Súlyos vádakkal illették Kis Grófót és testvérét, ahogy arról korábban a is beszámolt. Két sértett állítja, a mulatóskirályék megverték őket, és fegyverrel fenyegetőztek. Családi dráma áll a háttérben, a rendőrség nyomoz. Néhány nappal ezelőtt állt elő a két sértett azzal, hogy egy este Kis Grófóék leszorították kocsijukat az útról. Egyiküket megverték, és még fegyver is előkerült. Az ügyvédjük elmondta, azonnal látleletet vetettek, és megtörtént a rendőrségi feljelentés is. Forrás: Facebook/Kis Grófo Családi viszály állhat az ügy hátterében, ugyanis az egyik sértett húga élettársi viszonyt folytatott Kis Grófo unokatestvérével. Összeköltöztek, a lány pedig sok bútort és egyéb tárgyakat kapott szüleitől, hogy elkezdhessék közös életüket. Súlyos vádak: Kis Grófo állítólag fegyverrel fenyegetőzött. A kapcsolatuk azonban megromlott, az ingóságokat pedig szerették volna visszakapni. "Ezeket az ingóságokat azonban nem adták vissza, illetve emiatt a követelés miatt intézték a támadást az abonyi temető mellett. Kis Grófóék támadás közben felszólították a védenceimet, hogy többet ne követeljék vissza a bútordarabokat.
Hogy a végén milyen büntetést kap Kis Grófo, az egyelőre még kérdéses. Legfeljebb majd ő is megfenyegeti az ügyészséget, mint Vizoviczki.
Úgy tűnik, a verekedés az egyik sértett kishúga, és Grófoék unokatestvére miatt tört ki, akik egy ideig együtt jártak, sőt, a lány oda is költözött a fiúhoz. Szóba került az édesapa, aki egymillióért vett bútorokat a fiataloknak, de a lány arany ékszerei is képbe kerültek. A pár kapcsolata azonban megromlott, állítólagos pofonok után hazaköltözött, a sértettek pedig szerették volna visszakapni mindazt, amit a lány a Kis Grófo unokatestvérével való rövid románc alatt a dologba belevitt. Emiatt tört ki a balhé, miután Grófo-ék neszét vették, hogy a sértettek követelőznek. Kis Grófo és családja a Fókusznak eljuttatott üzenetében felháborodott a sértettek nyilatkozatán. Végre! Itt az igazság Kis Grófo verekedési ügyében - Ripost. Kisgrofó verekedés garázdaság pisztoly Abony vád
A gyászolók között Bódi Margó és Guszti, valamit Nótár Mary, L. L. Junior és Gáspár Győző is feltűnt. Kis grofo verekedés tv. Színpadot építettek A temetőben színpadot építettek, felette egy nagy kivetítővel, amin fényképeket mutattak Grófo életéből. Külön sátrat emeltek a koszorúknak és hosszú asztalt a halotti tornak. Ezen a kivetítőn követhették a távolabb állók a szertartást 50-en lehetnek egy temetésen Bár a járványügyi előírások szerint a temetéseken maximum ötvenen vehetnek részt, Kozák László utolsó útjára a jelentések szerint jóval többen mentek el. Sokan nem voltak maszkban A fotói szerint sokanmaszkot sem viseltek. Kis Grófo a temetés előtti napokban többször hangsúlyozta Facebook oldalán, hogy a temetésen minden járványügyi szabályt be fognak tartani. Kiemelt kép: Kozák László temetése – Forrás:
Arad, mint kivégzési helyszín Aradon ugyancsak október 6-án kivégezték Aulich Lajost, Damjanich Jánost, Dessewffy Arisztidot, Kiss Ernőt, Knezich Károlyt, Láhner (Lahner) Györgyöt, Lázár Vilmost, Leiningen-Westerburg Károlyt, Nagysándor Józsefet, Poeltenberg Ernőt, Schweidel Józsefet, Török Ignácot és Vécsey Károlyt. A golyó általi halálra "kegyelmezett" Kisst, Schweidelt, Dessewffyt és Lázárt hajnalban lőtték agyon az aradi vár északi sáncában, a többi elítéltet ezután a vártól délre sebtében összetákolt bitófákra akasztották fel. A holttesteket elrettentésül estig az akasztófán hagyták, de éppen ellenkező hatást értek el, mert a kivégzés helye búcsújáró hellyé vált. Az aradi vértanúk kivégzése 2017. Ma az egykori vesztőhelyen emlékoszlop áll, a vértanúk emlékét a városban a 2004-ben visszaállított Szabadság-szobor, Zala György munkája őrzi. Aradon 1850 februárjáig még három honvédtisztet végeztek ki, Ormai Norbert honvéd ezredest, Kazinczy Lajos honvéd ezredest (Kazinczy Ferenc fiát) és Ludwig Hauk alezredest, Bem tábornok hadsegédjét.
