Johann Wilcke ezt úgy magyarázta, hogy a feltöltött test közelében az elektroszkóp ellenkező töltésűvé válik, Coulomb pedig megállapította, hogy a megosztási elektromos töltés - a többi körülmény azonossága esetén - arányos a megosztó töltéssel. Benjamin Franklin és Aepinus kísérletei fogadtatták el a töltés megmaradásának elvét: töltés a dörzsöléskor nem keletkezik, csak szétválasztódik. Az elektromos töltések értelmezése terén Coulomb is az ún. kétfolyadék-elméletet fogadta el, eszerint kétféle töltés van, ezeket ma pozitívnak és negatívnak nevezzük. Coulomb 1806. augusztus 23-án Párizsban hunyt el. Ő hozta létre az elektrosztatikus és mágneses jelenségek vizsgálatának matematikai alapjait, tiszteletére lett az elektromos töltés egysége a coulomb. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? Newton 1 Törvénye. kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
A grafit anyagok előnyei a kopásállóság és a kenőképesség egyaránt. A grafitkristályok ugyanis könnyen lefejthetők a kristályréteg mentén, nagyon vékony grafitkristály filmet képezve a súrlódási felületen, ami jelentősen csökkenti a súrlódási együtthatót. A gyakorlati alkalmazásokban az anyag kopásállósága a csúszási sebességgel függ össze. Csúszási súrlódási érotiques. A csúszási sebesség növelése növeli a súrlódó felület hőmérsékletét, és a súrlódó anyag visszafordíthatatlan változásokon megy keresztül, ami csökkenti a kopásállóságát. A grafit anyagok azonban jó hővezető képességgel rendelkeznek, ami segít gyorsan elvezetni a hőt a súrlódó felületről, így a csúszási sebesség csekély hatással van a súrlódási tényezőre és a kopási sebességre, és nem csökkenti a kopásállóságát. Az ok, amiért a grafit anyag önkenő hatású lehet, főként az, hogy a grafitréteg és a réteg közötti kötőerő gyenge, és viszonylag könnyen csúszik. Amikor a grafit vékony grafitréteget képez a fém felületén, ez lesz a súrlódás a grafit és a grafit között.
Noha némi szkepticizmussal fogadták őket, a törvényeket Charles-Augustin de Coulomb ellenőrizte 1781-ben. Ehhez a hozzájáruláshoz Amontonst Duncan Dowson a 23 "Tribology embere" közé sorolta. Amontons súrlódási törvényei Amontons súrlódási törvényei: A súrlódási erő egyenesen arányos az alkalmazott terheléssel. (Amontons 1. törvénye) A súrlódási erő független a látszólagos érintkezési területtől. (Amontons 2. Ha egy objektum 7 ms ^ -1-nél mozog egy u_k = 14 / g kinetikus súrlódási együtthatóval rendelkező felületen, milyen messzire mozog az objektum? 2022. törvénye) A kinetikus súrlódás független a csúszási sebességtől. (Coulomb törvénye) (Ez a 3 törvény csak a száraz súrlódásra vonatkozik; kenőanyag hozzáadása jelentősen módosítja a tribológiai tulajdonságokat. ) A törvényeket a tégla klasszikus példája mutatja, amely egy ferde síkon nyugszik, ahol egyensúlyban van és így mozdulatlan. A gravitációs erő statikus súrlódással áll szemben, és a sík dőlésszögének növekedésével a tégla végül lefelé kezd mozogni, amikor a gravitáció legyőzi a súrlódási ellenállást. Kitüntetések Tag, Académie des Sciences (1690) A holdbeli Amontons krátert róla nevezték el.
A legtöbb esetben az összefüggés ilyen formában használható is, vagyis a tapadás témaköre itt lezárható lenne látszólag. Arra lehetne következtetni, hogy az létrejövő tapadás nem függ a tapadási felület méretétől, vagyis a gumi méretétől. De az azért feltűnő, hogy minél nagyobb és erősebb egy motor, annál szélesebb gumikkal szerelik. Csúszási súrlódási erosion. A fenti példa megállja a helyét szilárd testek esetén. A gumi viszont nem szilárd test, hanem viszkoelasztikus test, ami azt jelenti, hogy "viszkózus" és "elasztikus" tulajdonságokkal is rendelkezik. Ez már a reológia tudományának területe, ami az anyagok folyási viselkedését vizsgálja. A viszkozitás a hőmérsékletfüggő sűrűségváltozás, az elasztikusság pedig a rugalmasságot jelenti, vagyis a deformációkkal szembeni viselkedést. A tapadás, mint fizikai kapcsolat az aszfalt felületének részecskéi és a gumi részecskék közötti pillanatnyi molekuláris kötődés. Minél nagyobb felületen képes ez a kapcsolat létrejönni, annál nagyobb lesz a létrejövő erő a felületek között.
Ezt mindenki tapasztalta már, hiszen melegített gumival mindig jobb a tapadás (illetve fordítva: hideg gumival sokkal nagyobb a hajlam a megcsúszásra), az utcai gumik viszont a hőmérsékletváltozásra sokkal kevésbé érzékenyek, egyben más hőmérséklet-tartományban is működnek. Az abroncsok esetében fontos tulajdonság az élettartam és a kopás, különösen, ha nem öt kört tervezünk menni a Hungaroringen. A kopást és elhasználódást a tapadás során ható folyamatos deformáció hozza létre, ami utcai gumik esetében sokkal kisebb, ezért az élettartam nagyobb, valamint a gumi öregedésével a deformációra való hajlam csökken a szerkezet keményedésével, ami tapadáscsökkenéshez vezet. Van még egy előnye is: a kopás mindig megmutatja, hogy van-e probléma a futómű és a gumi beállításaival, ráadásul más lesz a gumikép az egyes esetekben. Totalbike - Technika - Technika: Gyorstalpaló a gumikról. A gumik alapvetően érzékenyek a függőleges irányú erők nagyságára. A fenti gondolatmenet alapján logikus lenne, hogy minél nagyobb erő terheli a gumikat függőlegesen, annál jobban fog terülni és annál nagyobb lesz a tapadás.
A koptató közeg ennél a típusnál is a dugattyú és a dugattyú falai közötti érintkezési felületen okoz csiszoló vagy tribomechanikai kopást. Ez a jelenség különösen a be- és kimeneti szelepek szelepüléseire van hatással. Csúszási súrlódási erő. Az excentrikus csigaszivattyúkat alacsony vagy magas viszkozitású, illetve pasztaszerű közegek adagolására tervezték. A különféle, a térfogat-kiszorítás elvén működő szivattyútípusokkal összehasonlítva azonban az excentrikus csigaszivattyú koptató közegek adagolására is ideális. A végtelen dugattyús adagoló elv révén létrejövő egyenletes térfogatáram megakadályozza a töltőanyagok változó sűrűségű ülepedését. A dugattyús és a fogaskerekes szivattyúkhoz képest viszonylag alacsony 40 bar nyomás és a speciálisan kialakított rotor-állórész geometria csökkenti a kopást, mivel az áramlásban nagyon kevés nyíróerő lép fel, alacsony vagy nulla pulzációs szint keletkezik, és nincs visszaáramlás az egyes kamrákban. Ennek eredményeként minimálisra csökken a csiszoló és tapadó kopás.