A folytatás megjelenése előtt újra kiadták DVD-n A kör t, egy negyedórás kisfilmet tartalmazó extra lemezzel együtt, amely a Körök címet viselte, és A kör és A kör 2 között volt hivatott hidat képezni. Történet [ szerkesztés] A folytatás kb. 6 hónappal az első film után játszódik. Rachel Keller ( Naomi Watts) és fia, Aidan ( David Dorfman) abban a reményben, hogy minden nyomasztó eseményt maguk mögött hagynak, Seattle -ből az oregoni Astoria településére költöznek. Rachel új munkát vállal a Daily Astorian-nél, egy helyi újságnál, Max Rourke ( Simon Baker) irányítása alatt. Nemsokára a városban hírek kezdenek keringeni egy tinédzsergyilkosságról. A körülötte keringő részletek túl ismerősen csengenek Rachel számára, aki nyomozásba fog ezért. Megtalálja Jake holttestét, egy fiatal fiúét, aki megnézte az elátkozott kazettát. A közelben van Jake barátnője, Emily, aki életben van, bár eléggé lesújtóan hatott rá Samara támadása. Rachel ugyanazt a horrorisztikus kifejezést találja meg Jake arcán, mint a többi, előző áldozatén.
Az egyik horrorfilmes alaptétel itt is igaz - minél kevesebb látszik a Gonoszból, annál félelmetesebb hatást kelthet. A Kör 2. -ben a rendező nem fukarkodott (az egyébként remek karakter) Samarára áldozni a celluloidból. Hiába a helyenként nagyszerű képek és a változatos muzsika, a csapongó forgatókönyv sem könnyítette meg derék japán rendezőnk dolgát. Amilyen jól és bizalmat keltően indul a film, úgy csap át később teljesen logikátlan és olykor hatástalan rémisztgetésbe, ámokfutásba. Eközben persze kétségbeesetten próbálja felhívni a néző figyelmét az őt egyre kevésbé érdeklő múltbeli főszálra. Egy valamit érdemes leszögezni. A Kör 2-t, bár az ember óhatatlanul a sokak körében tetszést aratott első részhez hasonlítja az ember (és ebben az összehasonlításban sajnos óriási a különbség), nem szabad elfelejtenünk azt, hogy még így is a 2005-ös amerikai horrordömping egyik legjobb alkotása. Alkoholista olvasóink (a rosszmájúak) kérdezhetik persze, hogy akkor milyen lehet a többi, de bízzunk abban, hogy a kérdést leginkább csak az első rész okozta nagy elvárások indukálják.