És mennyire igazak ezek az állítások a Török Áramlatra, mely a másik fő útvonal lehet, ha Oroszország fenn kívánja tartani pozícióit Európában és el akarja kerülni Ukrajnát? Egyelőre az Északi-Áramlat 1-gyel kapcsolatban nem hallottunk problémákról, kérdés, hogy ez az állítás mennyire igaz a jövőben. Érdemes-e Európának teljes mértékben cseppfolyós földgázra alapoznia és az ehhez szükséges addicionális több száz milliárd eurós többletberuházást tennie, csak hogy teljesen független legyen a politikailag kockázatos orosz és algériai gáztól? Szerintem nem, bár ezzel együtt a nemzetközi interkonnektorok jó részét fel kéne építeni, és Közép-Kelet Európa is jól járna a Krk-re tervezett LNG terminállal, ha ésszerű áron elszállítható onnan a gáz. Végezetül melyik Oroszország jelent kisebb kockázatot: egy olyan ország, ami az energiahordozókon keresztül függ Európától és a világtól vagy amelyik nem? Leállítaná a Németország által promotált Északi Áramlat 2 építését a német csúcsjelölt | Azonnali. Erre nem tudok egyértelmű választ adni. Számomra egy dolog tűnik biztosnak tűnik, mégpedig az, hogy a jövőben is jön Oroszországtól földgáz Európába.
Innen nézve hiába mutatja a történet optikája, hogy az orosz nagyvállalat elleni ítélet valamiféle személyes politikai attak, egy konkrét, Oroszország elleni támadás. Az ügy ennél természetesen jóval bonyolultabb, egyben árnyaltabb. Kezdve azzal, hogy magát a 2018-ban indult, tengerfenék alatti építkezést leginkább az indokolta, hogy akkoriban mindenki meg volt győződve arról, hogy nincs igazán alternatívája, Európának a jövőben irgalmatlan mennyiségű földgázimportra lesz szüksége – mondta el az Indexnek Deák András György, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Oroszország-kutatója. A szakértő hozzáteszi, Oroszország pedig belátta, ha nő a kereslet, és szeretné tartani a részesedését a piacon, logikusan több gázt kell bevinnie Európába. Északi Áramlat 2 - Lengyel gigabírság a Gazpromnak... és több EU-s cégnek - AzÜzlet. Vezeték ehhez viszont nincs elég, ami van, azt is nagyrészt fel kellene újítani, így ideje újat építeni. Így került Németország és Oroszország közé több mint 1230 kilométernyi csővezeték a Balti-tenger alatt. A német bírósági döntés azért születhetett meg, mert az uniós szabályoknak megfelelően az EU-ban nem csupán a gázosakat, minden vezetéket engedélyeztetni kell.
A Nord Stream 2 AG a Gazprom leányvállalata, a vezeték építését azonban mellettük még az angol-holland Royal Dutch Shell, a német Uniper és a szintén német Wintershall, az osztrák OMV, és a francia Engie finanszírozza. FOTÓ ÉS TÉRKÉP: Nord Stream 2 AG
Az Északi-Áramlat 2 gázvezeték megépítése körüli huzavona sokkal inkább szól a politikáról, mint a közgazdasági racionalitásról. Pedig súlyos ára lehet annak, ha az utóbbiról teljesen megfeledkezünk. Érvek és ellenérvek az építés ellen és mellett. Az Északi-Áramlat-2 gázvezeték a politikai csatározások középpontjában van, amit jól mutat az Economist legfrissebb cikke is a témában. A párharcok részben az EU-USA viszonyról szólnak, mivel az utóbbi jelentős LNG felfutást remél a palagáz termelés következtében, és Európába szeretne cseppfolyós földgázt eladni. De szól a tagállamok közti vitáról is, mivel az Északi-Áramlat 2-vel Németország energetikai pozíciója erősödik, míg mondjuk a V4-ek, a Baltikum és az észak-európai országok helyzete romlik. Észak-európai gázvezeték rendszer Forrás: Nyilván az energetikában a politikának a szerepe elvitathatatlan, de ha túlzottan elszakad ez a közgazdasági realitásoktól, annak súlyos ára van. Van néhány tényező, amit mindenképpen érdemes figyelembe venni a döntéshozatalnál: Az orosz gáz az egyik legolcsóbb a világon, még a drága infrastruktúrát figyelembe véve is.