A súrlódási erő nagyságának vizsgálata Végezzünk méréseket a súrlódási erők nagyságára vonatkozóan! Helyezzünk az asztalra olyan hasábokat, amelyek nyomóereje kétszerese, háromszorosa az alapkísérletben használt hasábénak! Azt tapasztaljuk, hogy a hasábok megindításához és az egyenletes mozgatásukhoz is kétszer, háromszor nagyobb erőre van szükség. A súrlódási erő tehát egyenesen arányos a nyomóerővel. Végezzük el a kísérletsorozatokat úgy is, hogy a fahasábokat üveglapon vagy posztón húzzuk végig! Láthatjuk, hogy ugyanarra a hasábra különböző minőségű felületeken különböző nagyságú súrlódási erő hat. Ugyanakkor ezekben az esetekben is teljesül az egyenes arányosság a nyomóerő és a súrlódási erő között. Megállapíthatjuk tehát, hogy mind a tapadási súrlódáskor fellépő erő legnagyobb értéke, mind a csúszási súrlódási erő egyenesen arányos a felületeket összenyomó erővel és függ az érintkező felületek anyagi minőségétől. A tapadási és a csúszási súrlódási jelenségek egymáshoz való viszonya Bár a tapadási súrlódási erő maximumát és a csúszási súrlódási erőt azonos fizikai mennyiségek határozzák meg, mégis nagyon tisztán kell látnunk a két jelenség és a két erőhatás közötti különbségeket is: A két erő egyszerre sohasem léphet fel, hiszen csúszáskor az érintkező felületek egymáshoz képest mozognak, míg tapadáskor nyugalomban vannak.
Tapadási súrlódásról akkor beszélünk, ha a testek egymáshoz képest nem mozognak. Tapasztalat: Ha például egy szekrényt odébb akarok tolni, akkor egy bizonyos nagyságú erőnél nagyobbat kell kifejtenem, különben a szekrény nem mozdul el. Ha a szekrény nem mozdul el, akkor a ráható erők eredője 0. A talajnak olyan erőt kell kifejtenie, amely az általam kifejtett erőt ellensúlyozza, vagyis a talaj vízszintesen ugyanakkora csak ellentétes irányú erővel nyomja a szekrényt, mint én. F F t N G Egymáshoz képest nyugvó testek felületei által egymásra kifejtett erők felülettel párhuzamos komponensét tapadási súrlódási erő nek nevezzük. Nyomóerőnek nevezzük a testek felületei által egymásra kifejtett erők felületre merőleges komponensét. Ha én kisebb erővel nyomom a szekrényt, akkor a talaj is. Ha én nagyobb erővel nyomom a szekrényt, akkor a talaj is. Tehát a tapadási súrlódási erő éppen olyan nagyságú, ami a testre ható vízszintes erőket kiegyensúlyozza, de van egy maximális értéke. Ha ennél nagyobb erővel nyomjuk a testet, akkor a test elmozdul.
Nem mozdul. Még mindig nem mozdul. Elindul. A testre hat még a gravitációs erő és a talaj nyomóereje ( N) is. A test a súlyával nyomja a talajt, ezért a hatás-ellenhatás törvénye miatt a talaj által a testre ható nyomóerő (tartó erő) akkora, mint a gravitációs erő. A vizsgálatok szerint a tapadási súrlódási erő maximális értéke arányos az érintkező felületek között merőlegesen ható nyomóerővel, függ érintkező felületek anyagi minőségtől, de nem függ az érintkező felületek nagyságától.
A tapadási súrlódási erő maximális értéke megegyezik annak a húzóerőnek az ellenerejével, amelynél a test még éppen nyugalomban van. A tapadási súrlódási erő maximális értékének a jele:, vagy. A tapadási súrlódási erő egyenesen arányos a felületeket merőlegesen összenyomó erővel, az arányossági tényező az érintkező felületek minőségére jellemző tapadási súrlódási együttható. A láb hátranyomja a Földet, a Föld előre a lábat (hatás–ellenhatás; F⃗ts=−F⃗), ezért tudunk elmozdulni. Csúszási A csúszási súrlódási erő az egymáson elmozduló felületek között lép fel. Nagysága nem függ a felületek egymáshoz viszonyított sebességétől, és az érintkező felületek nagyságától. A csúszási súrlódási erő egyenesen arányos a felületeket minőségére jellemző csúszási súrlódási együttható. A csúszási súrlódási erő iránya megegyezik a két érintkező test egymáshoz viszonyított sebességének irányával. Fs∼Fny⇒Fs/Fny=állandó A súrlódási erő a felületeket összenyomó erő nagyságától is függ Gördülési A testek egymáson könnyebben mozgathatók, ha egymáson el tudnak gördülni.
Ilyenkor a felületek egyenetlenségei — mint a fogaskerekek — kiemelkednek egymásból anélkül, hogy letörnének, vagy az egész testnek meg kellene emelkedni, hogy elmozdulhasson. A gördülési súrlódási erő egyenesen arányos a felületeket minőségére jellemző gördülési súrlódási együttható. A súrlódási erőtörvény az érintkező felületek közt fellépő kölcsönhatás mozgásállapot-változtató képességére ad felvilágosítást. A kerék az egyik leghasznosabb találmány, mert lecsökkenti a relatív mozgást befolyásoló erőket.
1) Nem függ a felület nagyságától. a) Súrlódási erő b) Közegellenállási erő 2) A kerékpár fékpofái ezt az erőt használják ki. a) Súrlódási erő b) Közegellenállási erő 3) A halak alakja. a) Súrlódási erő b) Közegellenállási erő c). 4) Függ a test alakjától. a) Súrlódási erő b) Közegellenállási erő 5) csúszási.... a) Súrlódási erő b) Közegellenállási erő 6) Szilárd felületek között ható erő a) Súrlódási erő b) Közegellenállási erő 7) Gázokban vagy folyadékban mozgó testekre hat a) Súrlódási erő b) Közegellenállási erő c). 8) Áramvonalas alak. a) Súrlódási erő b) Közegellenállási erő 9) tapadási.... a) Súrlódási erő b) Közegellenállási erő 10) Függ a mozgó test keresztmetszetétől a) Súrlódási erő b) Közegellenállási erő 11) két fajtája van a) Súrlódási erő b) Közegellenállási erő 12) Nagyobb, ha nagyobb erő nyomja össze az érintkezési felületeket. a) Súrlódási erő b) Közegellenállási erő 13) Függ a közeg sűrűségétől. a) Súrlódási erő b) Közegellenállási erő 14) Meghatározza a test sebessége.