Latabár Árpád Életrajzi adatok Született 1963. május 5. (58 éves) Budapest Pályafutása Aktív évek 1985 – Híres szerepei Zwickli Tóbiás Huszka Jenő: Mária főhadnagy Micimackó A. A. Milne: Micimackó Latabár Árpád névvariáns: ifj. Latabár Árpád ( Budapest, 1963. május 5. –) magyar színész, a Latabár-színészdinasztia legfiatalabb tagja, ifj. Latabár Kálmán fia. Pályája [ szerkesztés] 1982 -ben érettségizett az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumban, [1] majd a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban kezdte színészi pályafutását. Később, 1985 –től a Pécsi Nemzeti Színházban játszott, majd 1987 -ben a kecskeméti Katona József Színházban lépett fel. 1999 -től 2008-ig [2] a Miskolci Nemzeti Színház tagja volt. Magáról mesélte: "Kölyökként repültem először Siófokon, rendőrök vittek fel magukkal. Később az esztergomi gimnáziumból, ahol… tanultam, kilógtam néhányszor az atyák elől a repülőtérre. Ott kezdtem vitorlázgatni. Egy este Latabár Kálmánnal / A gyáva. A repülés nekem múlhatatlan "káros szenvedélyem", csak jóval kisebb a veszélye, mint a dohányzásnak vagy a közúti közlekedésnek.
Gyász - Latabár Árpád temetése Magyarország, Budapest, Budapest Budapest, 1961. december 19. A gyászoló család tagjai: b-j első sor: ifj. Latabár Kálmán színművész, Latabár Katalin, Latabár Kálmánné (született Walter Katalin) és Latabár Kálmán színművész a Farkasréti temetőben, Latabár Árpád színművész, a Fővárosi Operettszínház tagja ravatalánál. MTI Fotó: Bartal Ferenc Latabár Kálmán (Kecskemét, 1902. november 24. – Budapest, 1970. Ifj latabár kálmán halála olvasónapló. január 11. ) Kossuth-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész. Ifj. Latabár Árpád (Sátoraljaújhely, 1903. november 22. – Budapest, 1961. december 1. ) színész. Készítette: Bartal Ferenc Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum Azonosító: MTI-FOTO-829118 Fájlnév: ICC: Nem található Személyek: Latabár Kálmán, Latabár Kálmánné, Latabár Katalin Bővített licensz 15 000 HUF Üzleti célú felhasználás egyes esetei Sajtó célú felhasználás Kiállítás Alap licensz (letöltés) 2 000 HUF Választható vásznak: Bővebben Bézs, Replace Premium Fehér, Replace PE 260 Választható méretek: Választható papírok: Bővebben Matt, Solvent PPG230 Fényes, Solvent PPG230 Fényes, Teccophoto PHG260, Prémium Extra fényes, Teccophoto PL285, Prémium Választható méretek:
Dezsőnek Fodor Júlia színésznőtől születik gyermeke, ifj. Latabár Endre Gyula (1872-1901). Endre Gyula feleségül vette Halász Anna színésznőt. Egyik gyermeke, Latabár Károly Dezső, rövid ideig súgóként dolgozott. Kálmán I. (a komoly Latabár) első felesége Budányi Adél színésznő, fiúgyermekük, Árpád I. (1878-1951). Árpád I. felesége Deutsch Ilona színésznő, gyermekei Kálmán I. (1902-1970) és Árpád II. (1903-1961). Kálmán I. fia, Kálmán II. (1938-2000) színész lett, csakúgy, mint az ő fia, Árpád II. 50 éve hunyt el Latabár Kálmán - altmarius. (1963-). A varázspálca tényleg nála volt. Rákosi Szidi iskolája után a Várszínházban és a Fővárosi Operettszínházban játszott, majd testvérével zenés artistaszámokat adott elő szerte Európában és Afrikában is. Nem csupán közönség-, de szakmai sikert is arattak Bécsben, a lapok komoly elismeréssel írtak róluk. Még Max Reinhardt, a modern színház egyik legfontosabb alkotója is felfigyelt rájuk, és leszerződtette őket a berlini Szép Heléna előadásába, levelében pedig Európa fiatal színészenemzedéke legjobbjainak nevezte őket.
