EREDETE Az arab ló a legrégibb kultúrfajták egyike, hatása szinte minden másik kultúrfajtában megmutatkozik. Az arab ló őse az időszámítás előtti korokban Közép-Ázsiából kiindulva elterjedt Mezopotámiában, az ősi Egyiptomban, az Arab félszigeten egészen a Pire-neusokig. A mozgékony, kitartó, szívós, igénytelen lovak a hadászatban is igen nagy jelentőségűnek bizonyultak. A különféle arab törzsek főként lovaiknak köszönhették hadi sikereiket a sivatagban vívott harcukban. Az egyes beduin törzsek különösen kitűntek lovaik kiváló minőségével. A lónemesítést a mohamedán vallás is erősítette, a leghíresebb kancacsaládokat Mohamed kancáira származtatják vissza. Ember a természetben - 2. osztály | Sulinet Tudásbázis. A XVI-XVIII. században Európában is elterjedt az arab ló. Részben a török hódításnak következtében az itt talált lóállományt nemesítették arab ménekkel, a későbbiekben pedig már tudatos expedíciókat szerveztek arab lovak beszerzése céljából. Ez idő tájt alapították a legismertebb arab lovat tenyésztő méneseket (Bábolna (1789), Radautz (1812), Janow Podlawski, Tyerszk), s szerte a világon elterjedt az arab lovak tenyésztése.
&Quot;A Ló Háziasítása – Az Őslovaktól Az Ősök Lováig” - A Magyar Természettudományi Múzeum És A Magyar Turán Alapítvány Közös Kiállítása
Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
«
vissza a Terebess Online nyitólapjára
ló (kínaiul:
ma)
ló a kínai zodiákus hetedik állata. Noha a lovat már a történelem legkorábbi korszakában
háziasították, csak az i. e. 3. század környékétől kezdve használták hátas állatként. Mezőgazdasági munkákhoz sem használták, kizárólag kocsit, szekeret, hintót húzattak
vele. A lótenyésztésben főként Kína északi szomszédjai jeleskedtek, akiktől a
kínaiak lovaikat is vásárolták, illetve a lótartás, lótenyésztés fortélyait tanulták. Paci-Csoda - A lovak csodálatos viláda ^^ - G-Portál. Már az ókorban létezett egy kifejezés, amelyet a legkiválóbb lovakra használtak:
"tízezer mérföldet (vágtató) paripa" (wan li ma). Egy legenda szerint
a legjobb lótenyésztőnek egy bizonyos Po Luo, aki képes volt ilyen csodálatos
lovakat nevelni. A Han-dinasztia idején a Tiensantól és a Pamírtól nyugatra elterülő
Ferghana telivér lovai rendkívül népszerűek voltak Kínában. A kínaiak részben
ezek miatt a lovak miatt terjesztették ki kereskedelmi kapcsolataikat nyugatra.
Paci-Csoda - A Lovak Csodálatos Viláda ^^ - G-PortÁL
kutatása segíti a mongol kutatók a lovak fennmaradásra tett erőfeszítéseit. A Przewalski-ló a háziasított lóhoz képest zömök testfelépítésű és rövid lábai vannak. Általában 1, 3 méter magas és 2, 1 m hosszú, a farok hossza 90 cm. Súlya kb. 350 kg. "A ló háziasítása – Az őslovaktól az ősök lováig” - A Magyar Természettudományi Múzeum és a Magyar Turán Alapítvány közös kiállítása. A szőrzet színe hasonló a házilovak szürkésbarna színváltozatához. A sörény körüli rész(mely felfelé mered) sötétbarna, a horpasz fakóbarna, a hastájék pedig sárgásfehér színű. A Przewalski-ló lábai gyakran halványan csíkozottak. A vadonban a Przewalski-lovak csoportokban élnek, melyek egy domináns ménből, néhány kancából és azok csikóiból á csoport jól elhatárolható területtel rendelkezik, ezen a területen belül a ménes naponta akár 10-15 kilométert is megtesz, eközben az állatok legelnek, isznak, sót nyalnak, alszanak és sárfürdőznek. A kancacsikók és méncsikók egyaránt elhagyják a szülőcsoportot, amikor elérik az ivarérett akran a domináns mén űzi el őket. A kancacsikók általában új ménest keresnek, melyhez csatlakozhatnak, és amelyben ezt követően szaporodhatnak.
Ember A TerméSzetben - 2. OsztáLy | Sulinet TudáSbáZis
A hímeket kannak, a nőstényt kocának, a kicsinyeket malacnak nevezzük.
Húsát, szalonnáját ízletesnek tartották. Valószínűleg az elejtett anyadisznók csíkos malackái szelídültek az emberhez, és később ezeket kezdték tudatosan tenyészteni. Ma már sokféle fajtájuk ismert, a hússertéseket húsukért, a zsírsertéseket zsírjukért tenyésztik. A házisertést az ország egész területén tenyésztik. A legtöbbet azokon a tájakon, ahol kukoricát is termesztenek. A sertés testfelépítése: A házisertés zömök testű állat. Testét fajtájától függően erős szőrzet fedi. Lábai rövidek, vaskosak, ujjait pata védi. A sertés is párosujjú patás állat. Csontváza és gerincoszlopa van: gerinces állat. Mozgékony, hosszú orrával könnyen túrja a talajt. Fogazata eltér a szarvasmarhákétól. Fogazata teljes: metszőfogai, szemfogai és zápfogai vannak. A zápfogak felülete gumós. Velük a gyökér, mag, és mindenféle egyéb táplálék jól megrágható. A sertés mindenevő állat. Emlős, mert kicsinyeit elevenen hozza a világra, és emlőiből táplálja. A sertés évenként 7-12 malacot is ellik. A kismalacok az ellés után pár órával már önállóan mozognak.