). A módosítás szerint ez a kötelezettség immár konkrét határidő nélkül a soron következő okirat-módosítással teljesíthető. Nem kell módosítani a létesítő okiratot akkor, ha arra csak azért lenne szükség, mert olyan hivatkozások, utalások és elnevezések szerepelnek benne, amelyek az új Ptk. -nak már nem felelnek meg. Nincs szükség az egyesületek alapszabályainak módosítására csak azért, hogy abban szerepeljen az alapító tagok neve, lakóhelye, és általában nem kell módosítani a létesítő okiratot, ha annak felülvizsgálata során az érintett szervezet azt állapítja meg, hogy az nem ütközik az új Ptk. valamely kötelező rendelkezésébe. A létesítő okiratok új Ptk. -val való összehangolása kapcsán a szóvivő kiemelte, hogy a Fővárosi Törvényszéken nyilvántartott 20 490 élő civil szervezet közül mintegy 14 ezer még a régi Ptk. szerint működik, közel 3 ezer pedig már az új Ptk. -nak megfelelően. További 3500 szervezetnél folyamatban van a létesítő okirat módosításának bejegyzése. A szóvivő elmondta azt is, hogy megújult a honlapon a civil szervezetek közzétételi felülete, és bővült a keresési feltételek köre.
A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumának civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezeteket nyilvántartó csoportja, valamint a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 2019. június 17-én 13:00 kezdettel Civil- és Cégnapot tart. A civil szervezeteket érintő előadásblokk témái a következők: • az elektronikus kérelmek beadásának "titkai" • a vallási közösségek nyilvántartásával kapcsolatos változások • a civil törvényességi felügyeleti ügyek sajátosságai • a civil szervezetek jogutód nélküli megszűnésének gyakorlati problémái. Az eseményen való részvétel a helyszín korlátozott befogadóképessége miatt regisztrációhoz kötött! Jelentkezni a email címen keresztül lehetséges a résztvevő, illetve a képviselt szervezet nevének megadásával. A regisztráció határideje: 2019. június 13., 16:00 Helyszín: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, 1051 Budapest, Nádor u. 28. (fedett udvar) További információ – Forrás: Friss műsorok
A szülők számára ugyanakkor segítséget jelenthet, ha helyben tudnak, akár néhány napra is, munkát vállalni, a jogi lehetőségek feltérképezése ebben a kérdésben már megkezdődött. A megbeszélésen részt vettek abban is egyetértettek, hogy a segítségnyújtás során a megfelelő jogi háttér, a pénzügyi szabályok betartása nagyon fontos hosszú távon is, hogy a segítő intézmények és civil szervezetek el tudjanak számolni az idejükkel, erőforrásaikkal. A háború vége után Ukrajna nagyon nehéz helyzetben lesz, a kultúrára szánható forrásaik valószínűleg kiapadnak, ezért a hazai kulturális szférában tevékenykedő, és így a kultúra problémáira érzékeny közönséget elérő szervezetek az alaptevékenységükkel lehetnek majd a leghasznosabbak. Az ukrán és Ukrajna területén élő más nemzetiségű művészek segítésének, a kultúra újjáélesztésének hatékony módja lehet majd az ottani művészek meghívása rendezvényekre, fesztiválokra fellépőként, illetve bevonásuk a hazai alkotói folyamatokba, így juttatva őket bevételhez.
