Szájnak és szemnek is öröm ez a sütemény! 5. Három töltelékkel töltött hamis bejgli leveles tésztából Gyorsan elkészíthető akár ünnepi édesség/desszert, három csodás töltelékkel: dióssal, túróssal és mákossal. 6. Csavart csokoládés csillag Egy Nutellával vagy csokikrémmel megkent tésztás alap, amiből olyan kreatív sütemény varázsolható, amivel mindenkit le lehet venni a lábáról. Szinte kár megkóstolni vagy felvágni, olyan szép. A recept és leírás videóval együtt ITT található 7. Túrós-tojáshabos kocka leveles tésztán Lágy vaníliás-túrós krém és ellenállhatatlan tojáshab egy réteg leveles tésztán. Amilyen egyszerű, olyan finom. 8. Joghurtos krémes piskótával Könnyű, frissítő, finom, puha, egyszerűen megvan benne minden ahhoz, hogy a család egyik nagy kedvence legyen. 9. Luxus epres rétes leveles tésztából Túró és eper, leveles tésztába csomagolva. Túrós süti levels tésztából. Annyira egyszerű, mégis annyira finom! 10. Almás-pudingos szelet Reszelt alma, vaníliapuding és tészta. Az almát fahéjas cukorral ízesítjük, az alma és a krém közé pedig egy réteg piskótát is csempészünk.
A leveles tésztát sütőpapírral fedett tepsire kiterítjük, a közepére kenjük a ricottás krémet hosszanti irányban, téglalap alakban úgy, hogy a két oldalon nagyjából 1/3 rész szabadon maradjon. Rászórjuk az áfonyát és a durvára vágott csonthéjast. A szabadon maradt tésztát mindkét oldalon ferdén 1 centis csíkokra bevágjuk, majd felváltva a csokira hajtogatjuk. A tetejét megkenjük a tojássárgával, és 180 fokos sütőben kb. 20 perc alatt szép pirosra sütjük. TÚRÓS-ŐSZIBARACKOS KUKKÓNIA SZELET LEVELES TÉSZTÁBÓL | Kukkoniashop. A mázhoz a citrom levét kifacsarjuk, átszűrjük, és elkeverjük annyi porcukorral, hogy sűrű, de folyékony mázat kapjunk, majd megcsorgatjuk vele a süteményt. Langyosan vagy teljesen kihűtve, szeletelve tálaljuk.
Radnóti Miklós (Bp., 1909. máj. 5. – Abda, 1944. nov. 6 – 10. közt): költő, műfordító. Anyját születésekor, apját 12 éves korában vesztette el. Anyai nagybátyja – jómódú textilnagykereskedő – neveltette. 1919-től Bp. -en a Markó utcai reálisk. -ban, 1923-tól az Izabella utcai kereskedelmiben tanult, ahol 1927-ben érettségizett. 1927 – 28-as libereci (Csehszlovákia) tanulmányútján került kapcsolatba a munkásmozgalommal, amit a Népszavában és a Jóság antológiában megjelent versei tükröztek. 1929-ben reálgimn. érettségit is tett és 1930-ban beiratkozott a szegedi egy. -re magyar-francia szakos tanárjelöltnek, Sík Sándor tanítványa. Ez évben jelent meg első önálló verskötete, a Pogány köszöntő (Bp., 1930). Újmódi pénztorok éneke (Bp., 1931) c. kötetét "vallásgyalázás és a szemérem elleni vétség" címén az ügyészség elkoboztatta, a bíróság pedig 8 napi – fellebbezés után felfüggesztett – fogházbüntetésre ítélte őt. 1931 nyarát Párizsban töltötte. Hazatérése után részt vett a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumában, az egy.
Versekben búcsúztatta barátait, a nélkülözésekbe belepusztult Dési Huber István festőművészt (Nem bírta hát), a munkaszolgálatban meghalt Bálint György újságírót (Ötödik ecloga) és fogadott mesterét, Babits Mihályt (Csak csont és bor és fájdalom). Utoljára 1944 májusában vonult be munkaszolgálatra a szerbiai Bor melletti Lager Heidenauba került. A tábort augusztus elején a szerb partizánok támadásai és a szovjet csapatok közeledése miatt kiürítették. A menekülő németek innen hajtották tovább gyalogmenetben a foglyokat. Radnóti Miklós erőltetett menete Bortól Szentkirályszabadjáig meglehetősen jól ismerjük. " Rémhirek és férgek közt él itt francia, lengyel, / hangos olasz, szakadár szerb, méla zsidó a hegyekben, / szétdarabolt lázas test s mégis egy életet él itt, " – írta a Hetedik eclogá ban a költő. A bori központi lágerből szeptember közepén gyalog indult el egy háromezres csoport. Belgrádon át Mohácsig mentek, majd vonattal Szentkirályszabadjáig vitték őket, onnan ismét gyalog folytatták útjukat a nyugati határ felé.
Radnótit a Győr megyei Abda község határában 21 társával együtt 1944. november 9-én agyonlőtték. Utolsó versei (bori notesz-a) viharkabátjának zsebében a tömegsírba kerültek. A még maga összeállította, de utolsó verseivel bővített kötete Tajtékos ég címmel jelent meg a Révai kiadásában, 1946-ban. Az 1934 júliusától 1943 március közepéig vezetett Naplója nemcsak beszédes történelmi dokumentum, hanem teljes értékű irodalmi alkotás is. (forrás: Mária Országa) Budapesten született, 1909. május 5-én. Eredeti neve Glatter Miklós. Születése anyjának és ikertestvérének az életébe került; 11 éves volt, amikor apja gybátyja, Grosz Dezső gondoskodott róla, az ő kívánságára szerzett kereskedelmi érettségit 1927-ben, a csehországi Reichenberg (ma Liberec) textilipari szakiskolájáerepelt TOVÁBB → Művészete, korszakai: 1. Az avantgárd vonzásában:Pogány köszöntő (1930), Újmódi pásztorok éneke (1931), Lábadozó szél (1933) 2. Költészetének leegyszerűsödése:Újhold (1935) 3. Költészetének klasszicizálódása: Járkálj csak, halálraítélt (1936) Meredek út (1938) Idill és halál: Tajtékos ég (1946) Kevés olyan művész van, akinél TOVÁBB → A háborús évek költői termésében összefoglaló szerepet töltöttek be az eclogák.