Tavaly és idén is négyszáz feletti ponthatár kellett a gyógyszerész és a fogorvos szakra is. 2011-ben 11 pontot csökkent a debreceni, a szegedi vagy a pécsi egyetem ötéves, osztatlan fogorvosképzésére való bejutás minimuma: 434 pont helyett idén 423 a határ. A Semmelweis Egyetemen viszont még a tavalyinál is több, 430 pont helyett 433 kell a sikeres felvételihez. Gyógyszerész szakon mindenhol csökkentek illetve stagnáltak a ponthatárok. A debreceni egyetem 2010-es 410 pontja, míg a szegedi 408 pontja lett idén 407. A Pécsi Tudományegyetemre tavaly is ugyanennyivel lehetett bekerülni. A Semmelweis Egyetemre tavaly 414 pont alatt senkit nem vettek fel, idén már 411 pont is elégnek bizonyul. Felvételi 2011 Első körben csaknem 97. 769-en kerültek be valamelyik felsőoktatási intézménybe a 141 ezer jelentkező közül. Felvi hu ponthatárok 2011 edition. Az államilag támogatott felvehető keretszám alapképzésben 53. 450; mesterképzésre 19. 600 hallgatót lehetett felvenni. A maximális 480 pontot sehol sem kellett elérni a felvételhez.
2011. júl 21. 0:00 #felvételi #ponthatár #Egyetem Az államilag finanszírozott képzésben a három legmagasabb pontszám a Budapesti Corvinus Egyetemen kellett a bejutáshoz. Nyilvánosságra hozták csütörtök este az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat: első körben mintegy 98 ezren nyertek felvételt valamelyik egyetemre, főiskolára. Felvételi ponthatárok. Az államilag finanszírozott képzésben a három legmagasabb pontszám a Budapesti Corvinus Egyetemen kellett a bejutáshoz. 97 ezer 769-en kerültek be valamelyik felsőoktatási intézménybe. A maximális 480 pontot sehol sem kellett elérni a felvételhez. A legmagasabb pontszám államilag finanszírozott képzésben a kellett a bekerüléshez, a nemzetközi gazdálkodási alapszakon 463 pont a határ. A második és harmadik legmagasabb pontszámot is ebben az intézményben kellett hozni, gazdálkodási és menedzsment szakon 457, a társadalomtudományi karon 453 pontot. Költségtérítéses képzésben a veszprémi mérnök-informatikus képzésben 478 pont volt a határ. A felvételi során a jelentkezők legfeljebb 400+80 pontot érhettek el.
A rossz idő ellenére is sokan várták a helyszínen a pontszámok megjelenését. A regisztrált jelentkezők a mellett az e-felvételin használt személyes oldalukon (Én felvim) is megtalálhatják a jelentkezéseikhez tartozó ponthatárokat. Akik felsőoktatási felvételi jelentkezési lapjukon megadták a mobiltelefonszámukat, sms-ben is kaptak értesítést. A küszöbponthatár 200 pont. Felvi hu ponthatárok 2011 relatif. A ponthatárok nyilvánosságra hozatala után az Oktatási Hivatal valamennyi jelentkezőnek besorolási határozatot küld arról, hogy az egyes jelentkezési helyeken hány pontot ért el, ott mennyi a ponthatár, valamint besorolást nyert-e valamelyik jelentkezésére, és ha igen, melyikre. Függetlenül attól, hány képzést jelölt meg egyazon felsőoktatási felvételi eljárásban, a jelentkező csak egy helyre sorolható be: az általa felállított sorrendben arra a képzésre, ahol először éri el a megállapított ponthatárt. A felvételről szóló határozatot és a beiratkozással kapcsolatos információkat az az egyetem, főiskola küldi meg, ahová besorolást nyert a jelentkező.
A ponthatárok a felsőoktatási felvételi eljárás hivatalos honlapján, a oldalon tekinthetők meg augusztus 29-én estétől. A felvettek a felvételi döntésről szóló besorolási határozatot az Oktatási Hivataltól, a beiratkozással kapcsolatos tudnivalókat a felsőoktatási intézménytől kapják meg szeptember első napjaiban. Ma hirdetik ki a felsőoktatási pótfelvételi ponthatárait; az eljárásban csaknem 13 ezren adtak be kérelmet. A ponthatárokat a oldalon teszik közzé. A ponthatárok meghatározása a 2011. évi általános felsőoktatási felvételi eljáráshoz hasonlóan történik: a számítógépes algoritmus a jelentkezők által elért felvételi összpontszám alapján és az adott képzésre felvehető létszám függvényében sorolja be a jelentkezőket. Fontos különbség azonban, hogy azokon a képzéseken, amelyeket már a 2011. Felvi hu ponthatárok 2011 photos. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásban is meghirdettek, a pótfelvételi ponthatár nem lehet alacsonyabb a július 21-én kihirdetett ponthatárnál. A jelentkezők teljesítményétől, felvételi összpontszámától függően előfordulhat, hogy egyes képzéseken a 2011. július 21-inél magasabb ponthatárt állapítanak meg.