A most következő cikkben az aradi vértanúk kivégzésének évfordulója alkalmából bemutatjuk a 13 kivégzett katonatiszt utolsó óráit. A 13 katonatiszt kivégzését kimondó nyilatkozatot 1849. szeptember végén olvasták fel az elítélteknek. Először Kiss Ernő tábornok hallotta a reá kirótt halálos ítéletet, mely ellen hevesen kikelt magából. Mikor vezették ki a teremből, még akkor is a bírákat szidta. Az aradi kivégzések 1849. október 6-án - Egyperces Történelem. A folyosón szembe találkozott Nagy-Sándor Józseffel, akit szintén az ítélet kihirdetésére vittek. Kiss meglátva bajtársát elnevette magát: Nos barátom, én már készen vagyok, most, látom, reád kerül a sor. Kiss Ernő tábornok Egymással kezet fogva elbúcsúztak a másiktól. Az ítélethirdetés után Kiss Ernő és Schweidel József nem hitték el a kiszabott büntetést, magukat és társaikat is azzal nyugosztalták, hogy ezzel csak rájuk ijesztenek, és úgyis enyhítik majd hivatalvesztésre és néhány év várbörtönre az ítéletet. Aulich Lajos, kit kötél általi halálra ítélt a hadbíróság, az ítélethirdetés után szintén hevesen kikelt magából: Nem maga a büntetés, hanem a végrehajtás neme gyalázza meg az embert.
Mindezt büntetésnek szánták, hiszen – úgymond – Magyarország a "lázadással" eljátszotta alkotmányos jogait. Ez a bánásmód nem volt kirívóan kivételes: hasonlót kaptak a birodalom összes népei. A kor keserű szellemisége, hogy a di nasztiahű nemzetiségek azt kapták jutalmul, amit a magyarok büntetésül: a nyers önkényt és jogtalanságot. Az abszolutizmus ugyanis 1848 vívmányai közül csak a jobbágyfelszabadítást ismerte el, és a polgári jogegyenlőséget, az alkotmányosság és a szabadság minden más eredményét, intézményét eltörölte. Az 1849. évi olmützi alkotmányban megígért nemzeti autonómiát papíron pihentette. Sőt, hamarosan magát az alkotmányt is sutba dobták, és 1851 utolsó napján proklamálták a korlátlan császári abszolutizmust. Az utolsó szó jogán (az aradi vértanúk utolsó szavai): Aulich Lajos: Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Ők a 150 névtelen magyar vértanú | 24.hu. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom, megértik ezt a szolgálatot. Vécsey tábornok megcsókolja a kivégzett Damjanich kezét Damjanich János: Legyőztük a halált, mert bármikor készek voltunk elviselni azt.
