Beszámol arról a cikk, hogy számos továbbképzést szervezett a kamara Ügyvédakadémia néven, ahol a vezető előadók természetesen a Helsinki Bizottság és más sorosista szervezetek köpönyegéből bújtak elő. De arról is ír a cikk, hogy a sorosista szervezet nemrégiben a "Fiatalkorúak büntetőeljárásbeli jogainak megerősítése" címen továbbképzést szerveztek a "szerencsés" ügyvédek számára. Kiderül az is, hogy a Helsinki Bizottság már hallgatókorában próbálja behálózni és átmosni az agyát a fiatal jogáászoknak,... Rendszeresen túlárazzák az uniós projekteket A Transparency International Magyarország szerint az európai uniós projekteket rendszeresen túlárazzák, az pedig, hogy a pályázati pénzeket el kell költeni, korrupciót okozhat. Öt év alatt a megvalósult mintegy 63 ezer projekt 90 százalékánál voltak bőkezűek a források kezelői. Zavarba hozta a képviselőket a civil szervezet Alaposan meglepte az országgyűlési képviselőket a Transparency International Magyarország. Legújabb, "Dedikálj egy bankjegyet" akciójukkal ugyanis őket is megkeresték, de a saját zsebből való adakozás gondolatát nem mindegyik honatya tette magáévá: volt, aki a feleségére, más a frakciójára hivatkozva hárította el a szervezet kérését.
Ezt maga a korrupciókutató mondja. Ligeti Miklós szerint a szándék lehetett a sundám-bundám, de nem valósult meg. A Transparency International új elemzése elkeserítő képet fest Magyarországról, ahol a koronavírus csak elmélyítette a demokráciadeficitet. A tárca nem volt hajlandó elárulni, hogyan ellenőrizte a fejlesztési források elköltését. Ha jól számolt a Blikk, aggályos lehet a volt miniszter 2, 6 milliós szabadságmegváltása. Az 1, 7 milliárdos, részben szabálytalannak ítélt beruházás után 3 millió forint büntetést kell fizetnie a budafoki önkormányzatnak. A Közbeszerzési Hatóságtól azt várják, kezdeményezzen vizsgálatot. Az ok ugyanaz. A korrupciókutató szerint mindig gyanús, ha valaki a közpénzek közelében gazdagszik látványosan. A Transparency International Magyarország a kormánybarát CÖF mintájára próbált pénzt kérni a Magyar Villamos Művektől, de még csak választ sem kapott. Megszólalt a svédországi utakat finanszírozó üzletember is. A birtokába került levél szerint valaki nem mond igazat.
Kép: Transparency International Korrupt politikusok A magyarok leginkább a parlamenti képviselőkről gondolják úgy, hogy érintettek lehetnek korrupciós cselekményekben, de a "miniszterelnök és irodájának tisztviselői" sem sokkal maradnak el ettől az értékeléstől. A Globális Korrupciós Barométer adataiból az is kiderül: a magyarok abszolút többsége (53 százalék) szerint a kormány "rosszul" vagy "nagyon rosszul" kezeli a korrupció elleni fellépés feladatát (vagyis megtűri, netán ösztönzi is a korrupciót), míg mindössze a válaszadók bő egyharmada (34 százaálék) véli úgy, hogy a kormány "jól" vagy "nagyon jól" kezeli ezt a problémát. A magyarok 54 százaléka szerint Magyarországon a kormányt nem a közjó vezérli, hanem néhány jelentősebb szereplő magánérdeke, ami – számos más európai országhoz hasonlóan – nagyon magas arány. Kép: Transparency International Nehézen fog kikopni a hálapénz Az adatok tanúsága szerint a hálapénzfizetés továbbra is elterjedt hazánkban. A lekérdezést megelőző évben az állami egészségüggyel kapcsolatba került válaszadók 18 százaléka vallotta be, hogy fizetett hálapénzt; a kenőpénz-fizetési formák közül ez a legmagasabb arány.
