SZÉPIRODALOM / Orosz irodalom kategória termékei tartalom: Tolsztoj 1890-ben írta meg egyik legtömörebb elbeszélését, a Kreutzer-szonátát. Az öregedő író ekkor már régóta küszködik a ránehezedő magánnyal, környezete meg nem értésével, s a családi élet reménytelenségét rajzolja meg rendkívül drámai erővel. Úgy érzi, hogy az emberi kapcsolatok megromlása egy házasság keretein belül kizárólag az érzékiség, a testi szenvedély romboló hatására vezethető vissza. Tolsztoj az ember erkölcsi-szellemi tökéletesedésének vágyát, s egy törvényszerűen bekövetkező gyilkosság félelmetes, megrázó erejű rajzát adja a Kreutzer-szonátában. Kreutzer-szonáta · Lev Tolsztoj · Könyv · Moly. A kötet néhány más novellát is tartalmaz. Ár: nincs raktáron, előjegyezhető
Illusztrátor: Szemethy Imre. "Képzeleténél nem ismerek démonibbat, merészebbet, láttatóbbat. Nem az a képzelet ez, mely csillagról csillagra csapong, s elmeséli, milyenek lehetnek a nem létező lények és tájak. Mindez olcsó játék. Itt repül, a földön, a lehetőségek korlátai között. Ihlete a pontosság, varázsa az emberesség. Milliárd és milliárd eshetőség közül mindig kitalálja, hogy valaki az adott helyzetben mit mond, hogy mozog, miként cselekszik. Megálmodja a valóságot, melyet nem lehet másolni, egy új valóságot alkot... " Tolsztoj 1890-ben írta meg egyik legtömörebb elbeszélését, a Kreutzer-szonátát. Az öregedő író ekkor már régóta küszködik a ránehezedő magánnyal, környezete meg nem értésével, s a családi élet reménytelenségét rajzolja meg rendkívül drámai erővel. Lev Nyikolajevics Tolsztoj - Kreutzer-szonáta | Extreme Digital. Úgy érzi, hogy az emberi kapcsolatok megromlása egy házasság keretein belül kizárólag az érzékiség, a testi szenvedély romboló hatására vezethető vissza. Tolsztoj az ember erkölcsi-szellemi tökéletesedésének vágyát, s egy törvényszerűen bekövetkező gyilkosság félelmetes, megrázó erejű rajzát adja a Kreutzer-szonátában.
Dráma, feloldás, dráma, feloldás – a Liszt Ferenc Kamarazenekar legutóbbi hangversenye a Zeneakadémia nagytermében ebben a szerkezetben hangzott el. A bérletsorozat második előadását Beethoven op. 95-ös f-moll vonósnégyes ének vonószenekari átirata nyitotta. A műben a zeneszerző életének személyes drámái tükröződnek: hallásromlásának tragikus súlyosbodása, egy vagy inkább még egy beteljesületlen szerelem, körülötte pedig lángokban állt Európa. Az első konzul immár a császári arany babérkoszorúban tetszelgett: Napóleon ekkor még megállíthatatlannak látszóan haladt a kontinensen át kelet felé, Bécset sem elkerülve. A kvartett ajánlása egy kitűnő csellóművésznek, Nikolaus Zmeskallnak szólt; a második tételben fontos szerepet tölt be a hangszer. A darabból kicsendülő valódi világfájdalom csaknem elviselhetetlen súllyal nehezedik a hallgatóra, amit a vonószenekari feldolgozás még fokoz is. Az együttest karmesterként irányító Mathieu Herzog kiváló muzsikus, korábban a híres Ébène Quartet brácsaművésze volt.
Összefoglaló A helyszín Oroszország, a kulissza egy hosszú vonatút. Végállomás: egy nemesi marsall lelkiismeretének legmélyebb mélysége. Amikor egy kisebb társaság a házastársi hűségről és a szerelem természetéről kezd beszélgetésbe, Pozdnisev váratlan hévvel nyilatkozik a testi szerelem eredendő bűnösségéről, majd meggyónja saját vétkét. Az Athenaeum Kiadó 2021-ben útjára indított Érzelmes klasszikusok sorozatának célja, hogy - a tizenkilencedik és a huszadik század alkotásaival megszólítva a huszonegyedik század olvasóközönségét - korszakokon átívelő párbeszédet teremtsen olyan kérdések mentén, amelyeken az emberiség a kezdetek kezdete óta töpreng.