Tizenhárom, a kultúra területén tevékenykedő hazai nonprofit és szakmai-érdekvédelmi szervezet, intézmény kereste közös megbeszélésen azokat a lehetőségeket, amelyekkel akár rövid, akár hosszú távon a leghatékonyabban segíthetik az Ukrajnában dúló háború elszenvedőit. A megfogalmazottak szerint a kulturális szféra segítségére a háború lezárása után is szükség lesz, ám a jelenlegi és a későbbi fázisban a leghatékonyabb eszközök eltérőek. Tizenhárom kulturális szervezet közös közleménye A kulturális szféra intézményei, szervezetei az elmúlt egy hétben adománygyűjtési akciókkal illetve erre történő felhívásaikkal, szállások felajánlásával már bekapcsolódtak az Ukrajnában kirobbant háború menekültjeinek megsegítésébe. Az egyéni és intézményes felajánlások, pénzadományok és tárgybeli adományok gyűjtése mellett sok helyen kikerültek a látogatói terekbe a gyűjtőurnák, a felhívások az adományozásra. Szükség lehet a színházak, múzeumok, könyvtárak szállítási kapacitására is, akár a továbbutazni szándékozó menekültek szállításában, akár az adományok elosztása során.
Kétéves, viharos kapcsolatuk során Katalin és Patyomkin rengeteget veszekedtek, a féltékenység szinte mindennapos vendégnek számított náluk. Ii katalin orosz cárnő filmek. És bár a cárnő véget vetett viszonyuknak, életük végéig igen közel álltak egymáshoz és a férfi politikai befolyása is megmaradt. Katalin élete végéig gyászolta kegyeltjét Forrás: Wikimedia Commons Patyomkin 1791-ben az orosz-török háborút lezáró iaşi béketárgyalásokra utazott és onnan súlyosan betegen tért haza. Hogy imponáljon a cárnőnek (akinek ekkor már egy új kegyence volt, a nála negyven évvel fiatalabb Zubov herceg személyében), visszatért a terepre, ahol egyszerűen leesett a lováról és meghalt. Katalin élete végéig gyászolta szerelmét.
Cikk elküldése Küldd el e-mailben a(z) Anekdota estére – Kinek mennyi jár… című cikket ismerősödnek! A levelet sikeresen elküldtük! Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket! Kultúra Még II. Katalin orosz cárnő is "spórolt"… Gabrielli olasz énekesnő II. Katalin orosz cárnő kéthónapi időtartamra szerződtette. A tárgyalások során az énekesnő ötezer dukátot kért. A cárnő felpattant: – Ötezer dukát kéthónapi éneklésért? Egy kissé sok! Hiszen ennyit még a tábornokaimnak sem fizetek. Ii katalin orosz carnoules. – Felség, akkor nincs más hátra, énekeltesse a tábornokait. Olvastad már? Kapcsolódó cikkek Ez a weboldal sok más oldalhoz hasonlóan HTTP-sütiket használ a jobb működés érdekében. Amennyiben nem fogadsz el minden sütit, az oldal egyes pontjai nem biztos, hogy megfelelően működnek. A sütikről bővebben olvashatsz az Adatkezelési és adatvédelmi tájékoztatóban. Ok
1762. július 9-én II. Katalin néven Szentpéterváron cárnővé nyilvánította magát, s az év szeptemberében Moszkvában fényes külsőségek között meg is koronázták. Az erőskezű asszony több mint harminc évig irányította az országot. A feudális abszolutizmus és a polgári törekvések összeegyeztetése többnyire megmaradt a divatos eszmékkel való kacérkodás szintjén, a reformintézkedéseket a hatalmi érdekek pillanatok alatt porrá zúzták, mint 1767-ben az új törvénykönyv összeállítása során. A cárnő betiltatott minden művet, amely kritizálta rendszerét, a bírálókat bebörtönöztette vagy száműzette. II. Katalin cárnő nyílt levele az emberek átoltásáról. Az 1775-ös kormányzati reform megszilárdította az egyeduralmat és a nemesség hatalmát, egyben megakadályozta a helyi önigazgatás kialakulását. Törvény biztosította a nemesek számára a lehetőséget az engedetlen jobbágyok deportálására, eladására vagy elzálogosítására. Az elégedetlenség nyomán kitört Pugacsov-féle parasztháborút (1773-1775) kegyetlenül leverte, vezetőjét Moszkvában nyilvánosan kivégeztette.