Az alaptrágyát: Kora tavasszal sekélyen bedolgozva. A fejtrágyát: A vegetációs időszakban, fajta igényéhez időjáráshoz, fenológiai szakaszokhoz igazítva. A lombtrágyát: Kiültetéstől kezdődően a növényvédelmi munkákkal egymenetben. Alaptrágyázás A jó talajszerkezet kialakításához, jó minőségű istállótrágya őszi bedolgozására van szükség. A megfelelő induló tápanyagszint megteremtéséhez javasolt műtrágya: YaraMila™ Cropcare 8-11-23, vagy YaraMila™ Cropcare 11-11-21 adagja: 6-10 dkg/fm. Rajtunk múlik,talán: Uborka tápanyag utánpótlása. A konzeruborka alaptrágyázása: Konzervuborka tápoldatozása csepegtető öntözéssel, alaptrágyázott talajon: Megjegyzés: Szükséges hetente 1-2 szer YaraLiva™ Calcinit kijutatása kötelező 1-1, 5kg/1 000 literes adagban. A Ferticare termékcsalád nem keverhető a YaraLiva™ Calcinit-tel. Az N/K arányát a fajtákhoz kell igazítani! Ha csapadékos az időjárás kevesebb víz, de magasabb dózis szükséges. Hetente egyszer Krista™ MgS kijuttatása is indokolt.
A nitrogén, a foszfor és a kálium, a P2O5 és a K2O hozzávetőleges igénye uborkanövények barázdás öntözéssel a feltüntetett termelési szintekre. Uborka termesztése szabadban, 25-35 Tm/Ha közötti termeléshez: Nitrogénigény N (kg/ha) Foszfor P2O5 szükséglet (kg/ha) | Kálium-K2O szükségletek (kg/ha) 100-120 | 40-50 | 120-160 Helyi öntözés esetén az N-re megadott értékeket 15% -kal kell csökkenteni, ha ugyanazt a termelést veszik figyelembe. Üvegházi uborka termesztése 75-85 Tm/Ha közötti termeléshez, és helyi öntözés: Nitrogénigény N (kg/ha) Foszfor P2O5 szükséglet (kg/ha) | Káliumigény (kg/ha) 220-280 | 130-150 | 260-320 A műtrágya dózisának kiszámítása az uborka termesztéséhez Az előfizetőre alkalmazandó N megfelelő dózisának meghatározásához a következő képletet kell alkalmazni: Nitrogén műtrágya igény = N igény (korábbi adatok) x Fc - Nmin talaj - Nriego Fc a terület tipikus termelése és a fenti adatokban a hozzávetőleges szükségletek miatt megjelenő arányossági tényező. Nmin föld az ásványi nitrogén a talajban a 0-60 cm-es rétegben, röviddel a vetés vagy ültetés előtt.
Sokszor a közhelyként hangoztatott harmonikus tápanyagellátás csak szóban valósul meg, műtrágyázás során a tápelemek egymáshoz viszonyított arányára kevésbé ügyelnek. Ennek következtében gyakori az olyan eset, amikor az egyik tápelem túlsúlya a másik növényi tápanyag felvételét akadályozza. A talajoldatban feloldódott elemek jelentősen eltérnek attól az aránytól, amit a növény adott fejlődési fázisban igényelne. A nagyobb koncentrációban jelen lévő elemek kiszorítják a kisebb töménységben, gyakran nagyobb molekulájú, nehezebben mozgó elemeket, ezzel hiánytüneteket váltanak ki a levélen, a száron vagy a termésen. A talaj nélküli termesztésben, tápoldatozások során gyakori jelenséget a szaknyelv ionantagonizmusnak nevezi. Mely tápanyagok esetében áll fenn a jelenség, melyek esetében gyakori az antagonizmus? Elvileg minden tápanyag túladagolása okozhatja mások felvételi zavarát, de a zöldségtermesztésben van néhány eset, néhány tápelem, amelyeknél gyakran megfigyelhető. Ilyen a kalcium (5% szénsavas mésztartalom felett), amely lassíthatja a vas, a mangán, a cink és a bór felvételét.