A könyv öt fő részre tagolódik: "Az istenek lakhelyei: Felemelkedés, fénykor és hanyatlás" figyelemmel kíséri az oszlopsoros templomok kialakulását, felemelkedését és hanyatlását a görögországi sötét kortól az ókor végéig. "Építkezés istenek számára: Tájolás, építés, díszítés és finanszírozás " áttekinti a görög templomok... Tovább Tartalom Bevezetés Templomok, tájak és istenek 6 Az oszlopsoros templomok elhelyezkedését bemutató térkép 8-9 I. Az istenek lakhelyei Felemelkedés, fénykor és hanyatlás 18 Az első templomok 20 Templomok és közösség 26 Türannoszok, vetélkedés és háború 30 A görög kultúra elterjedése 34 Róma feltűnése 40 Hanyatlás és újrafelfedezés 42 II. Építkezés istenek számára Tájolás, építés, díszítés és finanszírozás 46 A hely kiválasztása 48 Tervezés és építkezés 56 A templom feldíszítése 62 Finanszírozás és javítások 70 III. Az élő templom A templom részei és funkciójuk 72 Istenek a templomban 74 A középpontban a szertartás 86 Egyéb templomi tevékenységek 92 IV. Találkozás az istenekkel A templom, a szent létesítmény 96 Az isten tisztelet helye 98 Papok és ünnepek 100 A templom környezete 104 V. Az istenek templomai Hét utazás görög tájakon 108 Itália és Szicília 110 Athén, Attika és a Szaróni-öböl 134 A Peloponnészosz 150 Közép- és Észak-Görögország 166 Az Égei-tenger szigetei és a Fekete-tenger 180 Kis-Ázsia 188 Szíria és Észak-Afrika 224 Utószó: mai felfedezések és állagmegóvó munkálatok 228 Templomlátogatás 230 További olvasmányok 231 Képek jegyzéke 235 Köszönetnyilvánítás 235 Név- és tárgymutató 236
Szerkezete olyan oszlopokra épült, amelyekben az istenek tisztelegnek. Ezek a struktúrák megaronok; azaz négyszögletes szobák oszlopokkal. Oszlopokkal és központi nyílással is rendelkezik. Mindezt az emberek átlagos méretével arányosan építették, ellentétben az olyan épületekkel, mint az egyiptomi piramisok, amelyeket az istenségeknek terveztek.. A görög templomokat azért hozták létre, hogy megőrizhessék a választó ajánlatokat. Ezek olyan rituális motívumokkal rendelkező tárgyak, amelyeket a természetfeletti erők javára nyertek. Idővel azonban a görög templomokban elkezdtek olyan kulturális tevékenységeket végezni, mint a tisztelet és az áldozatok. Ezek a konstrukciók a görög építészet legfontosabb és legnépszerűbbek voltak. Nem azért jöttek létre, hogy sok embert befogadjanak, és ez a fő oka a kis méretüknek; ezek a templomok elszigetelt és szent helyeken helyezkedtek el. Ezeket a monumentális vagy propilén ajtókon keresztül lehet elérni. A görög templomokban a díszítés és a külső építészet az ókori Görögországra jellemző nagysága miatt uralkodik.
- Ha az oldalsó oszlopokat a falakhoz rögzítik, akkor pseudoperipteralisnak hívják. Ha elöl dupla oszlopsor van, akkor pszeudodipterának hívják őket. Ha nem veszi körül egyetlen oszlop sem, akkor apternek hívják. - Ha oszlopok vannak a két homlokzaton, akkor azt amfifrosztileként ismerik, és ha ez egy kör alakú templom, akkor monopterának vagy tholosnak hívják. Alkatrészek A görög templom részei változhatnak, egyeseknek lehetnek minden részei, másoknak pedig nem. A főhajó vagy a naos előtti tér előcsarnokként funkcionál a mögötte lévő hely számára. Pronaosnak hívják. A templom központi tere a naos vagy a cella, ezen belül pedig a szobor, amely a város istenségét ábrázolja. Miután a naos az opisthodomos, egy kamra el van választva a többi féltől. Istentiszteleti tárgyak és kincsek tárolására használták. A templom homlokzatának néhány reprezentatív része a következő: -A fronton vagy a frontis a homlokzat vagy a portika háromszög alakú befejezése. Nyeregtetős templomok alsó oldalán található.