Pénzcentrum | 2016. augusztus 31. 08:30 Még mindig nem láthatnak tisztán a devizahitelesek Miért is kell pontosan fizetniük? MTI | 2016. január 27. 16:05 Ciki: ennyire korrupt hely Magyarország "A bíróságokon kívül minden állami intézmény inkább a kormány és nem a társadalom érdekeit képviseli. " 2013. július 9. 15:02 A magyarok többsége nem jelentené, ha korrupcióval találkozna A magyarok 70 százaléka nem jelentené, ha korrupcióval szembesülne, és az a legrosszabb arányt jelenti Európában - mondta a Transparency International (TI) Magyarország ügyvezető igazgatója kedden Budapesten sajtótájékoztatón. 2010. december 9. 11:02 Nőtt a korrupció Magyarországon A magyarok háromnegyede szerint nőtt a korrupció, és ők maguk is több kenőpénzt fizettek - derül ki a Transparency International (TI) Globális Korrupciós Barométer 2010-es jelentéséből. Világgazdaság | 2010. március 23. 09:02 Nem védi a törvény a korrupciót bejelentőt A múlt év végén fogadta el a parlament az antikorrupciós törvénycsomagot, amely három elemet foglalt magában, a tisztességes eljárás védelméről, a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalról szóló szabályozást, valamint a közszférát érintő közös etikai minimum-szabályrendszert összefogó parlamenti határozatot.
A magyarok túlnyomó többsége, mintegy 69 százaléka tartja "elég nagy" vagy "nagyon nagy" problémának a kormányzati korrupciót – derül ki a Trancparency International Globális Korrupciós Barométer (GCB) 2020-ban felvett legfrissebb adataiból. Ez az arány magasabb az európai uniós átlagnál (62 százalék), de az adatok alapján szintén szembeötlő, hogy a nyugati magországok lakói lényegesen kevésbé érzékelik súlyos problémának a korrupciót, míg a déli és keleti tagországokban ez az arány akár lényegesen magasabb is lehet az átlagnál. A felmérés számos eredménye arra utal, hogy miközben a magyarok tisztában vannak a korrupciós helyzet súlyosságával, sokan tartanak a korrupció jelentésének lehetséges következményeitől, ráadásul az Európai Unió intézményeiben is jobban bíznak, mint a magyar kormányban. A TI felmérése szerint a magyarok 40 százaléka gondolja úgy, hogy az elmúlt egy évben nőtt Magyarországon a korrupció szintje, míg mindössze 15 százalékuk vélekedett úgy, hogy csökkent. A kormány járványkezelése a válaszadók 45 százaléka szerint volt átlátható, 39 százalék szerint pedig nem, ami a társadalom erős megosztottságára utal.
Magyarország 2019-ben 44 pontot szerzett, és ezzel a 180 országot vizsgáló felmérés 70. helyén végzett, Romániával holtversenyben. Ezzel az eredménnyel Magyarország két ponttal kevesebbet szerzett és hat helyezést rontott korábbi pozícióján. A Korrupció Érzékelési Index alapját azok a felmérések adják, amelyekben üzletemberek és szakértők értékelik a helyzetet. A TI jelentése alapján: Miközben Magyarország világviszonylatban közepesen korruptnak tekinthető, az Európai Unió leginkább korruptnak érzékelt tagállamai közé tartozik. A 2019-ben elért 44 ponttal Magyarország az utolsó helyen végzett mind a V4 országok, mind az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott tagállamok között, és egyedül Bulgáriát megelőzve, Romániával holtversenyben az Európai Unió második legkorruptabb országának bizonyult. A Korrupció Érzékelési Index alapján globálisan nézve Magyarország korrupciós fertőzöttsége a Dél-Afrikai Köztársasággal és a dél-amerikai Surinaméval van azonos szinten, amely országok szintén 44 pontot értek el.