A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában a munkáltatónál meghatározott ideig fennálljon. Az összeg attól függ attól, hogy mennyi ideje dolgozunk a cégnél Mértéke az adott munkáltatónál eltöltött munkaviszony hosszával arányosan növekszik. A védett korú, azaz a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül álló munkavállaló emelt összegű végkielégítésben részesül.
A honvédek jogállásáról szóló törvény (Hjt. ) hatálya alá tartozó tiszti, altiszti állomány tagjaira hasonló szabályok vonatkoznak. Nem jogosult végkielégítésre semmilyen jogviszonyban sem az érintett személy, ha legkésőbb a jogviszonya megszűnésének időpontjában - a Munka Törvénykönyve vagy az adott jogviszonyra alkalmazandó törvény szerint nyugdíjasnak minősül, vagy - a nők kedvezményes nyugdíjának igénylése miatt kéri a jogviszonya megszüntetését.
Az így szerzett biztosítási idő a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe is beszámít (mint keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonyban töltött idővel szerzett szolgálati idő). 3. Miután a végkielégítés a nyugdíjalapot képező jövedelembe beszámít, nem közömbös annak az elérhető maximális mértéke. A végkielégítés mértéke a Munka Törvénykönyve szerint alapesetben nem érheti el a 12 hónapot, legfeljebb 6 + 3 = 9 hónap lehet az olyan munkavállalók esetében is, akiknek a nyugdíjkorhatáruk betöltéséig kevesebb, mint öt év van hátra. A törvényi rendelkezés szerint a munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató felmondása alapján szűnik meg. Felmondás védett korban- HR Portál. A végkielégítés maximális mértéke legalább huszonöt év esetén hathavi távolléti díj összege. A végkielégítésnek ez az összege háromhavi távolléti díj összegével emelkedik, ha a munkaviszony a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül (azaz a "védett korban") szűnik mega munkáltató felmondása következtében.
A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül – egyebek mellett - az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról írásban tájékoztatja a munkavállalót. A leggyakrabban előforduló juttatások a következők: üdülési szolgáltatás, munkahelyi étkezés, Erzsébet-utalvány, Széchenyi Pihenő Kártya, iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, önkéntes kölcsönös pénztári munkáltatói hozzájárulás. Végkielégítés védett korban semeru. A munkavállaló részére nyújtott juttatások többsége után a munkáltatót közterhek terhelik, de vannak olyan juttatások is, melyeket a munkáltató adómentesen nyújthat, mint például lakáscélú munkáltatói támogatás, cégautó magáncélú használata, bölcsődei szolgáltatás, csoportos személyszállítás. Dr. Koch Beáta európai uniós szakjogászi diplomával és gazdasági mediátori képesítéssel is rendelkezik. Nyolc évet dolgozott a közigazgatásban azelőtt, hogy saját irodát alapított.
Pécelen valószínűleg már 1649 előtt volt református anyaszentegyház. A péceli református anyakönyv első bejegyzése 1719 -ből való. 1798: a templom építésének kezdete (torony nélkül). 1800: a templom felszentelése. A templom szentelési igéje: (II. Mózes 3:5) Isten mondja Mózesnek: "Ne jöjj közel, oldd le a te saruidat lábaidról, mert a hely amelyen állasz, szent föld. " Az építési költség nagy részét II. gróf Ráday Gedeon viselte. Alapanyagul a temetőben lévő régi templom köveit használták fel. A templom neoromán elemekkel kialakított, belülről késő-barokk vonásokat hordozó épület. 1811: az orgona felszentelése. 1825. március 31: A péceli nagy tűzvészben leégett a templom teteje, az ajtók és az ablakok is súlyosan megsérültek. Az újjáépítés II. gróf Ráday Pál nevéhez fűződik, aki ekkor a Dunamelléki Református Egyházkerület főgondnoka volt. 2. Debreceni református nagytemplom – MiniMagyarország Szarvas. A péceli gyülekezet főgondnoka ez időben Szemere Pál (1818 – 1830). A felújítás ideje alatt – miként a templom építését megelőző időkben – a Ráday kastély földszinti termében tartották az istentiszteleteket.
A Kossuth utcai orgona Miskolc egyetlen szakszerűen restaurált orgonája. Április 3-7 között a Luther-év jegyében Bach-hetet tartottak. 7-én ebben a templomban a helyreállítást irányító Szabó Balázs játszott az orgonán. Ebben a templomban egyébként is rendszeresen rendeznek koncerteket, zenei eseményeket, mert az akusztikája kitűnő. A képeket a koncert előtt, és utána készítettem. Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.
szélesség (lat): N 48° 6, 298' hosszúság (lon): E 20° 46, 948' védettség: Műemléki védelem eredeti kategória: Szakrális építmény eredeti főtípus: templom eredeti típus: ref. templom megye: Borsod-Abaúj-Zemplén település KSH kódja: 30456 földhivatal: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Földhivatal rövid leírás: Belvárosi ref. templom, késő barokk, 1786-1808. Tornya 1865-ből. : Szabadon álló, egyhajós, nyugati félköríves szentélyzáródású épület. Keletre néző főhomlokzatán egy lanternás toronnyal, amely enyhe kiülésű középrizalit fölött, tört ívű oromzattal kapcsolódik a főpárkányhoz. Az oromzat szélén és a tornyot koronázó mellvéd sarkain magas obeliszkek állnak. A hajó északi homlokzatának középtengelyében vázadíszes, kőkeretes kapu nyílik. A templom teteje cseréppel fedett, nyeregtetős. A 2561-es számú telken áll a templom mellett a református egyházkerületi székház. A templomot Rábel Károly építette, a toronysisak Wieser Ferenc munkája. Teljes felújítását 6 évig tartó munka után 2010-ben fejezték be, az állapota kifogástlan.