Az összetett rend a hellenisztikus korszakban alakult ki. jellemzők A görög templom az ókori Görögország kultúrájának legreprezentatívabb alakja. Felépítése oszlopos szerkezeten alapult, amelyben az isteneket tisztelni fogják. Ezek a struktúrák megaonok; vagyis téglalap alakú helyiségek oszlopokkal. Oszlopai és központi nyílása is van. Mindezt az emberek átlagos méretének arányában építették, ellentétben az olyan épületekkel, mint az egyiptomi piramisok, amelyeket úgy alakítottak ki, hogy megfeleljenek az istenségeknek. Görög templomokat azért hoztak létre, hogy tárolják a fogadalmi ajánlatokat. Rituális motívumokkal rendelkező tárgyakról van szó, amelyeket azért nyújtottak be, hogy elnyerjék a természetfeletti erők tetszését. Idővel azonban a görög templomokban elkezdtek kultikus tevékenységeket folytatni, például tiszteleteket és áldozatokat. Ezek az építkezések voltak a legfontosabbak és legnépszerűbbek a görög építészetben. Nem azért hozták őket létre, hogy sok embert fogadjanak, és ez a fő oka kis méretüknek; Ezek a templomok elszigetelt és szent helyeken helyezkedtek el.
A maga részéről létezik a korinthusi rend is, amely Kr. Ennek a rendnek a legjellemzőbb a tőkéje, amely két különböző testből áll. Az alsó két párhuzamos akantuszlevél-sorral és a sarkokban összefonódó kis szárakkal rendelkezik. Van egy legenda, amelyben Callimachus szobrászművészt egy sír közelében lévő kosár inspirálta az ilyen típusú templom építésére. Ezt a kosarat egy abakusz tetején zárták, és alatta akantusz növény nőtt. Levelei a kosár körül virágoztak. Végül az összetett rend egységesíti a korábbi rendek jellemzőit, és Kr. 5. századból származik. C., a hellenisztikus időszakban. Fő kitevői Az összes fejlett rend között van néhány görög templom, amely kiemelkedik különleges tulajdonságokkal. A dór rend templomai közül a következők emelkednek ki, amelyeket bizonyos isteneknek szentelnek: - Apolló, a termoszban (Kr. 625 körül). - Apolló, Korinthoszban (6. század). - Afaya, Aeginában (6. - Artemisz, Korfuban (6. - D-templom Selinuntében (6. - G templom vagy Apollo Selinuntén (kb. 520), befejezetlen nyolcas és periféria.
Ión: karcsúbb és magasabb. Szalagsávval kapcsolt kannelúrás törzse, gazdagon tagolt lábazata és volutás (csigavonalú díszítmény) fejezete van. Gerendázatán az architráv három sima gerendából áll. A frízen sima, vagy folyamatos dombormű van, esetleg stilizált virág díszíti. Arányrendszere a nő arányrendszeréhez igazodik. Korinthoszi: a iónhoz hasonló, csak a fejezete más: két sorban akantuszlevelek (az akanthosz nevu tüskés növény stilizált levele) övezik. Arányrendszere a leányok karcsúságát utánozza.
pergamoni fríz Attalosz sztoája ókori "pláza" Az olümpiai Zeusz-szentély, az athéni Attalosz-sztoa, az epidauroszi színház és a pergamoni Zeusz-oltár részletes bemutatása NÉHÁNY FONTOS ÉPÜLET OLÜMPIA: ZEUSZ-TEMPLOM klasszikus arányok: 6x13 oszlop Kr. 470-456 környékén épült dór oszloprend 3 m magas, lépcsős alépítmény tengely: kelet-nyugat geometrikus fríz nyeregtető ATTALOSZ SZTOÁJA 116x20 m Kr. 150 körül építették II. Attalosz pergamoni király építtette két szintes alsó szintjén dór, a felső pedig ión oszlopok vannak az athéni Agorára néz hátsó felében üzletek, első felében pedig egy kétsoros oszlopcsarnok látható EPIDAUROSZ: SZÍNHÁZ Kr. IV. század második felében építették kiváló akusztikával rendelkezik 34+20 soros orkhesztrája 10 m átmérőjű 14000 néző számára van hely benne 12 szektorra osztódik szkénéépülete 2 szintes oldalát támfalak erősítik PERGAMON: ZEUSZ-OLTÁR monumentális 36x34 méteres oldalán egy 120 m hosszú és 2, 30 m magas dombormű (ún. pergamoni fríz) található az oltárt ión oszlopcsarnok veszi körül, melyhez 28 lépcsőfok fut fel az oszlopcsarnokból kilépve át kell vágnunk az áldozati udvaron, hogy a 9 m magas talapzaton álló oltárhoz juthassunk MIRŐL BESZÉLTEM?