A történet azt mutatja, hogy Constantine a kereszten keresztüli " In hoc signo vinces " megesküdött, hogy ha győzedelmeskedne azon a napon, akkor magát a kereszténységnek ígéri. (Konstantin valójában ellenállt a keresztségnek, amíg a halálos ágyán tartózkodott. ) A kereszt jelét viselve Constantine valóban megnyerte. A következő évben a Kereszténységet a Birodalomban (a Milánói Ediktusban) törvényesnek tartotta. Maxentius veresége után Constantine és sógora, Licinius felosztották a birodalmat köztük. Konstantin uralkodott a Nyugaton, Licinius a Keleten. I constantinus római császár előd. A két maradt riválisa egy évtizednyi kellemetlen ünnepségen, mielőtt az ellenségeskedés felforrósodott és csúcsosodott meg a Chrysopolis-i csatában. 324-ben AD Licinius átszállt, és Constantine lett Róma egyetlen császára. Új római főváros A győzelmének megünneplése érdekében Constantinus Konstantinápolyt hozta létre Bizinium helyén, amely Licinius erődítménye volt. Megnövelte a várost, hozzáadott erődítményeket, hatalmas hippodromot a szekérversenyhez, számos templomot és még sok mást.
A tovább élő Róma Bár ebben a pontszerű eseményben szokták megjelölni a Római Birodalom bukásának a dátumát, és egyben a középkor kezdetét, amint fentebb láttuk, az valójában egy sokkal hosszabb folyamat része volt. Ráadásul a Keletrómai Birodalom még 1453-ig fennállt. Ezt a kedvezőbb földrajzi helyzetének, és a rugalmasabb politikájának köszönhette, holott Konstantinápolyt is számtalanszor megostromolták, és olyan hódítókkal kellett felvennie a kesztyűt, mint az arabok vagy a vikingek. A hosszabb folyamatokat pedig jól jelzi az a tény, hogy az a tudás és tapasztalat, amit a rómaiak felhalmoztak az évszázadok során, nem veszett el a Nyugatrómai Birodalommal együtt. I. Constantinus római császár - További nyelvek – Wikipédia. A latin nyelv, az állami intézmények, az ókori előzményekből kialakuló városok, a római jog és más technikai vívmányok még hosszú ideig Európa képének a részét alkották, és alkotják. Az évszázadokon keresztül tartó hanyatlást évszázadokon keresztül tartó kulturális továbbélés követte, amely még a mai napig is tart. Forrás:
272. február 27. Szerző: Tarján M. Tamás 272. február 27-én született I. Constantinus római császár (Nagy Konstantin) Naissus városában (ma: Nis, Szerbia), Diocletianus egyik tetrarchájának (társcsászár) fiaként. Constantinus fiatalon Diocletianus mellett szolgált, majd 306-tól, apja lemondásával a nyugati részek tetrarchája lett. Constantinus volt az első római császár, aki felvette a kereszténységet, bár egyes források szerint csak halálos ágyán keresztelték meg. E lépése mögött valószínűleg politikai megfontolás állhatott, ahogy 313-es milánói rendeletét is a keresztény támogatás elnyerése érdekében hozhatta meg (Licinius társcsászárral közösen). I constantinus római császár veronika. A milánói ediktum eltörölte azokat a korábbi rendelkezéseket, melyek Diocletianus idején a keresztények üldözésére vonatkoztak. Constantinus 324-ben lett egyeduralkodó, amiben nagy szerepet játszott az őt támogató keresztény zsoldossereg fanatizmusa a "pogány" Licinius elleni harc során. Constantinus már egyeduralkodóként elnökölt a 325-ös niceai zsinatot, amely többek között az ariánus tanok eretnekségéről is döntött.
Családi recept, nagypapáktól! Bajai halászlé Hozzávalók 4 személyre 2 kg ponty 0, 5 kg kárász 0, 5 kg harcsa 3 fej vöröshagyma 4 fej cseresznye paprika 3 ek őrölt paprika só ízlés szerint 3, 6 liter víz 1 csomag halászlé tészta Elkészítési idő: 45 perc Elkészítés: A halat feldaraboljuk és besózzuk 2-3 órával a főzés előtt, a belsőségeket nem sózzuk. A hagymát felkockázzuk, majd a hallal és a vízzel együtt beletesszük a bográcsba. Feltesszük a tűzre, mikor már forr, beletesszük az őrölt paprikát. Mikor már látjuk, hogy kezd elfőni a paprika, elkezdjük kóstolni és a szerint sózni. Összesen 40-45 percig főzzük, és az utolsó 10 percben beletesszük a halbelsőségeket és a cseresznyepaprikát. Időközben megfőzzük a tésztát. Miután levettük a tűzről, szűrjük és közben külön tálra kivesszük a halhúst. Ezután tálaljuk a tésztával. 1 2
A társas együttlét jobban fűszerezi a halászlét. Fontos dolog, hogy 2 főre mindig egy kg halat, egy vöröshagymát és egy púpos evőkanál őrölt paprikával számoljuk. Végül minél több halat főzünk a bográcsban, annál finomabb lesz. Lehet bele tenni más halat is, de az alaplé az pontyból áll. Trükkök az elkészítésnél. A halpucolás nincs benne a főzési időben
Kategória: Halas ételek Hozzávalók: kb. 3 kg ponty 3 nagy fej vöröshagyma finomra őrölt házi pirospaprika, kb. 10-12 dkg só kb. 4 evőkanál, izlés szerint Elkészítés: Legjobb, ha 1. 30- 1. 60 kg -os pontyokat veszünk. Tisztítás után beirdaljuk, azaz 3-4 mm mélyen bemetszést végzünk a hal húsába fél cm-enként, majd 5-6 cm-es darabokra vásózzuk, 2-3 órát álljon a sóban, kerüljön az irdalásokba a sózás megfelelő alapossággal történt, főzés közben legfeljebb minimális sózásra lesz már szükség - izlésnek megfelelően. Bogrács aljába szórjuk a felkockázott vöröshagymát, rátesszük a hal félbevágott fejét, /amelyből előzőleg kivettük a keserű csontját/, farkát, s a többi darabotis. /A tejet, ikrát nem sózzuk, s később tesszük a lébe/ Kilogrammonként 1. 3 l vízzel öntjük fel. Amikor forrni kezd, kilónként 1-1 púpozott evőkanál, jó minőségű!! paprikát szórunk rá. 25 percig főzzük, lobogó forrással. Ha nem forr eléggé a lé, leül a paprika, és rontja a minőségét. Keverni sosem szabad, hogy le ne égjen, időnként forgassuk a bográcsot.