőn keresztül a tartály alsó részét. Vagyis elképzelhető, hogy a hőcserélő fordítva működik akkor, amikor nincs vízfogyasztás, viszont a cirkulációs szivattyú üzemel. Padlófűtés keverőszelep beállítása- Gépész Holding. Ilyenkor nem a puffertároló vize fűti a belépő hidegvizet, hanem a cirkulációból visszatérő melegvíz fűti fel a tartály alsó részét. Ez pedig a napkollektoros rendszer hatékonyságát csökkenti, hiszen a napkollektoroknak melegebb puffertárolót kell fűteniük. Átfolyós kombipuffer alkalmazása esetén az előbbiekben ismertetett problémát némileg orvosolhatja a 3/b. ábra szerint a melegvíz ágba beépített termosztatikus keverőszelep. Ebben az esetben ugyanis a szelep alkalmazása nem csak azzal az előnnyel jár, hogy egyenletes és alacsonyabb hőmérsékletű víz megy a csapolók felé, hanem a cirkulációs térfogatáram nagyobb része is a keverőszelep hideg ágán fog visszafordulni a melegvíz hálózatba.
Végső soron a cirkulációs vezeték hőveszteségének fedezése miatt a hagyományos hőtermelővel fűtjük fel a puffertároló alsó részét is 40-50°C-ra. 4. ábra A puffertároló hőmérséklet szerinti rétegződésének a megőrzése érdekében alkalmazhatjuk az 5. ábra szerinti megoldásokat, amelyek a puffertárolóba visszatérő fűtővíz hőmérséklet szerinti visszavezetését eredményezik. Az 5/a ábrán a tartályba beépített gravitációs elosztócső látható. Padlófűtés keverőszelep bekötése kombi kazánhoz. Ez a tartályon belül elhelyezett, viszonylag nagy átmérőjű, a palástján különböző magasságokban kiömlő nyílásokkal ellátott, felülről lezárt csővezeték. Az ebbe alul belépő fűtővíz áramlási sebessége a nagy átmérő miatt lelassul, és a visszatérő fűtővíz a gravitáció szabályai szerint a megfelelő magasságú csonkon fog beömleni a tárolóba. A hidegebb, nagyobb fajsúlyú víz alulra, míg a melegebb, könnyebb víz a tartály felsőbb részébe kerül. Az 5/b. ábrán az elosztás a visszatérő ágba elhelyezett motoros váltószeleppel történik, ami a hőmérséklettől függően a tartály alsó, vagy felső részébe engedi be a hőcserélős egységből kilépő fűtővizet.
6. ábra A cikk első alkalommal megjelent a Magyar Installateur 2011/áprilisi számában
Gázüzemű lakásfűtő készülékek Gravitációs központi fűtés
Cirkuláció hagyományos, HMV-tárolós napkollektoros rendszerekben A hagyományos, többnyire két hőcserélős melegvíz-tárolót alkalmazó napkollektoros rendszereknél ügyelni kell arra is, hogy a cirkuláció tárolóba történő visszavezetésével ne zavarjuk meg a tárolón belül kialakult, hőmérséklet szerinti rétegződést. Padlófűtés keverőszelep bekötése autóba. Ezért a cirkulációt sosem szabad a tároló alsó, hidegvíz belépő csonkjába visszavezetni, hanem mindig a tároló felső részén elhelyezett cirkulációs csonkot kell használni erre a célra. Fontos az is, hogy ha a melegvíz elvételnél termosztatikus keverőszelepet is alkalmazunk, akkor a cirkulációt nem csak a tároló felső részébe, hanem a keverőszelep hidegvíz ágába is vissza kell vezetni, mindkét irányba külön-külön visszacsapószelep beépítésével. Így a termosztatikus keverőszelep akkor is tud működni, ha nincs melegvíz-fogyasztás. Ekkor a termosztatikus keverőszelep a hideg bemenetén keresztül döntően a cirkulációból jövő vizet engedi vissza a melegvíz ágba, a tároló felső részéből csak annyi meleg vizet enged hozzákeverni, amennyi a cirkulációs veszteség pótlásához szükséges.
fűtés Abban az esetben, ha nem tudjuk növelni a nyomómagasságot és csökkenteni az ellenállást (a túlságosan nagy átmérőjű csőhálózat rontja a helyiség esztétikai képét) és némely radiátor – leggyakrabban a legkedvezőtlenebb helyzetben lévő – nem fűt, akkor a rendszerbe keringtető-szivattyút kell kapcsolni. A szivattyúval ellátott rendszereket kényszerített keringésű, szivattyús fűtésnek nevezzük. A szivattyú használatakor minden fűtőtest fűteni fog, még az is, amely ugyanolyan magasan vagy alacsonyabban helyezkedik el, mint a kazán. A kazánnál alacsonyabban elhelyezett gravitációs fűtési rendszerek soha nem fűtenének, mivel "negatív" nyomómagasságuk van. A fűtőberendezés minden elemét úgy kell elhelyezni és bekötni, hogy megfelelően és biztonságosan lehessen azokat kezelni, tisztítani, javítani vagy cserélni. Fűtés a víz szivattyús keringtetésével. Minden újonnan beszerelt központifűtési-rendszernek van néhány energiamegtakarító berendezése. A kazánban levő víz legkisebb hőmérséklete kb. 65 °C a kazánban fellépő kondenzáció elkerülése érdekében.