Latabár Kálmánt már ekkor Buster Keatonhoz és Chaplinhez hasonlították. Hazatérésük után, 1931-ben, Honthy Hannával játszottak a Lámpalázban, az előadás Ausztriáig elhallatszó sikere után végleg eldöntötték: magyar színészek akarnak lenni. A testvérek – akiket ekkoriban már Kis Latyi és Hosszú Latyi névvel illetett a közönség – továbbra is rendszerint együtt léptek színpadra operettekben, népszerűségük pedig napról napra nőtt. A Latabár név fogalommá vált. Ifj latabár kálmán halála elemzés. Latabár Kálmán és Árpád a Francia pezsgő bemutatóján a Fővárosi Operettszínház színpadán 1945 decemberében (Fotó: MTI) Latabár Kálmán egyéni humorú, kiváló tánctudású komikus volt, akinek rögtönző és karikírozó készsége féktelen komédiázó kedvvel párosult. Népszerűségét csak fokozta méltatlankodó hanghordozása, félszeg mozgása, akrobatikus "ügyetlensége". Briliáns tánctudása miatt a "magyar Fred Astaire"-ként emlegették. Máig emlékezeteset alakított Mujkóként (Huszka: Gül Baba), mint Meneláosz (Offenbach: Szép Heléna), Bóni (Kálmán Imre: A csárdáskirálynő), Frosch (Strauss: A denevér) és Nyegus (Lehár: A víg özvegy).
A színművészről elnevezett utcában áll a Latabár-villa Fotó: BudaPestkörnyé 2015 áprilisában arról írt a Bors, hogy a komikus családjának legfiatalabb leszármazottja, Ifj. Latabár Kálmán nem vette jó néven, hogy egy ingatlanhirdetés meglovagolja a dinasztia nevét, holott már 40 éve nincs is a birtokukban az épület. Ifj latabár kálmán halála. Ifj. Latabár Kálmán jogi lépéseket is fontolgatott. A Latabár-villa 2018-ban Fotó: BudaPestkörnyé Az elmúlt években valószínűleg nem talált igazi gazdára az épület, hiszen néhány ingatlanos oldalon még ma is 250 millióért kínálják. A fenti képünk 2018. július elsején készült, az utcáról nézve úgy tűnik, hogy ma már nincs olyan jó állapotban a villa, mint a hirdetési lapokban évekkel ezelőtt megjelent fotókon.
Kálmán magára húzta a rendszerint testére szabott szerepeit (... ) Kettejük közül Kálmán volt a nagy klaun, a nagy komédiás, a nagy bohóc. Meggyőződésem, ha nem lettek volna nyelvi nehézségei külföldön, világhírű lehetett volna. " Latabár Kálmán 1937-ben kezdett filmezni, amiben szintén kamatoztatta egyedülálló tehetségét. Mai születésnapos: Johann Strauss, a titkos zsidó keringőkirály | Mazsihisz. Míg a harmincas években a humorért felelős mellékszereplő sokszor mulatságos névvel (Vukovác a Fizessen, nagysád!, Lacika Ödön az Édes ellenfél, Itató Kázmér a Leányvásár című filmekben), 1942-től már neki írnak filmeket, bravúros kettős szerepeivel ( Egy bolond százat csinál, Egy szoknya, egy nadrág) nagy sikereket aratott. A háború után is kapott filmszerepeket ( Könnyű múzsa, Dalolva szép az élet, Állami áruház). Leghíresebb alakításai a Mágnás Miska komikus grófja, Pixi, illetve a Fel a fejjel! Peti bohóca voltak. A negyvenes években már nagyobb betűvel írták a plakátra a nevét, mint a darabcímet, az írót vagy a zeneszerzőt. Csokoládét hirdettek vele, Latyi Matyinak neveztek el az ügetőn egy lovat, Latyi Matyi lett egy mesekönyv hőse, de társasjátékot is piacra dobtak a nevével.