Az aradi Megbékélés terén újra felállított Emlékmű A többi vértanúról azonban senki sem tudott semmit, noha a gyanú szerint Lázár Vilmos és Schweidel József Dessewffy közelében, a várárokban nyugszik, öt másik társuk pedig a vesztőhelyen. Lázár és Schweidel csontjaira csak több mint hat évtizeddel később, 1912-ben bukkantak rá, de a sírhelyet a rossz talajviszonyok miatt csak a következő évben tudták feltárni. A Délmagyar tavalyi visszaemlékezésében idéz a megtalálás körülményeiről: A csontvázak guggoló helyzetben voltak, úgy mint a hóhér annak idején a gödörbe dobta őket. Amikor a csontvázak tisztán állottak, Lakatos Ottó két paptársával imádkozott és beszentelte a csontokat. Az aradi vértanúk kivégzése 10. A kiemelés munkálja estig el fog tartani, azután díszes faládában a kultúrpalotába viszik a csontokat és mindaddig ott tartják, amíg a többi vértanúk csontjait sikerül összeszedni. Azután a vesztőhelyen mauzóleumot építenek és abba helyezik el a vértanúk csontjait. Az Aulich Lajos, Knezić Károly, Nagysándor József, Pöltengerg Ernő és Török Ignác csontjainak megtalálására indult kutatások azonban továbbra sem jártak sikerrel.
Közülük megközelítőleg 30 fő volt honvédtiszt vagy a honvédsereg tagja, 30 egyfajta köztes kategóriába tartozó népfelkelő vagy "gerilla", míg a többi, legalább 90-100 ember civil. A császári és fővezéri kiáltványok alapján gyakorlatilag a fél magyar közigazgatást ki lehetett volna végezni, bárkit, aki akár csak a forradalmi magyar kormány valamely rendeletét kihirdette. Julius von Haynau Giuseppe Bezzoli 1853-as festményén. Az aradi vértanúk kivégzése 2018. Forrás: Wikipedia A hivatalnokokon túl papokat, lelkészeket, tanítókat, egyszerű embereket találunk a vértanúk között, elég volt, ha valaki népfelkelésre buzdított – minden adott osztrák parancsnok lelkiismeretén, kedélyállapotán múlt. Hadbíróság vagy kényszersorozás Érdemes pár szót szólni a honvédség egészéről is, sokuk sorsára éppúgy a bosszú pecsételte meg. A világosi fegyverletétel után a legénységi állomány, őrmestertől lefelé automatikusan kegyelmet kapott, mindenki hazatérhetett. A tiszteket viszont, akik már a császári haderőben is tisztként szolgáltak, hadbíróság elé állították.
Megtalálásukban végül a természet segített: az 1932 tavaszán kiöntött Maros miatt a várárokban végzett töltésmunkák során a bitófák alapjaival együtt a mellettük lévő sírok is előkerültek. Tizenkét évvel a trianoni döntés után, az immár Romániához tartozó Aradon persze nem volt lehetőség a csontok méltó elhelyezésére – ezekre még további negyven évet kellett várni, míg 1974. október 6-án a ma Szlovákiához tartozó Margonyán nyugvó Dessewffy Arisztid, illetve a szerbiai Eleméren, az általa építtetett templomban eltemetett Kiss Ernő kivételével minden aradi vértanút a tiszteletükre felavatott emlékmű sírkamrájában helyeztek örök nyugalomra.
Kedves Olvasók! Ez az utolsó tárca, amit írok. Megtiszteltetés volt a Szalonba írni. Életem egyik legszebb és legfájdalmasabb írását biggyesztettem alább. A gyerekeimnek írtam, most március tizenötödikén újraírtam. Anno a kivégzésem után keletkezett. Amikor elrabolták a gyerekeimet. A lombikreket, Larát és Mátét. Lombikbékik voltak, de én csak lombikreknek hívom őket. Amikor a feleségem elrabolta őket, meghaltam. A klinikai halál állapotából hoztak vissza. 80/0 volt a vérnyomásom. Egy hónapig feküdtem a kórházban, hárman haltak meg a mellettem levő ágyon. Néha sétáltam az infúziós állvánnyal, és azon gondolkodtam, hogyan válik a szerelem gyűlöletté. Aztán arra jutottam, hogy erről nem írok. Inkább arról, hogy mi az igazi apai szeretet. Olvassák szeretettel. Szeretném beléd lehelleni utolsó sóhajtásom. Élj boldogan örök szerelmemben. Drága gyermekeim! Jók legyetek! Szeressétek egymást! Örök életetekben. Drága gyerekeim! Lara Réka és Máté Pál. Ezeket a sorokat írtam le nektek a kivégzésem után, kétezerhét karácsonyán.