Egyéb betegségek A megvastagodott, de gyakran nem fájdalmas nyirokcsomók a nyirokrendszer betegségére utalhatnak. A "Nyirokmirigy rák" című cikk erről több információt nyújt. A gyulladásos reumatikus betegségek vagy speciális fertőző betegségek gyakran a nyirokcsomók duzzadását okozzák. Általános szabály, hogy ez aztán több testrégiót érint. Gyakran szerepelnek a nyak nyirokcsomói. Néha szóba kerülnek a daganatok lánytumorai (áttétek), például a láb melanomája vagy más daganatok esetén. Hímvesszőrák a pénisz daganata, tünetei | Egészségpercek. A csomók ekkor meglehetősen durvának érzik magukat. Nagyon ritkán nincs primer tumor (CUP szindróma, angolul "Cancer of Unknown Primary Origin", németül: ismeretlen eredetű rák). A diagnózis felállításához átfogóbb vizsgálatokra lehet szükség (lásd még: "Lágyéki fájdalom: Diagnózis" fejezetet), különösen, ha hiányoznak a betegség egyéb tünetei és jelei. A finom szöveti diagnózis érdekében a kóros nyirokcsomókat teljesen eltávolítják és megvizsgálják. A betegség mely szakasza van, ezt további diagnosztikai intézkedések határozzák meg.
A terápia az alapbetegségtől függ, majd a szokásos kezelési módokat vagy irányelveket követi. Az orvosok általában kemoterápiával kezelik a CUP betegségeket. Vitiligo okai; gyógyszertári magazin Az ágyéki fájdalom okai inguinalis sérv, combcsonttörés; gyógyszertári magazin Wadenkr; küzd az okokkal, a terápiákkal, az önsegítéssel; gyógyszertári magazin Tesztoszteron Az ember hormonja; gyógyszertári magazin Hogy fe; A testmozgás tisztességes a fertőzésekkel; gyógyszertári magazin
Ha a nyirokcsomó-gyulladás egyértelműen másodlagos, és például foggyulladás vagy mandulagyulladás miatt jön létre, akkor az orvosoknak ezt az alapbetegséget kell felismerniük. Ehhez általában elégséges egy egyszerű háziorvosi vizsgálat. Ha a gyulladás tartós vagy ugyan akut, de nagyon komoly panaszokat okoz, mindenképp szakorvosra van szükség. Ilyenkor jellemzően fül-orr-gégész, fej-nyak-sebész, esetleg fogász vagy bőrgyógyász vizsgálja meg a betegeket. Jellemzően egyszerű fizikális vizsgálatról van szó, de nagy segítséget jelent az ultrahang is, és ha szükséges, akkor a további képalkotó vizsgálat, például CT vagy MR. Ha fölmerül annak gyanúja, hogy a nyirokcsomó-gyulladást valamilyen specifikus fertőzés okozza, vérvételre és laborvizsgálatra is szükség lehet. Ezzel a vérből nem csak a kórokozókat, hanem a szervezet által termelt ellenanyagokat is ki lehet mutatni, ezek is árulkodóak lehetnek. Egyes specifikus fertőzések csak nyirokcsomó kenetből, szövettani vizsgálatból mutathatók ki.
Az esetek többségében vírusfertőzés áll a hátterében, ilyenkor a nyirokcsomók régiójában a méretváltozáson kívül más nem észlelhető, a duzzadt nyirokcsomók legtöbbször a nyak mindkét oldalán, lánc-szerűen tapinthatóak. Méretük legtöbbször a borsónyitól az olívabogyó nagyságig terjed. Ilyen esetben magával a nyirokcsomó duzzanattal teendő nincs. A vírusfertőzés lecsengése után a nyirokcsomó-duzzanat fokozatosan, bár a megnagyobbodáshoz képest lassabb ütemben, általában 2-4 hét alatt csökken, majd megszűnik. Gyakran tapinthatóak nyirokcsomók a lágyéki régióban, ezek általában a kismedencei szervek (húgyutak, belek) illetve a környező bőrterületek, intim tájék gyulladásos folyamatit kísérik valamint a láb gombás fertőzése kapcsán is megjelenhetnek. Ilyenkor sem magát a nyirokcsomó duzzanatot kell kezelni, hanem a kiváltó okot szükséges feltárni és azt orvosolni. FONTOS, hogy a nyirokcsomó duzzanat diagnosztizálását és nyomonkövetését minden esetben bízzuk szakemberre! A nem megfelelő ütemű visszafejlődés, vagy új tünetek, tapintási lelet megjelenése esetén kiegészítő vizsgálatokra van szükség, amik súlyos betegségeket fedhetnek fel.