A ceglédi, Helen Doron gyermekangol tábor, egyik legizgalmasabb rejtélye volt, milyen élményekben lesz részünk, a tápiószelei, Növényi Diverzitás Központban. A gyerekek, rájuk jellemző lelkesedéssel és nyitottsággal érkeztek a "zöld túrára", melyet a tábor korábbi programjain már, sokoldalúságról is, megismert Rédei-Pomázi Péter vezetett, tökéletesen idomulva a gyermeki gondolkodásmódhoz. A NÖDIK látogatóközpontjához vezető, gyönyörű fasorral szegélyezett út már előrevetítette, hogy egy másik világba érkezünk, ahol a főszerep a növényeké. A látványt, az illatokkal telített levegő tette még drámaibbá, még ezen a fülledt, nyári napon is. Péter elsőként az intézet nevében szereplő diverzitás szót tette, gyermekek számára is érthetővé, rávilágítva azzal, hogy a különbözőség az ő is csoportjukban is jelen van, éppen ettől jó, hiszen mennyire unalmas lenne, ha mindannyian egyformák lennénk. Elgondolkodtató, hogy mennyire nem tartjuk szem előtt ezt a mélyre ható igazságot mindennapjainkban és fontos, hogy ez a téma minél többször szóba kerüljön, akár a bennünket körülvevő növényvilág érdekességein keresztül is.
A Thököly út kialakulásáról, fejlődéséről és jeles épületeinek történetéről tartott vetítettképes előadást a Cserepesházban Majkó Zsuzsa, a Samodai József Zuglói Helytörténeti Műhely vezetője a szervezet Műhelytitkok című előadás-sorozata keretében. Majkó Zsuzsa Időutazás a Thököly úton című előadásának első részében a Thököly út keletkezéséről, változásairól és beépítéséről beszélt. Mint elmondta a Rottenbiller utcánál induló utat 1906-ig Csömöri útnak nevezték. Az út egy 1821-es térképen már szerepelt, neve először 1841-ben egy sajtóhírben bukkant fel, amely arról tudósított, hogy az út járhatatlan, ezért pályázatot írnak ki annak kijavítására. Az előadó arra is kitért, hogy a régi térképek tanulsága szerint az út nyomvonala helyenként eltért a mai Thököly útétól a földbirtokok elhelyezkedése miatt. Az 1850–1860-as években a fasorral szegélyezett út mentén főként haszonbérletbe adott uradalmak terültek el. Lakóházak nem voltak, elszórtan gazdasági épületek és fa építőanyag raktárak álltak, amelyek közül több is leégett.
A földmérők saját ösvénye Geodéta-hallgatók és tanáruk munka közben Árnyékunk a búzamezőn Kilátás Balatonkenese felé Kenese, mögötte az akarattyai magaspart Izgalmas perspektíva: kenesei magaspart, Almádi, leghátul Tihany Szélesség N 47° 3, 077' Hosszúság E 18° 4, 943' Magasság: 207 m Megye/ország: Veszprém Térképen: TuHu - OSM GMaps Koordináták letöltése GPS-be Közeli ládák Közeli pontok Elhelyezés időpontja: 2002. 05. 24 17:30 Utolsó lényeges változás: 2016. 03 13:47 Rejtés típusa: Hagyományos geoláda Elrejtők: Kolesár András és Júlia Ládagazda: Pilis50 Nehézség / Terep: 2. 0 / 2. 0 Úthossz a kiindulóponttól: 350 m Megtalálások száma: 948 + 3 sikertelen + 10 egyéb, grafikon Megtalálások gyakorisága: 0. 9 megtalálás hetente A geoláda megtekinthető a is. =============================== A Sér-hegyen álló vasbeton mérőtorony geodéziai jelentősége mellett remek kirándulási lehetőség azoknak, akik el szeretnének szakadni a zsúfolt vízparttól, viszont nincs kedvük túl sokat autózni a Balaton-felvidéken át.
Az adatok egy szerkesztői elbírálás után bekerülhetnek az adatbázisba, és megjelenhetnek az oldalon. Ha rendszeresen szeretnél megfejtéseket beküldeni, érdemes regisztrálnod magad az oldal tetején lévő "Regisztráció" linkkel, mert a bejelentkezett felhasználóknak nem kell visszaigazoló kódot beírniuk a megfejtés beküldéséhez! Megfejtés: (a rejtvény megfejtendő rubrikái) Meghatározás: (az adott megfejtés definíciója) Írd be a képen látható ellenőrző kódot az alábbi mezőbe: A megfejtés beküldése előtt kérlek ellenőrizd, hogy a megfejtés nem szerepel-e már az oldalon valamilyen formában, mert ebben az esetben nem kerül még egyszer felvitelre! Rejtvények teljes poénja elvi okokból nem kerül be az adatbázisba! Lehetőség szerint kérlek kerüld a triviális megfejtések beküldését, mint pl. fal eleje, helyben áll, ingben van, félig ég stb. Ezeket egyszerű odafigyeléssel mindenki meg tudja oldani, és mivel több millió verziójuk létezhet, ezért ezek sem kerülnek be az adatbázisba! A rejtvényfejtés története A fejtörők és rébuszok csaknem egyidősek az emberiséggel, azonban az ókori görögök voltak azok, akik a szájhagyomány útján terjedő rejtvényeket először papírra vetették.
Teljes kibocsátásunk 20%-a származik a közlekedésből, ám a motorok a tudomány mai állása szerint nem lesznek olyan hatékonyak, a fogyasztás nem fog olyan alacsony szintre csökkenni, hogy a klímacélt pusztán a kibocsátás csökkentésével elérhessük, ezért szemléletváltásra van szükség. A kibocsátás csökkentése mellett az elnyelő kapacitás növelése is fontossá vált. Ez javarészt erdők telepítését jelenti az ország erre alkalmas területein, de emellett más lehetőségeket is meg kell vizsgálni. A mezőgazdasági művelés alatt álló területek, melyek az ország élelmiszer-ellátásához szükségesek, nem használhatók fel, az utak melletti területekre telepíthető erdősávok, fasorok azonban nem csak a közlekedésből adódó kibocsátást csökkentik, de a szomszédos mezőgazdasági területek számára is hasznos szolgáltatásokat nyújtanak. Ilyen haszon például a vízháztartás vagy a mikroklimatikus viszonyok javítása. A Lechner Tudásközpont közreműködésével készült elemzés térképei és adatai alapján a külterületi fásított útszakaszok jelenlegi arányának növelése még magas százalékban biztosít lehetőséget új elnyelők telepítésére – fejtette ki Áder János.