A városvezető szólt arról is, hogy a tárlaton több mint tíz országból csaknem 700 műtárgy látható, amelyek "soha nem voltak így egyben és lehet, hogy soha többé nem is lesznek". Érdeklődő a Királyok és Szentek – Az Árpádok kora című kiállítás megnyitóján a Szent István Király Múzeum felújított Rendház épületében Székesfehérváron 2022. március 18-án. Forrás: Vasvári Tamás/MTI Cser-Palkovics András megemlítette, hogy a projektre kapott támogatás tartalékkerete megmaradt, azt a Budenz-ház és a Vörösmarty Mihály Könyvtár részbeni megújítására, vagyis a kultúrára fordítanák, s erről már tárgyalnak a kormánnyal. Bochkor Gábor szerint a gyereket ki kell fizetni, ha például otthon elmosogat | 12h. Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum igazgatója elmondta, hogy a 18. századi múzeumépületet új köntösbe öltöztették, 21. századi légtechnikát és biztonsági rendszert kapott, és gyakorlatilag bármilyen kiállítás megvalósítható, ami befér a két szinten lévő 17 kiállítóterem mintegy 1800 négyzetméterére. L. Simon László a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) főigazgatója szerint a kiállítás Szent István és az Árpád-dinasztia művének, a keresztény kultúrának és a régészet munkájának dicséretéről szól.
A csaknem háromezer négyzetméteres épület egykori gazdasági udvarának részbeni beépítésével bővült mintegy 620 négyzetméterrel, ebben az új szárnyban alakították ki a fogadóteret és a kiszolgáló helyiségeket, míg az eredeti épületrészekben szabályozott hőmérsékletű és páratartalmú kiállítóterek jöttek létre. A sajtóanyag szerint a soha nem látott léptékű kiállításhoz több mint 40 magyar és 20 külföldi partnerintézmény kölcsönöz tárgyakat. A középkor uralkodói dinasztiái között kivételes helyet foglal el az Árpád-ház, hiszen ez a család adta a legtöbb szentet a keresztény világnak és ez volt az a korszak, amelynek évszázadai Székesfehérvárhoz köthetők. A kiállítás egyik különlegessége Szent István kardja, amely Prágából érkezett Székesfehérvárra: a fegyver egykor István jegyesének, Gizellának a hozományaként kerülhetett Magyarországra. A tárlaton szerepel többek között a feltehetően a 13. Bochkor gábor otthona pest megye. század közepén keletkezett Ómagyar Mária-siralom, Lehel kürtje, egy Árpád-kori eskükereszt és egy kettős kereszttel ellátott kora Árpád-kori magyar zászló.
Ettől fél dr. Várnai Nikoletta is. Nem mer mosni, ha a gyerekei otthon vannak, nehogy a mosógép rezgésétől összedőljenek a falak. Nem mer aludni éjszaka, ha mégis elszenderül, rémálmai vannak, gyógyszereket kell szednie a szorongására. Nem hívhatnak vendéget, lábujjhegyen közlekednek, nehogy a rezonancia miatt nőjön a repedés. Hivatalról hivatalra, bíróságra jár, hogy valaki intézkedjen, döntsön, állíttassák vissza az alatta lévő lakás falait eredeti állapotukba, hiszen arról már több szakvélemény is készült, hogy ez így életveszélyes. Bochkor gábor otthona budapest. Az eddigi három mérnöki szemle és három statikusi szakvélemény után a veszélyhelyzet ellenére azzal nyugtatják, hogy lesz újabb szemle, meg újabb statikusi szakvélemény. Megoldást azonban 2018 óta egyetlen hatóság sem terjesztett elő a jelenleg már a főváros építési felügyeletén vizsgált ügyben. A falak meg repednek, a repedés egyre hosszabb és mélyebb. Az eset 2021 június 8-án került Budapest Főváros Kormányhivatala elé, ahol az Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Kiemelt Ügyek Osztálya hozhat döntést az ügyben.