Vízszintes feladványok:
Kodály doktori disszertációjában ötvözte a bölcsészkaron és a Zeneakadémián tanultakat. Mi volt doktori munkájának címe: "A magyar népdal... "? A II. világháború alatt, a Próféta utcai zárdában sem hagyta abba a munkát a komponista. Melyik művén dolgozott ekkor? Egyetemistaként Kodály Zoltán zenét komponált a színdarabokhoz, melyeket az igazgató névnapján adtak elő a kollégium lakói. Mi volt a címe annak az előadásnak, melynek plakátján a következő szöveg volt olvasható: "Zenét fütyül hozzá Kodály Úr"? Kodály Zoltán egyik egyházi művének az alcíme: "In tempora belli". Mit jelent ez magyarul? Kodály Zoltán egyetemi tanulmányai után ösztöndíjjal több európai nagyvárosban is tanult. Berlin után hol tanult együtt Balázs Bélával? Kodály és Bartók találkozása zenetörténeti jelentőségű, hiszen egymás életére és munkásságára is nagy hatással voltak. 1905 melyik hónapjában ismerkedett meg személyesen Kodály Zoltán és Bartók Béla Emma asszony lakásán? Mikor a II. világháború idején az oroszok betörtek a Próféta utcai zárda pincéjébe, hová, minek a pincéjébe menekült Kodály a feleségével?
- Ő volt Kodály 20 évvel idősebb felesége | 24.hu
Ő Volt Kodály 20 Évvel Idősebb Felesége | 24.Hu
A zeneszerző-tudós-nevelő nagyon értett a munkatársak és a tanítványok nyelvén. Egész életében készült rá, hogy egyszer egy nagyszabású előadáson elmondja zenész kollégáinak, hogyan kellene élniük, magukat táplálni és erősíteni, hogy a gyönyörűségesen szép, ám testet-lelket próbáló muzsikusi pálya egészségromboló hatásait ellensúlyozzák. Tudta, hogy egész nap zárt térben, kényszerű tartásban, feszültségben élő pályatársainak az átlagosnál is nagyobb szükségük lenne az egészséges életmód áldásaira. Tudta, hiszen saját magán tapasztalta, és minden erejével azon volt, hogy tudását mindenkinek átadja. Így vall erről Visszatekintés címmel összegyűjtött írásainak előszavában: "Voltam félkézzel lantos, másikkal néptanító, kubikus, téglahordó, pallér, orvos, ami csak kellett, és szerettem volna minden egyéb lenni, amire szükség volt. " A tervezett nagyszabású életmód-előadásra sajnos soha nem került sor, de a 84 évesen elhunyt Kodály Zoltán hosszú, alkotóerőben megélt élete a bizonyíték a tiszta levegő, a testmozgás és a jó táplálkozás megtartó erejére.
Egyes dátumoknál "széljegyzetként" szerepel, hogy aznap hol és milyen Kodály-művet mutattak be. 1938. december 1-jén például a Mátyás-templomban tartott Kodály-esten a mester maga dirigálta a Te Deumot. A feljegyzés mellé Emma még egy kis templomot is odaskiccelt. A naplókban jól megférnek egymás mellett a mindennapok és a történelem eseményei. A számlák, receptek, látogatók, hangversenyek, a megtett séták útvonala mellett Berlin elfoglalása és a vicének kifizetett bér… Egy polgári háztartás, egy kivételes művészpálya és egy kor – amiről mi, utódok már tudjuk, micsoda történelmi idő volt! – naprakész lenyomata. Torokszorító olvasmány. Kodály Zoltán fiatal korától hódolt a sportoknak. Járta a természetet, sziklát mászott, síelt, korcsolyázott, evezett. Kevesen tudják, hogy a háromszoros Kossuth-díjas zeneszerző, zenepedagógus és népdalkutató, miközben életét a magyar nemzet és zene értékmegőrzésének szentelte, a keleti kultúra iránt is érdeklődött, például a jóga is belefért az életébe.